Külföld
A világ olajütőere a tét: Washington ultimátumot intézett Iránhoz
Újabb diplomáciai erőfeszítések kezdődtek a Perzsa-öbölben kialakult válság enyhítésére: Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi szombaton Ománba érkezett, ahol a Hormuzi-szoros biztonságáról és a tengeri kereskedelem helyreállításáról egyeztethet. Az Egyesült Államok azt szeretné elérni, hogy Teherán nyilvánosan vállalja: felhagy a hajók elleni támadásokkal, és biztosítja a szabad áthaladást a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán.
A diplomáciai egyeztetésekre azt követően kerül sor, hogy az elmúlt héten ismét kiéleződött a konfliktus Washington és Teherán között. Az amerikai hadsereg iráni célpontokat támadott, válaszul a Hormuzi-szoros közelében kereskedelmi hajók ellen elkövetett akciókra, amelyekért Washington Iránt teszi felelőssé. Teherán ezt követően amerikai katonai létesítmények ellen indított rakéta- és dróntámadásokat a Perzsa-öböl térségében.
A Hormuzi-szoros került a tárgyalások középpontjába
Az Egyesült Államok egyik legfontosabb követelése, hogy Irán egyértelműen kötelezze el magát a Hormuzi-szoros nyitva tartása mellett. A szoroson a háború előtt a világ tengeren szállított kőolajának mintegy ötöde haladt át, ezért a térség biztonsága közvetlenül befolyásolja a globális energiaellátást és az olajárakat.
Amerikai tisztviselők szerint Washington azt várja Teherántól, hogy garantálja a hajózási útvonalak biztonságát, valamint azt is, hogy semmilyen díjat vagy korlátozást ne vezessen be az áthaladó kereskedelmi hajók számára.
A konfliktus kirobbanása óta Irán gyakorlatilag ellenőrzése alá vonta a szorost, ami jelentősen megnehezítette a nemzetközi hajózást.
Ellentmondásos nyilatkozatok a tárgyalásokról
Donald Trump amerikai elnök pénteken azt állította, hogy Irán kezdeményezte a tárgyalások folytatását, és Washington hajlandó is részt venni az egyeztetéseken, ugyanakkor kijelentette, hogy a korábbi tűzszüneti megállapodást lezártnak tekinti.
Teherán ezt az értelmezést visszautasította. Az iráni állami televízió szerint nem Irán kérte a tárgyalásokat, hanem csupán beleegyezett abba, hogy katari közvetítők próbálják csökkenteni a feszültséget.
Az iráni külügyminiszter közben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megszegte a korábbi ideiglenes megállapodást, amikor újra szankciókat vezetett be az iráni olajexport ellen, illetve katonai csapásokat hajtott végre.
Újabb fenyegetések Washingtonból
A feszült helyzetet tovább élezte Donald Trump újabb üzenete, amelyben arra figyelmeztette Iránt, hogy az Egyesült Államok azonnali és elsöprő katonai választ adna bármilyen merényletkísérletre az amerikai elnök ellen.
A Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „ezer rakéta vár indításra”, és további ezrek követnék azokat, ha Teherán akár csak megkísérelné a hivatalban lévő amerikai elnök elleni támadást. Az amerikai sajtó korábban arról számolt be, hogy izraeli hírszerzési információk szerint Irán állítólag tervet dolgozott ki Trump meggyilkolására. Az iráni vezetés erre egyelőre nem reagált hivatalosan.
A piacok is figyelik a fejleményeket
A konfliktus hónapok óta komoly hatással van a világgazdaságra. A háború már az ötödik hónapja tart, több ezer halálos áldozatot követelt, és jelentősen megzavarta az energiaellátást.
Az elmúlt napok harcai ismét megemelték a kőolaj világpiaci árát: a nyersolaj ára nyolc hét óta a legnagyobb heti emelkedést produkálta, ami az amerikai fogyasztók számára is érzékelhető üzemanyag-drágulást vetít előre.
Mindeközben amerikai tisztviselők óvatos optimizmussal nyilatkoztak az Ománban zajló egyeztetésekről. Szerintük az elmúlt napok informális kapcsolatfelvételei „építő jellegűek” voltak, ugyanakkor Irán jelezte: amennyiben Washington ismét megsérti a megállapodásokat, arra „arányos válaszlépések” érkeznek.
A következő napok tárgyalásai ezért nemcsak a Hormuzi-szoros biztonságáról, hanem a közel-keleti konfliktus további alakulásáról és a világgazdaság stabilitásáról is döntő jelentőségűek lehetnek.