Teljes elutasítás: a kormány gyakorlatilag lesöpörte az Integritás Hatóság ajánlásait

A kormány szinte egyetlen érdemi pontban sem értett egyet az Integritás Hatóság (IH) 2024-es Éves Elemző Integritásjelentésével. A részletes, 42 ajánlást tartalmazó dokumentum több megállapítását elutasították, más javaslatoknál pedig úgy ítélték meg, nincs szükség új intézkedésre. Az Átlátszó beszámolója szerint az EU-s pénzek felhasználásának ellenőrzéséért felelős IH minden évben közzéteszi elemző jelentését, amely vizsgálati eredményeket és ajánlásokat foglal össze – írja az Átlátszó.

A tavalyi évre vonatkozó jelentést nyáron publikálták, a kormány hivatalos válaszát pedig most tették elérhetővé. A dokumentum szerint a közbeszerzési rendszer ugyan mutat előrelépést, de átalakult a piac szerkezete: kevesebb szerződés születik, ugyanakkor nagyobb értékben, és tovább nőtt a piaci koncentráció. Továbbra is kiugróan sok az egyajánlatos eljárás, ami már rövid távon is komoly kockázatot jelent a hatékonyságra és az átláthatóságra. A jelentés bírálja a központosított közbeszerzési rendszereket is, amelyek az uniós források szabályszerű felhasználását is veszélyeztethetik.

Az IH többek között szigorúbb szabályozást javasolt a nagy összegű keretmegállapodásokra, a közbeszerzési verseny élénkítésére, valamint arra, hogy a meghívásos eljárásokat tegyék nyíltabbá.

A kormány mindössze 17 javaslatot fogadott el részben, de ezekhez sem rendelt további feladatot, jelezve, hogy szerintük nincs szükség intézkedésre. 18 ajánlással pedig egyenesen nem értettek egyet, gyakran arra hivatkozva, hogy a hatályos jogszabályok már kezelik a kérdést, a vizsgálatok nem támasztják alá az IH megállapításait, vagy hogy a javaslat technikailag nem megvalósítható. Mindössze 11 pontban vállaltak konkrét feladatot – ezek többsége azonban csupán a teendők más szervezeteknek való átadásáról szól.

Két esetben neveztek meg valódi, kézzelfogható intézkedést:

„a közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjának 2026. január 1-jétől történő alkalmazásához szükséges jogszabálymódosításokról és/vagy EKR-fejlesztésről”;

„a közbeszerzésekért felelős miniszter a Nemzeti Fejlesztési Központon keresztül összefoglalót készít az Európai Unió Bíróságának, a javaslatok témájához kapcsolódó ítéleteiről”.

Az Integritás Hatóságot a kormány 2022-ben hozta létre, hogy enyhítse az Európai Unió korrupciós aggályait. Azóta azonban több bírálat érte a szervezet függetlenségét, és maguk is jelezték, hogy akadályokba ütköznek feladataik hatékony ellátásában. Eközben a hatóság elnöke, Biró Ferenc ellen eljárás zajlik; információk szerint belső konfliktusok hozták felszínre több vitatható lépését. Biró állítja, nem követett el bűncselekményt.

Fotó: Pixabay