Egy hónapja számoltunk be arról, hogy már akkor, február elején több külhoni magyar akart levélben szavazni, mint ahányan végül voksoltak a 2022-es magyarországi választásokon. A levélben szavazók névjegyzékében lévő választópolgárok száma akkor 457 359, míg a beérkezett regisztrációs kérelmek száma 633 059 – azóta mindkét szám tovább nőtt. (2022-ben a Political Capital adatai szerint a levélszavazók névjegyzékében 456 ezer választó volt, s bő 318 ezer levélszavazat érkezett.)
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) éppen ma reggel frissített adatai szerint a névjegyzékben jelenleg 469 522-en szerepelnek, és 649 217-en kérték regisztrációjukat:

Az NVI új adataiból most már az is kiderül, honnan érkezett a legtöbb kérelem: Romániából, összesen 258 620 darab. A következő ország Szerbia, ahonnan több mint 84 ezer kérelem jött. A külföldi országok között még említhető Németország (8257), az Egyesült Államok (2800), Nagy-Britannia és Észak-Írország (2578), de például a Dominikai Köztársaságból, a Koreai Köztársaságból, Iránból, Afganisztánból is 1-1 kérelem érkezett.
Érdemes az NVI honlapján megnézni a teljes listát:
Románia azonban magasan vezet, nem is kicsivel: ugyanis a mostani bő 258 ezre szám három és félszer több (!), mint ahány kérelem a 2022-es magyarországi választás előtt érkezett. Akkor Romániából összesen 74 271 választópolgár regisztrált levélben történő szavazásra. A külképviseleti (személyes) szavazásra regisztráltak száma ennél jóval alacsonyabb volt, a döntő többség a levélben történő szavazást választotta. Igaz, akkor is a romániai (főleg erdélyi) regisztráltak tették ki a legnagyobb csoportot a külföldről szavazók közül.
„A határon túli levélszavazatok történelmileg 95-96% Fidesz-támogatást hoznak. Ez nem véletlen – 15 éve építik ezt a rendszert. Gyorsított honosítás, állami támogatások magyar közösségeknek, és cserébe elvárják a lojalitást. (…)
„De a valódi kérdés: honnan jön hirtelen 300 000+ új levélszavazó? A határon túli magyarság létszáma nem nőtt exponenciálisan 4 év alatt. Vagy példátlan mobilizáció zajlik, vagy valami nem stimmel. És mivel a rendszer teljesen átláthatatlan – nincs megfigyelő, nincs ellenőrzés, a borítékok feldolgozása fekete doboz – soha nem is fogjuk megtudni. Más európai országban az OSCE már rég beleszólt volna. De itt? Csend. Április 12-én szavazunk. És lehet, hogy a választást már eldöntötték. Nem a voksolófülkékben, hanem levélszavazatok ellenőrizhetetlen tömegével…” – írta korábban az X-en
6th Sense blogger.