Belföld
Borvendég Zsuzsanna számon kéri a kormányt a Beneš-dekrétumok ügyében
Nyílt levélben bírálta a magyar kormány visszafogott fellépését Borvendég Zsuzsanna európai parlamenti képviselő, aki szerint a szlovák Beneš-dekrétumok védelmére hozott új jogszabály súlyosan sérti a felvidéki magyarok alapvető jogait, miközben Budapest nem mutat kellő határozottságot érdekeik védelmében.
Borvendég Zsuzsanna európai parlamenti képviselő nyílt levélben bírálja a magyar kormány és Szijjártó Péter külügyminiszter visszafogott fellépését a szlovák Beneš-dekrétumok ügyében. A levél apropója, hogy Szlovákiában 2024 végén olyan jogszabály-módosítást fogadtak el, amely büntetőjogi eszközökkel – akár börtönnel – sújtja a Beneš-dekrétumok és az azok alapján végrehajtott intézkedések nyilvános bírálatát. A képviselő szerint ez sérti a szólásszabadságot, a történelmi vita szabadságát, és megfélemlítő hatással van a felvidéki magyar közösségre.
A levél központi állítása, hogy a magyar kormány nemzetpolitikai érdekei háttérbe szorulhatnak a politikai szövetségek fenntartása érdekében, miközben a külhoni magyarok alapvető jogai sérülnek. Borvendég hangsúlyozza: sem geopolitikai, sem uniós politikai érdekek nem igazolhatják a hallgatást akkor, amikor a kollektív bűnösség elvét jogszabályi eszközökkel erősítik meg.
A képviselő felszólítja a kormányt, hogy határozottan lépjen fel a jogfosztó törvény ellen, követelje annak hatályon kívül helyezését, valamint a Beneš-dekrétumok alapján végrehajtott földelkobzások megszüntetését. Felidézi az Alaptörvény D. cikkét, amely szerint Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyarok sorsáért, és bírálja, hogy eddig nem történt nyilvános, egyértelmű diplomáciai tiltakozás.
Borvendég konkrét kérdéseket intéz Szijjártó Péterhez a kormány eddigi és tervezett lépéseiről, a felvidéki magyarok jogvédelméről, az uniós fellépés lehetőségéről, valamint a kialakult helyzet veszélyes precedensértékéről. Emellett sürgeti egy szlovákiai Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, amely a felvidéki magyarság kulturális és önrendelkezési jogait erősítené.
A levél zárásában a képviselő hangsúlyozza: a történelmi igazságtalanságok kimondása erkölcsi kötelesség, és a magyar kormánynak alkotmányos felelőssége, hogy következetesen és határozottan védje a külhoni magyar közösségek jogait, még politikai konfliktusok árán is.