Maffiaállamnak látja a többség a magyar rendszert

A kutatás szerint ma a „maffiaállam” kifejezést tartják a legtalálóbb rendszerleírásnak a megkérdezettek: a válaszadók 27 százaléka ezt választotta. Ez hét százalékponttal magasabb arány, mint a Medián 2023-as mérésében, vagyis az elmúlt három évben egyértelműen ez az értelmezés erősödött meg leginkább a közvéleményben.

A második helyen holtversenyben a „nemzeti együttműködés rendszere” és az „illiberális demokrácia” szerepel, egyaránt 16–16 százalékkal. Mindkét elnevezés támogatottsága nőtt 2023 óta. Ezzel szemben a „polgári demokrácia” megnevezést már csak a válaszadók 14 százaléka tartja helytállónak, míg három éve ez még a második leggyakoribb válasz volt.

A korábban gyakran használt, keményebb minősítések látványosan visszaszorultak. Az „önkényuralom” aránya 16-ról 10 százalékra csökkent, a „diktatúra” kifejezés pedig 15-ről mindössze 8 százalékra esett vissza. A „fasisztoid rendszer” továbbra is a legritkábban választott meghatározás.

Előjöttek a korrupcós ügyek

A Republikon elemzése szerint a változás hátterében elsősorban az áll, hogy a rendszerkritikus közbeszéd súlypontja az utóbbi években a jogállami kérdésekről egyre inkább a korrupciós ügyekre helyeződött át. Számos új ügy látott napvilágot, és a jelenlegi legerősebb ellenzéki kihívó kommunikációja is a korrupciót, valamint az „Orbán-rendszer bűneit” állítja a középpontba. Ennek következtében a választók inkább a „maffiaállam” fogalmával írják le a működést, miközben a „diktatúra” típusú megjelölésektől egyre többen tartózkodnak.

A pártpreferencia döntően meghatározza, ki hogyan látja a rendszert. A Fidesz–KDNP szavazói körében a „nemzeti együttműködés rendszere” a legnépszerűbb elnevezés 36 százalékkal, ezt az „illiberális demokrácia” követi 25 százalékkal, majd a „polgári demokrácia” 24 százalékkal.

A Tisza Párt támogatóinál viszont elsöprő fölénnyel vezet a „maffiaállam” meghatározás: 55 százalékuk ezt tartja a legtalálóbbnak. A Tiszán kívüli ellenzéki szavazók körében is ez dominál, 41 százalékos aránnyal. A Mi Hazánk támogatóinál szintén a „maffiaállam” áll az első helyen, de náluk a „polgári demokrácia” is viszonylag magas támogatást kapott.

A bizonytalan szavazók véleménye erősen szóródik: körükben egyik megnevezés sem emelkedik ki markánsan, ami arra utal, hogy ebben a csoportban magát a rendszer jellegét illetően sincs kialakult kép.

Az edukáltabbak maffiaállamnak látják, az iskolázatlanok kevésbe

A demográfiai adatok szerint ma már kevésbé a lakóhely és az életkor választja el élesen a kormánypárti és ellenzéki táborokat. A legfontosabb törésvonal az iskolai végzettség mentén húzódik. Minél magasabb végzettségű egy válaszadó, annál nagyobb eséllyel nevezi a rendszert maffiaállamnak: a diplomások 37, az érettségizettek 32, a szakmunkások 23 százaléka választotta ezt a kifejezést. Ezzel szemben a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében a „nemzeti együttműködés rendszere” a legnépszerűbb megjelölés.

A településtípus szerinti bontás alapján a „maffiaállam” mindenhol az első helyen szerepel, de Budapesten erősebb, a kisebb településeken gyengébb az aránya.

Az elemzés összegzése szerint ma elsősorban a pártpolitikai hovatartozás határozza meg, ki hogyan nevezi a magyar politikai rendszert. Ugyanakkor az is látható, hogy a „maffiaállam” kifejezés szinte minden társadalmi csoportban megjelent, és összességében a legelterjedtebbé vált. Mindez arra utal, hogy a 2026-os választási kampány hajrájában a korrupcióra és az Orbán-rendszer működésének bírálatára építő narratíva tovább erősödhet, miközben a kormányoldalon várhatóan a biztonság és a háborús félelmek hangsúlyozása marad a központi üzenet.