Életmód
Történelmi uniós ítélet: jogsértő a magyar „propagandatörvény”
Történelmi jelentőségű döntést hozott az Európai Unió Bírósága: kimondta, hogy a 2021-ben elfogadott, sokat vitatott magyar „propagandatörvény” sérti az uniós jogot.
A döntést közös közleményben értékelte az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság.
A luxembourgi testület szerint a jogszabály nemcsak az EU alapvető értékeit sérti, hanem több alapjogot is, valamint a belső piac működését – különösen a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az ítélet különlegessége, hogy a bíróság első alkalommal állapította meg önállóan az EUSZ 2. cikk megsértését, amely az Unió közös alapértékeit – köztük az emberi méltóságot, egyenlőséget és jogállamiságot – rögzíti.
Diszkrimináció és cenzúra
A bíróság indoklása szerint a törvény rendszerszintű diszkriminációt vezetett be, amikor megtiltotta a 18 év alattiak számára az olyan tartalmak elérését, amelyek a homoszexualitást vagy a nemi identitás megváltoztatását jelenítik meg. A testület kimondta: a szabályozás mögött olyan előítélet húzódik meg, amely szerint a szexuális és nemi kisebbségek élete nem azonos értékű a többségi társadaloméval.
Az ítélet szerint a jogszabály megbélyegző hatású, és hozzájárul az érintett közösségek „láthatatlanná tételéhez”, ami sérti az emberi méltóságot. A bíróság azt is hangsúlyozta: egy tagállam nem hivatkozhat a nemzeti alkotmányos identitására olyan intézkedések igazolására, amelyek ellentétesek az EU alapértékeivel.
A döntés elutasította a kormány korábbi érvelését is, miszerint a törvény a gyermekek védelmét szolgálja. A bíróság szerint ezt semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztotta alá, ráadásul a gyermekvédelemhez szükséges jogi eszközök már korábban is rendelkezésre álltak.
Következmények és politikai tét
A civil szervezetek szerint az ítélet egyértelművé teszi: véget kell vetni a jogszabály alapján bevezetett korlátozásoknak, beleértve a könyvesboltokban alkalmazott „fóliázást” és a 2025-ben elfogadott Pride-tilalmat is, amely a gyülekezési jogot érinti.
A döntés nyomán a jogsértő szabályozás megszüntetése az új Országgyűlés feladata lesz. Amennyiben ez elmarad, az Európai Unió Bírósága pénzbírságot is kiszabhat Magyarországra.
A mostani ítélet így nemcsak egy konkrét törvényről szól, hanem arról is, hogy az Európai Unió kész fellépni közös alapértékeinek védelmében – még akkor is, ha ez tagállami politikai gyakorlatokat érint.