Visszanőhet a fogzománc? Egy új gél alapjaiban változtathatja meg a fogászatot

A fogzománc az emberi szervezet egyik legkeményebb anyaga, mégis van egy komoly hátránya: ha egyszer jelentősen elkopik vagy megsérül, a testünk nem képes természetes módon újjáépíteni. A csonttal ellentétben ugyanis a fogzománcban nincsenek olyan élő sejtek, amelyek a károsodás után új szövetet hoznának létre. Ezért a fogorvosok eddig elsősorban a meglévő zománc védelmére, illetve a sérült részek mesterséges pótlására támaszkodhattak.

A Nottinghami Egyetem kutatói most egy olyan megoldással álltak elő, amely ezen változtathat. A fehérjealapú anyag a fogzománc természetes kialakulásának folyamatát utánozza. A kutatók olyan fehérjéket alkalmaztak, amelyek a fogak fejlődése során is szerepet játszó biológiai folyamatokat képesek utánozni.

A nyálból építi újjá a fog védőrétegét

A gélt a fog felszínére lehet felvinni, hasonlóan ahhoz, ahogyan a fogorvosok egyes fluoridos kezeléseket alkalmaznak. Az anyag vékony, tartós réteget képez, amely kitölti a fog felszínén található apró repedéseket és sérüléseket. Ezután a nyálban természetesen jelen lévő kalcium- és foszfátionokat használja fel arra, hogy új ásványi kristályok kialakulását irányítsa.

A folyamat különlegessége, hogy az új kristályok nem egyszerűen lerakódnak a fog felszínére, hanem a meglévő zománc szerkezetéhez igazodva épülnek be. Ez azért fontos, mert a fogzománc kivételes keménységét nem pusztán az ásványi anyagok jelenléte, hanem azok rendkívül pontos elrendeződése biztosítja.

A kutatók szerint az újonnan kialakult réteg mechanikai tulajdonságai a természetes fogzománcéhoz hasonlíthatók. A laboratóriumi tesztek során a fogmosást, a rágást és a savas ételek hatását is modellezték.

A fogérzékenység ellen is segíthet

A fejlesztés nemcsak a zománcvesztés kezelésében lehet hasznos. A kutatók azt is megvizsgálták, mi történik, ha az anyagot a fogzománc alatti dentinre, vagyis a fog belsőbb, érzékenyebb rétegére viszik fel. Az eredmények szerint itt is képes egy zománchoz hasonló ásványi réteg kialakítására.

Ez különösen azok számára lehet fontos, akiknek a fogíny visszahúzódása vagy a zománc kopása miatt érzékennyé vált a foguk a hideg, a meleg vagy az édes ételek hatására.

A kutatók már megkezdték a technológia gyakorlati hasznosítását egy saját fejlesztőcégen, a Mintech-Bión keresztül. A cél az, hogy a következő évben megjelenhessen az első, a módszerre épülő termék.

Fontos azonban, hogy a biztató eredmények egyelőre laboratóriumi vizsgálatokból származnak. Ahhoz, hogy a kezelés a fogorvosi rendelőkben is elterjedhessen, további fejlesztésekre és klinikai vizsgálatokra lesz szükség. A kutatás mindenesetre egy olyan lehetőséget vet fel, amely alapjaiban változtathatja meg a fogászati kezelésekről alkotott elképzeléseinket: a sérült fogat talán a jövőben nemcsak javítani, hanem részben újjáépíteni is lehet.