Jó hír az öntözőknek: egyszerűbb lett az új kutak engedélyezése

A tájékoztatás szerint mezőgazdasági célú kútnak az a vízilétesítmény minősül, amely kizárólag a gazdálkodó által művelt területek öntözését és a haszonállat-állomány vízellátását szolgálja.

Legálisak maradnak a régi kutak
A 2024. január 1. előtt, engedély nélkül létesített mezőgazdasági kutak akkor minősülnek automatikusan jogszerűnek – külön eljárás nélkül –, ha
– nem mélyebbek 50 méternél,
– nem érik el az első vízzáró réteget,
– és valóban mezőgazdasági célra használják őket.
Ebben az esetben nem kell sem bejelentést tenni, sem fennmaradási engedélyt kérni.

Új kutaknál is egyszerűsödött az eljárás
2024-től bizonyos feltételek mellett már az új mezőgazdasági kutak esetében sem kell vízjogi engedélyt kérni. Ha a kút
– 50 méternél nem mélyebb,
– nem éri el az első vízzáró réteget,
– kockázatmentes területen található,
– kizárólag mezőgazdasági célra szolgál,
– és digitális vízmérővel van felszerelve,
akkor az eljárás jelentősen leegyszerűsödik. Amennyiben bármely feltétel nem teljesül, vízjogi engedély szükséges.

A NAK felhívta a figyelmet arra is, hogy 2024-től a kötelezettségek attól függnek, a kút kockázatos vagy kockázatmentes vízkészletvédelmi területen helyezkedik-e el. Magyarország területének mintegy 88 százaléka kockázatmentesnek számít.

Egyablakos ügyintézés 2025-től

2025-ben további könnyítés lépett életbe: a mezőgazdasági kutak és a hozzájuk kapcsolódó öntözőtelepek engedélyezése egyablakossá vált, és az ügyek intézése a Agrárminisztérium Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Főosztály Hatósági Osztálya hatáskörébe került, amennyiben a kitermelt vizet kizárólag mezőgazdasági célra használják.

Fontos változás az is, hogy az öntözőtelepekhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj megszűnt, ugyanakkor egyes szakhatóságok – például az erdészet – eljárási díja továbbra is felmerülhet.

Bejelentésnél rövidebb ügyintézés, egyszerűbb adatlap

Bejelentésköteles kút esetén egyszerűsített adatlapot kell benyújtani, a kúton legfeljebb öt évnél nem régebbi vízmérőnek kell lennie, és a hatóság 30 napon belül értesíti a termelőt. A bejelentéshez a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása is szükséges.

A NAK hangsúlyozta: a szabályozást összehangolták az uniós támogatásokkal és a területi monitoring rendszer elvárásaival. A kamara egyben felelős, fenntartható vízhasználatra kérte a gazdálkodókat, és felhívta a figyelmet arra, hogy minden esetben az aktuális jogszabályok szerint kell eljárni. Hivatalos állásfoglalásért a gazdálkodók az illetékes vízügyi hatósághoz fordulhatnak.