Új legfelsőbb vezető Iránban: a keményvonalasok erődemonstrációja megrázta a világgazdaságot

Irán keményvonalasai hétfőn látványos erődemonstrációt tartottak: több városban tömegek vonultak az utcára, hogy hűséget fogadjanak az ország új legfelsőbb vezetőjének, Mojtaba Khameneinek. Az 56 éves síita vallási vezető hatalomra kerülése sokak szerint azt jelzi, hogy a teheráni vezetésben végleg megszilárdult a keményvonalas irányvonal.

A hatalomváltás időzítése különösen feszült geopolitikai helyzetben történt. A Közel-Keleten zajló háború már most súlyos zavarokat okoz a globális energiapiacon, és a piacok attól tartanak, hogy a konfliktus a vártnál jóval tovább elhúzódhat. A hír azonnal megrázta a világgazdaságot: az olajárak rekordközeli ütemben emelkedtek, a részvénypiacok pedig meredek esésbe kezdtek.

Trump szerint hiba volt a döntés

Mojtaba Khamenei az iráni biztonsági erők és azok kiterjedt gazdasági hálózata körében rendelkezik erős hatalmi bázissal. Az Egyesült Államok azonban már korábban elfogadhatatlannak nevezte személyét. Donald Trump amerikai elnök az NBC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: szerinte Irán „nagy hibát követett el” azzal, hogy őt emelte a legfelsőbb vezetői posztra. Washington továbbra is Irán feltétel nélküli megadását követeli.

Az iráni állami média eközben hatalmas tömegeket mutatott több városban is, akik iráni zászlókat lengetve és az ország korábbi vezetőjének, Ali Khameneinek a portréit tartva vonultak az utcára. Az idősebb Khamenei a háború első napján halt meg egy izraeli légicsapásban.

Teheránban egy gyászszertartáson a tömeg ezt énekelte: „Halál vagy Khamenei – vérünk a mennyországba vezet.”

A politikai rendszer felsorakozott az új vezető mögött

Az iráni politikai intézmények gyorsan hűséget esküdtek az új legfelsőbb vezetőnek. Az állami média arról is beszámolt, hogy a háború első napjaiban az amerikai–izraeli légicsapások során Mojtaba Khamenei családtagjai – köztük felesége, fia és édesanyja – is életüket vesztették.

Az iráni védelmi tanács közleményében kijelentette:

„Az utolsó csepp vérünkig engedelmeskedni fogunk a főparancsnoknak.”

Az országon belül ugyanakkor megosztott a közvélemény. A hatalmat támogató irániak szerint a döntés erődemonstráció az ország ellenségeivel szemben, míg az ellenzéki hangok attól tartanak, hogy ezzel végleg szertefoszlik a politikai változás reménye.

Az olaj ára az egekben

A háború az energiapiacot is megbénította. A konfliktus gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának mintegy ötöde halad át. A tankerhajók már több mint egy hete nem tudnak áthaladni, miközben a termelők kénytelenek csökkenteni a kitermelést, mert a tárolók gyorsan megtelnek.

A Brent típusú kőolaj ára 6,5 százalékkal, hordónként 98,77 dollárra emelkedett, de a nap folyamán rövid időre 119,5 dollárig is felugrott – ami rekord közeli napi emelkedésnek számít. Az energiaválság kilátása a tőzsdét is megrázta. A légitársaságok részvényei különösen nagyot estek, mivel az üzemanyagárak meredeken emelkednek.

Rakéta a NATO légterében

A konfliktus katonai kockázatai is egyre nőnek. Törökország hétfőn közölte, hogy a NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely belépett a török légtérbe. Ez már a második ilyen incidens a háború kezdete óta. Ankara korábban figyelmeztette Teheránt, hogy ne ismételje meg az ilyen támadásokat, ugyanakkor egyelőre nem kérte hivatalosan a NATO további katonai támogatását.

Közben Izrael újabb csapásokat hajtott végre Irán középső részén, valamint támadást indított a libanoni főváros, Bejrút ellen is. A támadások a Hezbollah fegyvereseinek határon átnyúló rakétatüzei után indultak.

Az iráni ENSZ-nagykövet szerint az amerikai–izraeli támadások eddig legalább 1332 civil halálát okozták Iránban, és több ezer ember megsérült. Libanonban több mint 400 halottról számoltak be, miközben közel 700 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát.