Magyarország és Szlovákia enyhítené az orosz energia kivezetésének uniós szabályait

Magyarország és Szlovákia hétfőn arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a közép-európai országok sajátos helyzetét az orosz energiahordozók importjának megszüntetésekor. A két ország szerint a szárazföldi elhelyezkedés, a meglévő vezetékrendszerek és az alternatív szállítási útvonalak magasabb költségei megnehezítik az energiaellátás átalakítását.

A szlovák fővárosban tartott sajtótájékoztatón Denisa Saková szlovák miniszterelnök-helyettes, valamint Dan Jørgensen energiaügyi biztos is részt vett. Saková azt mondta, hogy a következő uniós költségvetési időszakban nagyobb figyelmet kellene fordítani a visegrádi térség olaj- és gázinfrastruktúrájának fejlesztésére.

Szlovákia korábban az orosz olaj és földgáz egyik fontos belépési pontja volt, ám az import tervezett megszüntetése után attól tart, hogy Magyarországgal együtt az ellátási útvonalak végpontjává válhat.

A visegrádi országok az energiaárak miatt is sürgetik Brüsszelt

A magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel kormány az október 15–16-i uniós csúcstalálkozón is nagyobb rugalmasságot sürgetett az energiaárak mérséklésére. A négy ország azt szeretné, ha az Európai Unió felülvizsgálná a kibocsátáskereskedelmi rendszerét, az ETS-t, és a rendszer második szakaszának, az ETS2-nek a bevezetését 2030-ig elhalasztaná.

Az energiaügyi biztos elismerte, hogy Közép-Európában komoly nehézségekkel szembesülnek a fogyasztók. Dan Jørgensen ugyanakkor hangsúlyozta: a támogatásoknak célzottnak és átmenetinek kell lenniük, és nem veszélyeztethetik az EU azon törekvését, hogy csökkentse a fosszilis energiahordozóktól való függőségét.

„Korábban Oroszországtól függtünk. Most eltávolodunk ettől, ami jó. A jelenlegi helyzet azonban azt mutatja, hogy most a globális piactól függünk, és a közel-keleti események a pozsonyi emberekre is hatással lehetnek” – fogalmazott Jørgensen.

A közép-európai országok szerint a magas energiaárak az ipari beruházásokat is hátráltatják. A vállalatok nehezebben vállalják az elektromos technológiákra való átállás költségeit, miközben a konfliktusok és a világpiaci folyamatok tovább növelik a bizonytalanságot.

Az Ember energiapiaci kutatóintézet adatai szerint a nagykereskedelmi villamosenergia-árakra vonatkozó határidős jegyzések több mint 60 százalékkal haladják meg a válság előtti szintet.

Több pénzt kérnek az alternatív energiaútvonalakra

Budapest és Pozsony szerint az orosz energiahordozók kivezetését nem lehet azonos feltételekkel megvalósítani minden tagállamban. A visegrádi országok számára rendelkezésre állnak ugyan alternatív beszerzési lehetőségek és Oroszországot elkerülő szállítási útvonalak, ezek azonban drágábbak, és a négy ország infrastruktúrája eltérő mértékben kapcsolódik egymáshoz.

Saková szerint Szlovákia 2027-től már nem tud majd orosz földgázt importálni, ezért új beszerzési szerződéseket kíván kötni. Hozzátette: az energiaellátás biztonságához olyan előre kidolgozott szabályokra van szükség, amelyek a teljes visegrádi régió olaj- és gázellátását figyelembe veszik.

A két ország azt szeretné elérni, hogy az EU a következő költségvetési időszak forrásainak elosztásakor külön is számoljon a közép-európai infrastruktúra-fejlesztési igényekkel. Az uniós költségvetés felhasználása egyébként is viták tárgya a tagállamok között.

Magyarország és Szlovákia bíróságon is támadja a tervet

Magyarország korábban, Orbán Viktor miniszterelnöksége idején bíróságon támadta meg az orosz energiahordozók importjának uniós kivezetését. Szlovákia támogatta a magyar jogi fellépést, arra hivatkozva, hogy az intézkedés jelentős versenyhátrányt okozhat az ország iparának más uniós tagállamok vállalataival szemben.

Az ügyben az első bírósági döntésre még hónapokat kell várni.

A vita így egyszerre szól az energiaellátás biztonságáról, az ipari versenyképességről és az uniós klímapolitika végrehajtásáról. Budapest és Pozsony nemcsak a kivezetés szabályainak rugalmasabbá tételét szeretné elérni, hanem azt is, hogy az átállás költségeinek egy részét az Európai Unió finanszírozza.