Tudomány
Titokzatos küldetés a Föld körül: mit csinál valójában a kínai űrrepülőgép?
Február 6-án ismét pályára állt Kína titokzatos, újrafelhasználható űrrepülőgépe, a Shenlong, amely immár a negyedik küldetését teljesíti. Az indításra a kínai Jiuquan Satellite Launch Center bázisról került sor, a Góbi-sivatag területén.
A kínai hatóságok ezúttal is rendkívül szűkszavúan nyilatkoztak a program céljáról. A hivatalos közlés szerint a jármű olyan technológiákat tesztel, amelyek a jövőben az űr békés és gazdaságosabb felhasználását szolgálhatják. Ennél többet azonban nem árultak el.
A Shenlongot gyakran az amerikai hadsereg titkos űrrepülőgépéhez, az X-37B-hez hasonlítják, amelyet az Egyesült Államok haderején belül működő United States Space Force üzemeltet. Az amerikai rendszer feladatairól szintén kevés információ nyilvános, de szakértők szerint elsősorban technológiai kísérleti platformként szolgál.
A különbség azonban jelentős: míg az amerikai űrrepülőgép eddig nem hajtott végre közeli megközelítési műveleteket más objektumokkal, addig a kínai jármű korábbi három repülése során több alkalommal is műholdakat bocsátott pályára, majd ezekkel közeli manővereket, illetve dokkolási és befogási műveleteket hajtott végre.
Ezt nem Peking, hanem amerikai katonai források, magán űrmegfigyelő cégek és amatőr csillagászok állapították meg.
A részleteket a Secure World Foundation elemzései is megerősítették.
A szervezet űrbiztonsági szakértője, Victoria Samson szerint a kínai program egyik fő célja éppen a közeli megközelítési és együttműködési műveletek – az úgynevezett RPO-technológiák – fejlesztése lehet. Ezek révén a jövőben műholdak javítása, feltöltése, korszerűsítése vagy akár biztonságos pályáról való eltávolítása is megvalósítható.
Ugyanakkor a technológia katonai kockázatokat is rejt, hiszen elvileg alkalmas lehet más országok műholdjainak megfigyelésére vagy megzavarására is. A szakértők hangsúlyozzák: a Shenlong mérete és teljesítménye alapján nem tekinthető hatékony űrfegyver-hordozónak, a program titkossága mégis bizalmatlanságot kelt.
Samson szerint a feszültségek csökkentéséhez jóval nagyobb átláthatóságra lenne szükség – nemcsak Kína, hanem az Egyesült Államok részéről is. Mint fogalmazott: ha nincs elég információ, a nemzetközi közvélemény hajlamos a legrosszabb forgatókönyveket feltételezni.
Forrás: space.com