Kultúra
Lángba borított kultúra: a zene elleni hadjárat Afganisztánban
Nyilvánosan égetnek el hangszereket Afganisztánban a tálib hatóságok, arra hivatkozva, hogy a zene „erkölcstelen”. A lépés azonban sokak szerint nem vallási kérdés, hanem tudatos kulturális rombolás, amely egy egész nemzet identitását fenyegeti.
A 2021-ben ismét hatalomra került Tálibok az elmúlt időszakban egyre szigorúbb korlátozásokat vezetett be a kulturális élet területén. A zene különösen célkeresztbe került: több tartományban is nyilvános eseményeken semmisítettek meg gitárokat, dobokat és hagyományos afgán hangszereket. A hatóságok szerint ezek az eszközök „erkölcsi romláshoz” vezetnek, ezért eltávolításuk indokolt.
A döntés súlyosan érinti az afgán zenészeket és művészeti oktatókat. Sokan már elhagyták az országot, mások titokban próbálják fenntartani a zenei hagyományokat. Pedig Afganisztánban a zene nem csupán szórakozás: fontos része a közösségi eseményeknek, ünnepeknek és családi rituáléknak. A hangszerek elégetése így nemcsak fizikai pusztítás, hanem szimbolikus üzenet is: a kulturális önkifejezés nem kívánatos.
Az erkölcsre hivatkozva égetik a hangszereket – támadás a kultúra egésze ellen
A nemzetközi visszhang sem maradt el. A brit The Guardian publicisztikája szerint a hangszerek megsemmisítése a kultúra elleni támadás, amely túlmutat Afganisztán határain. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a művészet korlátozása gyakran a társadalmi kontroll eszköze: ahol elhallgat a zene, ott a kritikus gondolkodás és az önkifejezés tere is szűkül.
Emberi jogi szervezetek figyelmeztetnek, hogy az ilyen intézkedések hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okoznak egy ország kulturális örökségében. A hangszerkészítők, népzenészek és diákok jövője bizonytalanná válik, miközben generációk hagyományai vesznek el.
A történelem során számos példa mutatja, hogy a művészet elnémítása sosem marad következmények nélkül. A mostani események azt üzenik: a dallamok elégetése nem teremti meg az erkölcsöt – csak a csendet.
Forrás: theguardian.com