Tudomány
A születési sorrend az egészségre is hatással lehet – meglepő összefüggéseket tártak fel a kutatók
Évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat, hogy vajon a születési sorrend milyen hatással van a személyiségre, a tanulmányi eredményekre vagy a későbbi életpályára. Egy friss, minden eddiginél nagyobb szabású kutatás azonban arra utal, hogy ennél sokkal többről lehet szó: az első- vagy másodszülöttség az egészségi állapotot is befolyásolhatja.
A több mint tízmillió ember egészségügyi adatait elemző vizsgálat szerint a születési sorrend összefüggésben állhat mintegy 150 különböző betegség kialakulásának kockázatával. Az eredmények alapján az elsőszülöttek körében gyakoribbak lehetnek egyes idegrendszeri fejlődési zavarok és allergiás betegségek, míg a fiatalabb testvéreknél nagyobb eséllyel fordulhatnak elő szerhasználati problémák, emésztőrendszeri betegségek és bizonyos fertőzések. Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek statisztikai összefüggések, és nem jelentik azt, hogy egy adott gyermeknél biztosan kialakul valamelyik betegség, a felfedezés új megvilágításba helyezi a családon belüli korai környezeti hatások szerepét. Az eredményeket a Nature Health tudományos folyóiratban tették közzé.
A kutatás szerint az elsőként született gyermekeknél nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak autizmust, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD), Tourette-szindrómát és kényszerbetegséget (OCD). Emellett náluk gyakoribb lehet az asztma, az ekcéma, a szénanátha és a pattanásos bőr is.
Ezzel szemben a másodszülött gyermekek esetében más típusú egészségügyi problémák jelentek meg nagyobb arányban. A vizsgálat szerint náluk magasabb a szerhasználati zavarok, a gyomor- és bélrendszeri betegségek, valamint egyes fertőző betegségek – például az övsömör – kialakulásának valószínűsége.
Mi magyarázhatja a különbségeket?
A kutatók szerint nincs egyetlen ok, amely megmagyarázná az eredményeket, hanem több tényező együttes hatásáról lehet szó. Az elsőszülöttek esetében az egyik legvalószínűbb magyarázat az úgynevezett mikrobiális expozíció hiánya. Mivel nekik még nincs idősebb testvérük, aki különböző közösségekből baktériumokat és más mikroorganizmusokat vigyen haza, immunrendszerük más környezetben fejlődik.
A kisebb testvérek ezzel szemben már csecsemőkorukban sokkal többféle mikroorganizmussal találkoznak. Ez a korai „edzés” segítheti az immunrendszer megfelelő működésének kialakulását, és csökkentheti bizonyos allergiás és légúti betegségek kockázatát. A kutatás azt is kimutatta, hogy ez a védőhatás annál erősebb lehet, minél kisebb a korkülönbség a testvérek között.
A szerhasználati zavarok gyakoribb előfordulását ugyanakkor inkább társadalmi és viselkedési tényezők magyarázhatják. A fiatalabb testvérek gyakran követik idősebb testvérük példáját, könnyebben átveszik szokásaikat, emellett korábbi kutatások szerint a később született gyermekek átlagosan nyitottabbak lehetnek a kockázatvállalásra.
A kutatás szerzői ugyanakkor kiemelik, hogy a születési sorrend csupán egy a sok tényező közül, amely befolyásolhatja az egészséget. A genetikai adottságok, a családi környezet, az életmód, a táplálkozás és a környezeti hatások továbbra is jóval nagyobb szerepet játszanak abban, hogy kinél milyen betegségek alakulnak ki. Az új eredmények inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a családon belüli korai biológiai és társadalmi hatások hosszú távon is nyomot hagyhatnak egészségünkön.
Forrás: euronews.com