Kék hullám söpörheti el Trump kongresszusi többségét?

A demokraták már a republikánus fellegvárakban is bíznak

A novemberi választások előtt a demokraták közel tíz százalékponttal vezetnek a republikánusok előtt az ABC News és a The Washington Post egyik felmérése szerint, amely azt vizsgálta, melyik pártra szavaznának az amerikaiak. A szenátusi versenyben több hagyományosan republikánus államban, köztük Alaszkában, Iowában, Kansasben és Texasban is szoros küzdelem körvonalazódik.

Donald Trump alacsony népszerűsége a republikánus jelöltek esélyeit is ronthatja. Észak-Karolinában Roy Cooper volt kormányzó, Georgiában pedig a hivatalban lévő demokrata szenátor, Jon Ossoff számíthat kedvező pozícióra. Texasban Ken Paxton republikánus főügyész népszerűtlensége adhat lehetőséget az ellenzéknek, Kansasben pedig egy mérsékelt lelkész demokrata jelöltsége keltett reményeket.

A történelmi tapasztalatok ugyanakkor óvatosságra intenek. Az elnök pártja a félidős választásokon szinte mindig veszít képviselőházi helyeket. A demokraták 1994-ben 54, 2010-ben pedig 63 mandátumot buktak el, míg Donald Trump első elnöki ciklusának félidejében, 2018-ban a republikánusok veszítettek 41 képviselői helyet, és ezzel a ház feletti ellenőrzést is.

A CNN politikai kommentátora, David Axelrod szerint a demokraták jó eredményt érhetnek el, de egyáltalán nem biztos, hogy a szenátusban is többséget szereznek. Szerinte ugyanakkor az sem lenne meglepő, ha 53 mandátumuk lenne.

A szenátus megszerzése sokkal nehezebb lehet

A képviselőházban a demokratáknak kedvez, hogy a szoros versenyben lévő 21 körzetből 15-öt jelenleg republikánus képvisel. A Cook Political Report elemzése szerint tíz republikánus mandátum már most a demokraták felé hajló körzetben van, miközben nyolc demokrata hely számít republikánus szempontból kedvezőnek. Így akár néhány körzet megfordítása is elég lehet a többség megszerzéséhez.

A szenátusban azonban nehezebb a helyzet. A százfős testületben jelenleg 53 republikánus, 45 demokrata és két, a demokratákkal együttműködő független szenátor ül. A demokratáknak legalább 51 helyre lenne szükségük a többséghez, mert döntetlen esetén JD Vance alelnök szavazata dönt. A 2026-ban megújuló szenátusi helyek közül a CNN tíz kiemelt versenyt tart számon, ezek közül a demokratáknak nyolcat kellene megnyerniük a kívánt eredményhez.

A két kongresszusi kamara egyidejű megszerzése ritka: az elmúlt száz évben erre mindössze kétszer, 1994-ben és 2006-ban volt példa. Ha a demokraták akár csak az egyik házban többségbe kerülnének, jelentősen megnőne a lehetőségük Trump kormányzatának ellenőrzésére, vizsgálatok és meghallgatások kezdeményezésére, valamint a költségvetési döntések befolyásolására. A szenátusi többség ugyanakkor sem jelentene korlátlan hatalmat, mert a fontos törvények elfogadásához továbbra is szükség lehet republikánus támogatásra.