Kittenbergerre emlékeztek

- 1958. augusztus 1-én nyílt meg az ország első vidéki állatkertje Veszprémben, s azt az év elején, január 4-én meghalt nagy Afrika-kutatóról, vadászról, Kittenberger Kálmánról nevezték el - mondta emlékező beszédében Porga Gyula, Veszprém alpolgármestere, a vadaspark előtti téren, a Kittenberger-szobornál rendezett ünnepségen.

Emlékeztetett arra, hogy Kittenberger Kálmán először 1903-ban járt Afrikában - a Kilimandzsáró hegy tövében és az afrikai nagy tavaknál végzett kutató- és gyűjtőmunkát -, majd 1912-ben 120 élő állatot küldött haza, s ezzel alapozták meg a fővárosi állatkert Afrika-gyűjteményét.
Az alpolgármester utalt arra is, hogy a tudós és gyűjteménye is "sok hányattatáson ment keresztül", hiszen 1914-ben például az angolok egy indiai fogolytáborba internálták őt, a felszerelését és a gyűjteményét pedig elkobozták. 1919-ben azonban újra Afrikában járt, majd az 1920-as években még többször is, s csak 1929-ben "hagyta el végleg szeretett földrészét". A második világháború alatt a Kittenberger-gyűjtemény jelentős része elégett.

A nevét őrző veszprémi állatkert idén - augusztus 1.-én - ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, amelyre a város méltóképpen kíván majd emlékezni és a tudós névadó munkásságát is méltatni - közölte az alpolgármester.

Török László, a vadaspark igazgatója elmondta: a jubileumi ünnepségsorozat keretében már április 18-án megnyitják a veszprémi állatkert ötven évét bemutató kiállítást, sok kortörténeti dokumentumot is felhasználva.

Az ünnepség végeztével - vadászharsonák hangja mellett - koszorúkat helyeztek el Kittenberger Kálmán szobránál.