Életmód
Megvan a hosszú élet titka? – ritka génváltozatot találtak egészségesen öregedő családokban
A hosszú élet önmagában még nem feltétlenül jelent jó egészséget, ezért a kutatók egyre inkább azt vizsgálják, mi állhat azoknak az embereknek a hátterében, akik idős korukig megőrzik egészségüket. Egy új kutatás szerint a válasz részben a családfákban rejtőzhet: hosszú életű családok vizsgálata során a tudósok egy olyan ritka genetikai változatra bukkantak, amely hozzájárulhat az egészséges öregedéshez.
A kutatás eredményeit az Európai Humángenetikai Társaság göteborgi konferenciáján ismertették. A szakemberek szerint a felfedezés segíthet jobban megérteni, miért maradnak egyes emberek időskorukban is egészségesek, miközben mások már jóval korábban krónikus betegségekkel küzdenek.
A hosszú élet családon belül öröklődhet
A kutatók a holland Leiden Longevity Study adatait elemezték, amelyben olyan családok vesznek részt, ahol több testvér is kiemelkedően magas életkort ért meg. Korábbi vizsgálataik már kimutatták, hogy a hosszú életű szülők gyermekei átlagosan 13 évvel később szembesülnek szív- és anyagcsere-betegségekkel, mint azok, akiknek a szülei rövidebb életet éltek.
A mostani kutatásban 212 ilyen család genetikai állományát elemezték. A vizsgálat során négy olyan genomi régiót azonosítottak, amelyek kapcsolatban állhatnak a hosszú és egészséges élettel. Ez lehetővé tette, hogy a kutatók a mintegy 20 ezer emberi gén helyett egy szűkebb, 350 génből álló csoportra összpontosítsanak.
A további elemzések végül 12 ritka genetikai változatot emeltek ki, amelyek szerepet játszhatnak az egészséges öregedésben.
Egy gyulladásszabályozó gén került a figyelem középpontjába
A legígéretesebb jelölt a CGAS nevű gén egyik ritka változata volt, amelyet két hosszú életű családban is azonosítottak. A gén fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében: akkor aktiválódik, amikor a sejtekben oda nem illő DNS jelenik meg, például fertőzések vagy sejtkárosodás esetén.
A kutatók feltételezése szerint a gén módosult változata mérsékelheti a szervezet gyulladásos reakcióit. Ez azért lehet jelentős, mert az időskorral összefüggő betegségek egy részében a krónikus, alacsony szintű gyulladás fontos szerepet játszik.
A szakemberek úgy vélik, hogy a gyulladás csökkentése mellett a szervezet továbbra is képes marad a fertőzések elleni védekezésre és a károsodott sejtek helyreállítására, ami hozzájárulhat a hosszabb egészségben eltöltött élethez.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a felfedezés még nem jelent közvetlen gyógyászati áttörést. A következő lépésben a génváltozat hatását egy különleges modellállaton, a rendkívül rövid életű killihalon vizsgálják majd. Mivel ez a gerinces faj természetes körülmények között mindössze három-kilenc hónapig él, gyorsan megmutathatja, hogy a génváltozat valóban meghosszabbítja-e az életet és javítja-e az egészségi állapotot.
A kutatók szerint az eredmények új nyomokat adhatnak annak megértéséhez, hogyan lehetne nemcsak tovább élni, hanem hosszabb ideig egészségesnek is maradni.