Mi lesz itt még? Minden napra jut egy új fideszes botrány

Normális esetben a kampány utolsó napjaiban átadnak egy felújított járdaszakaszt, elmondják századszor, hogy minden rendben van, aztán a választókra bízzák a többit. Ehhez képest most egyre súlyosabb ügyek buknak ki. Olyan tempóban érkeznek a fejlemények, hogy lassan már jegyzetelni kell, melyik napnál tartunk.

A hét elején még azon ment a vita, valóban túl szoros lehetett-e Szijjártó Péter és az orosz külügy kapcsolata. Másnap már ott tartottunk, hogy a témát kutató újságíró lehallgatott beszélgetése került nyilvánosságra. Szerdára pedig egy oknyomozó százados állt elő azzal, hogy a hatalom titkosszolgálati és rendőrségi eszközökkel próbálhatta ellehetetleníteni a legnagyobb ellenzéki pártot. És közben Győrből is érkezett egy nyugtalanító figyelmeztetés arról, hogy „valakik” kampányfordító eseményre készülhetnek pénteken.

Hétfő: a külügyminiszterünk orosz kém?

A hét első nagy botránya abból indult, hogy több cikk és nyilatkozat nyomán ismét reflektorfénybe került Szijjártó Péter és az oroszok kapcsolata. A gyanú szerint a magyar külügyminiszter kommunikációja nem egyszerű diplomáciai kapcsolattartás volt, ennél súlyosabb kérdéseket is felvethetett. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró arról írt, hogy 2023 óta konkrétan arról nyomoz, nem lépte-e át a törvényes határokat Szijjártó és orosz tisztviselők viszonya. Állítása szerint „erősen felmerül az Oroszország érdekében végzett politikai hírszerzés és befolyásoló ügynöki magatartás gyanúja”. Ez már nem az a kategória, amit el lehet intézni azzal, hogy „megint támadják Magyarországot”. Ha ilyen állítások kerülnek elő, az már nem kommunikációs kellemetlenség, hanem nemzetbiztonsági kérdés.

Panyi arról is beszélt, hogy több ország tisztviselőitől hallott olyan információkról, amelyek szerint magyar kormányzati gépeken vagy kormányközeli szereplők által használt magángépeken nagy összegű készpénz és drágakő érkezhetett Oroszországból.  A történet másnap új fordulatot vett. A Mandiner közzétett egy hangfelvételt Panyi Szabolcsról, amit a kormányoldal úgy próbált keretezni, mintha az újságíró külföldi szolgálatokkal működött volna együtt. Panyi szerint azonban a valódi botrány nem ez, hanem az, hogy a felvétel egy közte és egy forrása közötti beszélgetésből származik, vagyis valakik lehallgatták. A Telexnek arról beszélt, hogy a közzétett beszélgetésben egy bizalmas forrásával egyeztetett, akitől információkat remélt Szijjártó és Lavrov kommunikációjának részleteiről.

Az ügy pikantériája, hogy Panyi nem először kerül ilyen helyzetbe: korábban a Pegasus-ügyben is azok között volt, akikről kiderült, hogy megfigyelhették őket. Vagyis lassan ott tartunk, hogy Magyarországon nem az a rendkívüli, ha egy újságíró érzékeny ügyeket tár fel, hanem az, ha ezt megfigyelés nélkül úszhatja meg.

Szerda: Szabó Bence vallomása Tisza elleni akcióról

A hét talán legmegdöbbentőbb fejleménye szerdán érkezett. Szabó Bence százados, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának kiemelt nyomozója névvel és arccal vállalta, hogy beszél arról, miként próbálhatták politikai célokra használni az állami apparátust. Az elhangzottak szerint a Tisza Párt informatikusait megkörnyékezték, majd koholt vádak alapján rendőrségi akciókat indítottak ellenük. Magyar Péter erre reagálva azt mondta, hogy a Fidesz a titkosszolgálatokat és a rendőrséget illegálisan felhasználva próbálta tönkretenni a legnagyobb magyar politikai pártot.

Ez az a pont, ahol az ember óhatatlanul felteszi a kérdést: egy választási kampányban meddig mehet el a hatalom? Mert az, hogy egymást harsogják túl a politikusok, egy dolog. Az viszont, ha rendőrségi és titkosszolgálati eszközök kerülnek egy pártpolitikai játszma közelébe, már egészen más szint.

Hátra lehet még a java?

Pintér Bence, Győr polgármestere arról írt, hogy hozzá eljutott információk szerint felmerült: Győrt egy előre eltervezett kampányfordító esemény helyszíneként használhatnák fel. Bár konkrét forgatókönyvet nem részletezett, a bejegyzés időzítése azért beszédes, mert pénteken Orbán Viktor tart gyűlést a városban. A háttérben többek szerint a már sok helyen pedzegetett merénylet-kísérlet állhat.

A kormányoldal természetesen minden ügyre próbál saját magyarázatot adni. Álhír, összeesküvés-elmélet, külföldi beavatkozás, kampányhisztéria – ismerjük ezeket a paneleket. Csakhogy amikor néhány napon belül ennyi, egymástól látszólag különböző, mégis ugyanabba az irányba mutató történet kerül elő, azt már nehéz puszta véletlennek vagy ellenzéki túlfűtöttségnek beállítani.

Mert itt nem arról van szó, hogy ki mondott csúnyábbat a másikra. Hanem arról, hogy felmerült: a kormány legfontosabb emberei orosz kapcsolatok miatt magyarázkodnak, egy újságíró lehallgatott felvétele kampányeszközzé válik, egy nyomozó politikai célú nyomásgyakorlásról beszél, egy polgármester pedig attól tart, hogy a városát használhatják fel egy sokkoló fordulathoz.

Ez együtt már nem egyszerűen botránysorozat. Ez annak a képe, amikor a hatalom körül elkezd szétesni az a gondosan épített díszlet, amely szerint itt minden a legnagyobb rendben van, és csak a külső ellenségek rosszindulata zavarja meg a nyugalmat.

A választás előtti napokban az lenne a minimum, hogy ezekre az ügyekre világos, hiteles és ellenőrizhető válaszok szülessenek. Nem sértett visszatámadások, nem propagandaanyagok, nem újabb ködösítések, hanem tényleges magyarázatok. Mert lehet még mindig úgy tenni, mintha ez csak szokásos kampányzaj lenne, de egy ponton túl a valóság udvariatlanul berúgja az ajtót. És most nagyon úgy tűnik, hogy ez történt.