Belföld
Az m1 megdöbbentően szemtelenül tolja a kormánypropagandát – Kutatás
Átfogó monitoringjelentést készített a Republikon Intézet és a Connect Europe az M1 esti, 19:30-as híradójának működéséről. A csaknem egy éven át tartó vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a közszolgálati csatorna hírműsora jelentős mértékben eltér a pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás elvétől, és erősen tükrözi a kormányzati kommunikáció szempontjait.
A kutatás 2025 februárja és decembere között összesen 334 adást elemzett kvantitatív és kvalitatív módszerekkel. A vizsgált műsorok teljes hossza meghaladta a 281 órát, ennek döntő részét, több mint 211 órát politikai tartalmak tették ki.
Belpolitikai fókusz és aránytalan megjelenések
Az elemzés szerint a híradó tematikája egyértelműen a belpolitikai témák felé tolódott: ezek több mint 107 órát tettek ki, szemben a tisztán külpolitikai hírekkel, amelyek alig 46 órát kaptak. Emellett jelentős, közel 57 órás időtartamot foglaltak el azok a nemzetközi hírek, amelyek közvetlen belpolitikai értelmezést kaptak.

A szereplők megjelenése terén még élesebb különbségek rajzolódtak ki. A kormánypárti politikusok összesen több mint 35 órán át szerepeltek a képernyőn, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden nyolcadik másodpercben feltűnt egy kormányzati szereplő. Megjelenéseik túlnyomó többsége pozitív hangvételű volt.
Ezzel szemben az ellenzéki politikusok képernyőideje nem érte el az 5 százalékot, és szerepléseik jelentős része negatív kontextusban történt. A kutatás szerint a kormányoldal gyakorlatilag egyáltalán nem jelent meg kritikus keretezésben.

Egyoldalú narratíva és forráshasználat
A jelentés kiemeli, hogy a híradó szóhasználata és témaválasztása
szorosan igazodik a kormányzati kommunikációhoz.
Gyakran visszatérő kulcsszavak és témák – például a migráció vagy a háború – a politikai üzenetekkel összhangban jelennek meg.
A megszólaltatott szakértők többsége szintén kormányközeli, miközben a független vagy kritikus hangok ritkán jutnak szóhoz, és akkor is gyakran cáfoló kontextusban. Az ellenzéki szereplők – különösen egyes új politikai formációk –
jellemzően negatív vagy botrányközpontú bemutatást kapnak.
Kérdések a közszolgálatiságról
A kutatók szerint mindez ellentétes a közszolgálati média alapelveivel, amelyeket a magyar médiatörvény és az európai szabályozás is rögzít. Ezek szerint a közmédiának függetlenül, kiegyensúlyozottan és többféle nézőpontot bemutatva kellene működnie.
A vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy az M1 híradója jelenlegi formájában nem felel meg teljes mértékben ezeknek az elvárásoknak, mivel
aránytalanul kevés teret biztosít a kritikus véleményeknek és az ellenzéki álláspontoknak.
A jelentés szerint a közmédia működésével kapcsolatos viták így továbbra is napirenden maradhatnak, különösen a demokratikus nyilvánosság és a hiteles tájékoztatás szempontjából.

A teljes elemzés itt található.
Forrás: Republikon intézet nyomán