John Hawks, a Wisconsini Egyetem munkatársa szerint a mai emberek genetikailag jobban különböznek az ötezer évvel ezelőtti őseiktől, mint emezek a Neander-völgyi emberektől, akik 30 ezer éve tűntek eé az evolúció süllyesztőjében.
Számos genetikai különbség az étrend megváltozását tükrözi - amely a mezőgazdaság megjelenésével kezdődött -, valamint a járványos betegségekkel szembeni ellenálló képességgel áll összefüggésben.
Így például az afrikaiaknak olyan új génjeik vannak, amelyek ellenállóvá teszik őket a maláriával szemben. Az európaiaknál olyan gének jelentek meg, amely elősegítik a tej felnőttkori jobb megemésztését. Az ázsiaiaknak van egy olyan génjük, amelytől a fülzsírjuk szárazabb.
Az emberi evolúciós folyamat felgyorsulása az elmúlt tízezer év jelensége, vagyis a mezőgazdaság megjelenése következtében történt népességnövekedéssel áll összefüggésben.
A jó hatású genetikai változások az elmúlt ötezer évben durván százszor gyorsabbak, mint bármikor az emberiség történetében. Ennek ellenére az emberi genetikai állomány több mint 99 százalékban változatlan.
Szinte minden genetikai változás területfüggő, mivel az Afrikából negyvenezer évvel ezelőtt történt kivándorlás után kialakult különböző népcsoportok alig keveredtek egymással - mutatott rá John Hawks, akinek a tanulmánya az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) jelent meg.
