Kevesebb állásra jelentkezünk, mint tavaly ilyenkor

2026 harmadik negyedévében lényegében stagnált a munkaerő-kereslet, a területi különbségek azonban ezúttal is jelentősek voltak. Az országos szinten meghirdetett állások száma annak ellenére csökkent 0,3%-kal, hogy a legtöbb megyében emelkedés volt ebben a mutatóban. A legnagyobb visszaesést Baranya (14%), Somogy (11%), Jász-Nagykun Szolnok (5%) megyékben, illetve Budapesten (5%); míg a legjelentősebb arányú emelkedés Bács-Kiskun (18%), Nógrád (15%), valamint Fejér megyékben (15%) volt megfigyelhető.

Az országos átlag tehát jelentős eltéréseket takar: miközben egyes térségekben érezhetően szűkült az álláskínálat, máshol kétszámjegyű növekedést regisztrált a Profession.hu. A munkalehetőségek alakulását ezért nagymértékben meghatározza, hogy az álláskeresők melyik térségben és milyen szakterületen keresnek új pozíciót.

A vendéglátásban bővült leginkább az álláskínálat

Az egyes szakterületek között még markánsabb eltérések rajzolódnak ki: miközben bizonyos ágazatokban számottevően beesett a munkaerő-kereslet, máshol jelentősen nőtt a meghirdetett pozíciók száma.

Míg az előző negyedévben vendéglátás területén csökkent leginkább a hirdetésszám, az aktuális negyedévre a legnagyobb növekedést mutatta a szektor: az álláslehetőségek száma másfélszeresére emelkedett az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Ezzel párhuzamosan az itt kínált fizetések mértéke jelentősen csökkent: az állásportálon megadott bérinformációk alapján átlagosan 10%-kal.

Területi bontásban a vendéglátás esetében volt látható a leginkább jelentős jelentkezésszám-visszaesés (23%), ezzel párhuzamosan pedig ezen a területen volt a legnagyobb mértékű növekedés a toborzásban. Így éppen abban a szektorban csökkent a legnagyobb arányban a jelentkezések száma, ahol a legjelentősebben bővült az álláskínálat. Ez a kettősség a munkáltatók számára is kihívást jelenthet: a több meghirdetett pozíció nem feltétlenül találkozik nagyobb jelentkezői aktivitással, ami megnehezítheti a megfelelő munkatársak megtalálását.

A mezőgazdaság területén mutatkozott a legnagyobb arányú visszaesés az álláslehetőségek esetében: 17%-kal kevesebb munkát hirdettek meg a cégek, mint 2025 harmadik negyedévében. A második legjelentősebb csökkenés ebben a tekintetben az IT, programozás, fejlesztés (17%) valamint a pénzügy, könyvelés (15%) kategóriákban mutatkozott. A második legjelentősebb emelkedést a fizetésekben átlagosan a jog, jogi tanácsadás mutatta.

Országszerte visszaesett az álláskeresői aktivitás

Miközben a munkáltatói kereslet területenként és ágazatonként eltérően alakult, a munkavállalói oldalon jóval egységesebb tendencia érvényesült. Az idei évben kezdődő trend     folytatódott a harmadik negyedévben is: a korábban extrém magasnak számító munkavállalói aktivitás tovább csökkent, kivétel nélkül mindegyik megyében. A legnagyobb arányban Zala, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében esett vissza a jelentkezések száma, mindhárom esetében 28%-kal. A legkisebb mértékű visszaesés az álláskeresői aktivitásban Nógrád megyében (3%), Budapesten (5%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (12%) volt.

A második és harmadik legjelentősebb arányú visszaesés a munkavállalói aktivitásban a mezőgazdaság (22%) és a szakmunka kategóriában (21%). A legnagyobb arányú emelkedés a jelentkezésekben a cégvezetés, menedzsment (31%), az építőipar, ingatlan (13%) valamint az üzleti támogatóközpontok (13%) kategóriákban volt.

A vezetői pozíciók esetében ugyanakkor éppen az ellenkező irányú változás figyelhető meg: a cégvezetés, menedzsment kategóriában közel harmadával nőtt a jelentkezések száma. Ez arra utal, hogy miközben összességében mérséklődik a munkavállalói aktivitás, egyes szakterületeken erősödhet a verseny az állásokért.

„A harmadik negyedéves adatok alapján jelenleg sem beszélhetünk az álláspiac érdemi élénküléséről. A munkáltatók továbbra is megfontoltan döntenek a létszámbővítésekről, amit az álláshirdetések számának stagnálása is tükröz. Az egyes területek között jelentős különbségek mutatkoznak: míg a vendéglátásban jelentősen élénkült a munkaerő-kereslet, addig például az IT és a pénzügyi szektorban kevesebb pozíciót hirdetnek meg a vállalatok.

Ezzel párhuzamosan a munkavállalói aktivitás is tovább mérséklődik, ez egy olyan általános jelenségnek mondható, ami egész évben megfigyelhető volt. A jelenlegi helyzet egyik sajátossága, hogy a visszafogott munkaerő-kereslet nem feltétlenül jelent könnyebb toborzási helyzetet a cégeknek. Ahol több pozíció nyílik meg, miközben csökken a jelentkezések száma, ott a munkáltatóknak még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a megfelelő jelöltek megszólítására” – magyarázza Tüzes Imre, a Profession.hu kereskedelmi igazgatója.

Az eredmények arra világítanak rá, hogy az országos stagnálás mögött területenként markáns különbségek húzódnak meg. A munkáltatók számára nemcsak az álláskínálat változása, hanem a jelentkezők aktivitásának csökkenése is meghatározó lehet a következő időszakban. A munkaerőpiacon így egyre fontosabbá válhat, hogy a vállalatok a keresett szakterület és az adott térség sajátosságaihoz igazítsák toborzási stratégiájukat.