A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományos Centruma (DEAMCC) elnöke emlékeztetett rá, hogy a debreceni agrárképzés egyedülálló volt Magyarországon a tekintetben, hogy azt maga Debrecen városa alapította, s a képzés magyar nyelvű volt.
Felidézte, hogy 1857. augusztus 31-én született az a helyhatósági határozat, amely rögzítette, hogy a gazdaképzés megteremtése érdekében a város földterületet biztosít, intézményt alapít, de elvárja, hogy három debreceni ifjú teljes ellátást kapjon ingyenesen, míg minden debreceni diák tandíjmentesen és magyar nyelven vehessen részt az agrárképzésben.
Nagy János a 140 év fontosabb állomásainak felidézését követően elmondta: eddig 14.461 felsőfokú agrár-diplomát bocsátott ki a debreceni intézmény.
Felidézte azt is, hogy 1868. október 22-én volt az első tanévnyitó a debreceni felsőfokú gazdasági tanintézetben, aminek emlékére egész évben ünnepi rendezvényeket tartanak az agrárcentrumban.
Az ünnepségen Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a város és az egyetem együttműködését méltatta.
Felvetette, hogy a nagy hírű pallagi mezőgazdasági iskola, amely jelenleg a városhoz tartozik, a jövőben visszaintegrálódhatna az egyetemi gyakorlati képzésbe.
Benedek Fülök, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára a debreceni agráregyetem egykori hallgatójaként is felidézte az egyetem szerepét a magyar agrárképzésben, majd felolvasta Veres János pénzügyminiszter levelét, aki egyébként ugyancsak a Debreceni Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát.
"A kormány tudatában van annak, hogy fejlődésünk, felzárkózásunk egyik fontos meghatározó tényezője: mennyi képzett, rátermett, jól felkészült szakember áll rendelkezésünkre. A felsőoktatásban végrehajtott reformnak nem az volt a célja, hogy pénzt spóroljunk" - írta a pénzügyminiszter, aki szerint a befektetett összegek nem csökkennek, ugyanakkor nem mindegy, hogy miként hasznosulnak.
Veres János leszögezte: a reform a minőségi oktatás ösztönzését célozza, hogy azok az oktatóhelyek boldoguljanak, ahonnan használható tudással kerülnek ki a végzősök, ahol kellő felkészültséghez, a gyakorlatban jól hasznosítható képzettséghez jutnak a leendő szakemberek, akik ennek révén könnyen érvényesülnek a gazdaságban, a tudomány területén.
"Az ország számít az új agrárértelmiségre" - fogalmazott a pénzügyminiszter köszöntőjében.
