„Jól növekszik, normális fiziológiai, biokémiai és fizikai paramétereket mutat. Tarmeem izomnövekedése a várakozásoknak megfelelően jelentős – körülbelül 10%-os – növekedést mutatott a nem szerkesztett ikertestvéréhez képest. Minden esélye megvan arra, hogy a kora előrehaladtával tovább növekedjen” – adott helyzetjelentést Riaz Shah professzor, az indiai Állatorvostudományi Kar dékánja és a projekt vezető kutatója a BBC-nek Tarmeemrő, Indai első génszerkesztett juháról, aki december 16-án egyéves lett.
Jelenleg is, kísérletet végeznek az állat egészségének és túlélésének felmérésére, a juhot biztonságos környezetben, szigorú megfigyelés alatt tartják. Most az indiai kormányhoz forfulatk finanszírozási támogatásért.
Tarmeem neve is beszédes, arabul módosítást, szerkesztést jelent. Tarmeem a régió fővárosában, Srinagarban található Sher-e-Kasmír Mezőgazdasági Egyetem egy privát kifutójában található, "szerkesztetlen" ikertestvérével együtt.
Az egyetem kutatói a BBC-nek elmondták, hogy CRISPR technológiát – egy DNS-módosító biológiai rendszert – használtak a kifejlesztéséhez. Ez egy olyan módszer, amelyet ollónak neveznek, segítségével le tudják "vágni" a gén azon részeit, amelyek gyengeségeket vagy betegségeket okoznak. A 2012-ben feldefezett génmódosítási technológia Nobel-díjat hozott a kitalálóinak.
„Számos embriót vontunk ki vemhes juhokból, és szerkesztettünk egy specifikus gént – az úgynevezett miosztatin gént –, amely negatívan befolyásolja az izomnövekedést” – mondta Dr. Suhail Magray kutató. Az embriókat vagy megtermékenyített petesejteket két-három napig ellenőrzött laboratóriumi körülmények között tartották, majd egy nőstény juhba – vagy a nevelőszülőkhöz – ültették át.
„Aztán a természet átvette az irányítást – 150 nappal később bárányok születtek” – mondta. „A célunk az volt, hogy növeljük a juhok izomtömegét, és a miosztatin gén kiütésével sikeresen elértük ezt” – tette hozzá.
A juhokat évtizedek óta genetikailag módosítják és szerkesztik, főként kutatási és orvosi célokra. A korai kísérletek, mint például az 1990-es években az Egyesült Királyságban élő "Tracy" juh, terápiás fehérjéket állítottak elő a tejben. Ma a CRISPR-t olyan tulajdonságok tanulmányozására használják, mint az izomnövekedés, a betegségekkel szembeni ellenállás és a termékenység.
