Külföld
Újabb fordulat a Hormuzi-szorosban: Irán most hajókat foglalt le
Újabb eszkaláció történt a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros térségében: Irán két hajót foglalt le szerdán, tovább szigorítva ellenőrzését a világkereskedelem szempontjából létfontosságú tengeri útvonal felett. A lépésre azt követően került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök elhalasztotta az Irán elleni katonai csapásokat, miközben a tűzszüneti tárgyalások továbbra is elakadtak.
Az iráni vezetés szerint a szoros újranyitása elképzelhetetlen addig, amíg az Egyesült Államok fenntartja a tengeri blokádot. Mohammad Baqer Qalibaf parlamenti elnök hangsúlyozta: a teljes tűzszünet feltétele a korlátozások feloldása, és bírálta Washingtont a megállapodás megsértéséért.
A konfliktus különösen súlyos gazdasági következményekkel jár, mivel a világ olaj- és gázszállításának mintegy ötöde halad át a szoroson. A hajóforgalom jelentősen visszaesett, miközben az energiaárak emelkednek: a Brent típusú kőolaj ára ismét 100 dollár fölé került hordónként.
Elmaradt tárgyalások, növekvő bizonytalanság
A két lefoglalt hajót az iráni Forradalmi Gárda vitte iráni kikötőkbe, hivatalosan tengeri szabálysértésekre hivatkozva. Ez az első ilyen lépés a február végén kirobbant konfliktus óta, amelyet amerikai–izraeli csapások indítottak el.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a béketárgyalások ismét kudarcba fulladtak. Bár pakisztáni közvetítéssel egyeztetések indultak volna, a felek végül nem jelentek meg. Washington egységes iráni álláspontot vár, miközben amerikai tisztviselők szerint Teheránon belül megosztottság tapasztalható.
A Fehér Ház közlése szerint nincs új határidő a tűzszünetre, ami tovább növeli a bizonytalanságot. Eközben az amerikai haditengerészet folytatja a blokádot, és már több tucat hajót fordított vissza a térségben.
Katonai erődemonstráció és globális hatások
Irán látványos erődemonstrációval is jelezte elszántságát: Teheránban katonai parádén mutatták be ballisztikus fegyvereiket, miközben a hivatalos kommunikáció szerint a szoros „határozatlan ideig” iráni ellenőrzés alatt áll.
Az Egyesült Államok ugyanakkor „kalózakciónak” minősítette a hajók lefoglalását, és vitatja, hogy Irán valóban ellenőrzése alatt tartja a térséget. A konfliktus egyik különös eleme, hogy a lefoglalt hajók nem amerikai vagy izraeli zászló alatt közlekedtek, így Washington szerint az akció nem sérti a tűzszünetet.
A háttérben továbbra is mély nézetkülönbségek húzódnak: az Egyesült Államok az iráni nukleáris program korlátozását követeli, míg Irán a szankciók feloldását, jóvátételt és a szoros feletti ellenőrzésének elismerését tartja kulcsfontosságúnak.
A helyzetet tovább súlyosbítja a közel-keleti feszültség általános növekedése, különösen Libanon és Izrael térségében. Elemzők szerint, ha rövid időn belül nem sikerül megállapodásra jutni, a válság nemcsak regionális, hanem globális gazdasági következményekkel is járhat.