Visszavonulót fúj a Microsoft Kínában, de egyelőre nem húzza le a rolót

Hátrál Kínában a Microsoft, de az AI-boom még életben tartja

A Microsoft kínai üzletágának bevétele ugyanakkor globális szinten csekély: 2024-ben a vállalat teljes bevételének mindössze 1,5 százaléka származott az országból. A geopolitikai kockázatok ezért egyre nehezebben indokolják a jelentős helyi jelenlét fenntartását.

Washington és Peking közé szorult a Microsoft

A vállalat helyzetét alapvetően megváltoztatta az Egyesült Államok és Kína közötti bizalomvesztés. Peking 2017 óta egyre erőteljesebben ösztönzi a hazai fejlesztésű szoftverek használatát, amelyeket biztonságosabbnak tart, miközben a kínai technológiai cégek termékei egyre versenyképesebbek a Windowsszal és az Office-szal szemben.

Közben Washington exportkorlátozásai – különösen a fejlett chipekre és mesterségesintelligencia-technológiákra vonatkozó intézkedések – megnehezítették, hogy a Microsoft Kínában felfuttassa jövedelmező AI- és felhőüzletágát.

A Microsoft és Kína kapcsolata azonban több évtizedes múltra tekint vissza. Bill Gates először 1994-ben látogatott az országba, és a vállalat később komoly erőfeszítéseket tett a kínai kormánnyal való együttműködés kialakítására. A Microsoft még a cenzúrával kapcsolatos kínai elvárásoknak is eleget tett, miközben a Google 2010-ben éppen az ilyen problémák és a kibertámadások miatt döntött a kivonulás mellett.

A Microsoft 2017-ben külön kínai kormányzati kiadást is készített a Windows 10-ből. A terméket azonban a pekingi kormány nem karolta fel olyan mértékben, ahogy azt a vállalat remélte. A Reuters által vizsgált hat, 2023 és 2026 között kiadott kínai kormányzati beszerzési útmutató közül ötben már nem is ajánlották a Microsoft termékeit.

A kínai cégek külföldi terjeszkedése tarthatja életben az üzletet

A Microsoft végül azért nem hagyta el Kínát, mert talált egy olyan piaci rést, amelyben továbbra is komoly lehetőségeket lát. A vállalat olyan kínai cégeket szolgál ki, amelyek jelentős üzleti tevékenységet folytatnak külföldön, és szükségük van nyugati technológiára a nemzetközi működéshez.

Ilyen például a TikTok tulajdonosa, a ByteDance, valamint a Shein. Ezek a vállalatok a Microsoft Azure felhőszolgáltatásait is használják, hogy megfeleljenek a külföldi adatvédelmi és szabályozási előírásoknak.

A Microsoft emellett kínai vállalati ügyfeleinek hozzáférést biztosít olyan nyugati mesterségesintelligencia-modellekhez is, amelyek közvetlenül nem szolgálják ki a kínai piacot. A vállalat kínai jelenlétének egyik legfontosabb eleme így az lett, hogy segít a kínai cégeknek a nemzetközi terjeszkedésben.

Ez az üzlet azonban korántsem biztos, hogy hosszú távon fenntartható. A kínai AI-modellek gyorsan fejlődnek, miközben jóval olcsóbbak lehetnek nyugati riválisaiknál. Ha a hazai technológiák tovább erősödnek, a kínai vállalatoknak egyre kisebb szükségük lehet az Azure-ra és a külföldi AI-modellekre.

A tehetségekért is küzd a Microsoft

A Microsoft számára nemcsak a kínai piac, hanem az ott felhalmozott technológiai tudás is fontos. A vállalat az 1990-es évektől kulcsszerepet játszott a kínai mérnöki és informatikai szakembergárda fejlődésében. A Microsoft Research China – amely ma Microsoft Research Asia néven működik – több olyan kutatót képzett, akik később a kínai AI-ipar meghatározó szereplőivé váltak.

A geopolitikai konfliktus azonban ezt a területet is elérte. Az amerikai exportkorlátozások miatt a Kínában dolgozó Microsoft-mérnökök egyre nehezebben férnek hozzá a legmodernebb technológiákhoz. A vállalat ezért a kutatóközpont egyes munkatársainak áthelyezését is mérlegelte, és Vancouverben, Szingapúrban, illetve Tokióban új kutatási helyszíneket nyitott.

2024-ben mintegy ezer vezető mérnöknek ajánlottak fel lehetőséget arra, hogy az Egyesült Államokba vagy más nyugati országokba költözzenek. A források szerint azonban csak körülbelül egyharmaduk fogadta el az ajánlatot. Sokan inkább kínai egyetemekhez és technológiai vállalatokhoz igazoltak, ahol továbbra is élvonalbeli kutatásokat végezhetnek anélkül, hogy elszakadnának családjuktól.

A Microsoft tehát nem hagyja el teljesen Kínát, de korábbi ambiciózus terveihez képest egyértelműen visszavonulót fúj. A vállalat számára az ország ma már kevésbé a hatalmas növekedési lehetőséget, mint inkább a technológiai tehetségekhez, a kínai vállalatokhoz és az AI-piachoz való hozzáférést jelenti. Hogy ez elegendő lesz-e a jelenlét hosszú távú fenntartásához, azt egyre inkább Washington és Peking technológiai háborúja, valamint a kínai AI-fejlesztések sikere döntheti el.