Tudomány
Ki dönt a fagyasztott életekről? Szabályozási káosz az európai lombikpiacon
Soha nem fordult még elő, hogy ennyi petesejt és embrió várakozzon fagyasztva európai klinikákon. A lombikkezelések terjedésével és a gyermekvállalás kitolódásával párhuzamosan egyre sürgetőbb kérdés, mi történjen azokkal a sejtekkel, amelyekre végül nincs szükség – miközben a szabályozás országonként eltérő és sokszor hiányos.
A nők biológiailag adott számú petesejttel születnek, a tartalék pedig 35 éves kor után gyorsabban csökken, 40 fölött pedig kritikusan alacsony szintre eshet. Ezzel párhuzamosan Európában egyre későbbre tolódik a gyermekvállalás: az anyák átlagéletkora meghaladja a 30 évet, a termékenységi ráta pedig történelmi mélyponton van.
Nem meglepő, hogy rohamosan nő az olyan eljárások iránti igény, mint a lombikprogram vagy a petesejt- és embriófagyasztás. Az úgynevezett „szociális fagyasztás” lehetőséget ad arra, hogy valaki a biológiai csúcsponton tárolja le petesejtjeit, későbbi felhasználás reményében. A piac dinamikusan bővül, a következő évtizedben többszörösére nőhet az ágazat értéke.
A technológia fejlődése mára lehetővé teszi, hogy a -196 Celsius-fokon, folyékony nitrogénben tárolt embriók gyakorlatilag korlátlan ideig életképesek maradjanak. Egy sikeres lombikciklus során gyakran hat-tíz embrió is létrejön, amelyek közül jellemzően egyet ültetnek be, a többit lefagyasztják.
Jogi szürkezóna és érzelmi teher
A kérdés akkor válik igazán élessé, amikor a páciensek végül természetes úton vállalnak gyermeket, megváltozik az élethelyzetük, vagy egyszerűen meggondolják magukat. Mi történjen a megmaradt petesejtekkel és embriókkal?
Az európai szabályozás rendkívül töredezett. Egyes országok szigorú időkorlátot szabnak a tárolásnak, máshol hosszabb ideig is megőrizhetők a sejtek, és eltérőek a megsemmisítésre, kutatási felhasználásra vagy adományozásra vonatkozó előírások is. Nincs egységes adatbázis arról, hány „elhagyott” embrió vagy petesejt található a klinikákon, és arról sem, mennyit semmisítenek meg évente.
Míg vért vagy más szöveteket szigorú egészségügyi protokoll szerint selejteznek, az embriók sokak számára érzelmi és morális kérdést jelentenek. A technológia tehát megelőzte a jogot: miközben a fagyasztás biztonságos és egyre elérhetőbb, a kontinens még nem találta meg a közös választ arra, hogyan kezelje a fagyasztott jövők sorsát.
Forrás: euronews.com