Gazdaság / HR
Kilenc növény uralja a világot – régi gabonák hozhatják el a mezőgazdaság jövőjét
Miközben a Földön több tízezer ehető növényfaj létezik, étrendünk meglepően szűk alapokra épül. A mezőgazdaság történetében ugyan 6–7 ezer növényfajt használt az emberiség, ma kevesebb mint 200 játszik érdemi szerepet a globális termelésben.
Ennél is beszédesebb adat, hogy a világ növénytermesztésének 66 százalékát mindössze kilenc faj adja. Ez a koncentráció egyre nagyobb kockázatot jelent a klímaváltozás korában – erre keresnek választ hazai kutatók is.
A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közös mintaprogramja idén 50 génbanki gabonatétel vizsgálatát indítja el. A cél: feltérképezni, hogyan teljesítenek a régi fajták a megváltozott környezeti viszonyok között.
Monokultúrák árnyékában
A boltok polcain látszólag bőséges a választék, ám a legtöbb termék ugyanarra a néhány alapnövényre – például búzára, rizsre vagy kukoricára – épül. Az iparszerű mezőgazdaság monokultúrái rövid távon hatékonyak, hosszabb távon azonban sérülékennyé teszik a rendszert.
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb aszályok, hőhullámok és szélsőséges csapadékviszonyok közepette a biológiai sokféleség felértékelődik. A különböző növényfajok és -fajták eltérően reagálnak a stresszhatásokra, így egy változatos vetésszerkezet csökkenti a teljes terméskiesés esélyét, miközben javítja a talaj állapotát is.
Ősgabonák új szerepben
Ebben a helyzetben kerülnek előtérbe az ősgabonák, mint az alakor vagy a tönke. Ezek a régi fajták kedvezőtlenebb körülmények között is megállják a helyüket, gyakran vegyszerhasználat nélkül is termeszthetők. Bár ideális körülmények között kisebb hozamot adnak, szélsőséges időjárás mellett stabilabb teljesítményre képesek.
A „Mindennapi kenyerünk” program keretében 2026 őszétől induló vizsgálatok során nemcsak a termeszthetőséget, hanem a gabonák beltartalmi értékeit és sütőipari tulajdonságait is elemzik. A kísérletek részben ökológiai gazdálkodásban, részben kisparcellás körülmények között zajlanak majd, és a következő években akár 100 tételre bővülhetnek.
„A génbanki gyűjteményekben őrzött gabonák nem a múlt relikviái, hanem a jövő lehetőségei”
– hangsúlyozta Dr. Baktay Borbála. Mint mondta, egyre több gazdálkodó érdeklődik a változatosabb genetikai alapokra épülő termesztés iránt.
A folyamatban a fogyasztóknak is szerepük van. Ha tudatosan választunk régi gabonafajtákból készült termékeket, hozzájárulhatunk fennmaradásukhoz. Jó példa erre az Első Pesti Malom és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet együttműködésében készült tönkeliszt, amely hazai biogazdaságok alapanyagára épül.
A tét nem kevesebb, mint az élelmiszer-ellátás jövője: a múlt növényei kulcsot adhatnak a klímaváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdasághoz.