A jelentést a Nemzetközi Humanitárius Fejlesztési Civil Szövetség (HAND) készítette és mutatta be.
Almási Judit, a HAND Szövetség szóvivője az MTI-nek azt mondta: azért kértek adatokat a Külügyminisztériumtól, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg és alkalmazzák a civil kontrollt.
Kiss Judit, a Magyar nemzetközi fejlesztéspolitika a számok tükrében című jelentés szakértője a riport bemutatásakor kiemelte: a magyar segélyezés egyik legnagyobb problémája az átláthatatlanság.
"Minden ami nem átlátható, az nehezen érthető meg, nehezen értelmezhető és nehezen javítható, ugyanez jellemző a segélypolitikára is. Mivel a költségvetés egy bizonyos százalékát erre költi Magyarország, és a nemzetközi kötelezettségek miatt ezt a százalékot növelni kell, egy növekvő pénzmennyiség átláthatatlan elköltéséről van szó" - hangsúlyozta Kiss Judit.
A szakértő szerint a fejlesztéspolitikát koordináló Külügyminisztérium szándékosan tartott vissza adatokat a civil szervezet megkeresésére, másrészt a tárca struktúrája még nem készült fel arra, hogy adatokat nyújtson a nem kormányzati szerveknek.
Kiss Judit problémának tartotta, hogy bár a külügyi tárca felügyeli a segélyezést, a tárca csak a rendelkezésre álló pénzek húsz százalékát használja fel, a többit a társminisztériumok költik el. Ez pedig a csökkenti a rendszer hatékonyságát.
A szakértő úgy látja, hogy a magyar fejlesztéspolitikának nincsenek világosan megfogalmazott céljai. Magyarországnak elsősorban nem a demokratikus átmenetben szerzett tapasztalatait kellene megosztania a rászoruló államokkal, hanem konkrét szektorokra kellene koncentrálnia, így a mezőgazdaságra, az egészségügyre vagy a vízellátásra - tette hozzá. Szerinte a magyar minisztériumokban nincs meg a fejlesztéspolitikához szükséges kapacitás sem: néhány tíz ember foglalkozik segélyezéssel.
Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium főosztályvezetője az MTI-nek elmondta: a rendelkezésre álló adatok elérhetőek a tárca webhelyén.
"Biztos, hogy nem annyira átláthatóak, mint amennyire a civil szervezetek szeretnék, de mi alapvetően abból a szempontból gyűjtjük a különböző kormányzati adatokat, hogy a nemzetközi jelentési kötelezettségünknek eleget tegyünk" - mondta a főosztályvezető. Tomaj Dénes hangsúlyozta: az ilyen mélységű tájékoztatási igény most merült fel először, a tárca is "most döbbent rá", milyen részletességű adatokat vár tőlük a civil társadalom.
A külügyi tárca az igényeknek megfelelően elkezdte saját rendszerének fejlesztését, később ezt kiterjesztik a társminisztériumokra is - mondta a Tomaj Dénes. Szerinte nem jelent gondot, hogy szétaprózódottak a fejlesztési pénzek, hiszen az egyes tárcáknál van meg a szükséges szakértelem, például az egészségügyi, vagy az oktatási projektekben.
A programok megvalósításában mindig is a civil szervezetekre építenek, van párbeszéd a minisztérium és a nem kormányzati szervek között - szögezte le Tomaj Dénes.
Magyarország tavaly harmincmilliárd forint értékben adott támogatást rászoruló államoknak, ez a nemzeti jövedelem 0,13 százalékát jelenti. Ezzel Magyarország az új uniós tagok átlagánál többet, a régi tagállamoknál jóval kevesebbet költ segélyezésre és fejlesztési programokra.
A magyar cél az, hogy az ország 2010-re nemzeti jövedelme 0,17 százalékát fordítsa segélyezésre, ehhez azonban jelentős többletforrásokra van szükség.
