Svédország történelmi fegyverkezésbe kezd: francia fregattokkal erősítik a Balti-tenger védelmét

Új korszak kezdődik a svéd haderő fejlesztésében: Stockholm négy modern fregatt beszerzéséről döntött, amelyekkel jelentősen megerősítené haditengerészetét és légvédelmét. A megbízást a francia Naval Group nyerte el, maga mögé utasítva a brit Babcockot, a spanyol Navantiát és a svéd Saabot is.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint a projekt az egyik legjelentősebb katonai beruházás azóta, hogy az ország az 1980-as években rendszeresítette a Gripen vadászgépeket. A kormányfő hangsúlyozta: a cél nem csupán a haditengerészet modernizálása, hanem a Balti-tenger biztonságának erősítése is.

A svéd vezetés szerint az új fregattokkal az ország légvédelmi képessége a jelenlegi szint háromszorosára növekedhet. A hajók a francia fejlesztésű Védelmi és Beavatkozó Fregatt (FDI) típusra épülnek, amelyet már más országok is rendszeresítettek.

A szerződés végleges értéke még változhat attól függően, milyen fegyverzetet és fedélzeti rendszereket választ Svédország. A védelmi minisztérium becslése szerint egyetlen hajó ára megközelítheti a 910 millió eurót. Az első fregatt 2030-ban érkezhet meg, ezt követően pedig évente állhat szolgálatba egy újabb egység.

Stratégiai fordulat Svédország védelmében

A döntés jól mutatja, milyen mértékben változott meg Svédország biztonságpolitikai gondolkodása az elmúlt években. A hidegháború után Stockholm jelentősen csökkentette katonai kiadásait, és inkább nemzetközi békefenntartó műveletekre koncentrált.

A fordulatot Oroszország 2014-es krími annektálása hozta el, majd az Ukrajna elleni teljes körű invázió tovább gyorsította a svéd fegyverkezést. Az ország végül feladta évtizedes katonai semlegességét, és 2024-ben csatlakozott a NATO-hoz.

A svéd kormány célja, hogy a védelmi kiadások 2030-ra elérjék a GDP 3,5 százalékát, ami jelentős növekedést jelentene a jelenlegi 2,8 százalékhoz képest.

A francia–svéd védelmi együttműködés az utóbbi időben folyamatosan erősödött. Emmanuel Macron francia elnök „stratégiai döntésnek” nevezte a megállapodást, amely szerinte a két ország közötti kölcsönös bizalom újabb bizonyítéka. Svédország ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy saját hadiipari rendszereit – például Saab rakétákat és Bofors lövegeket – is integrálhassa az új hajókba.