A kutatás szerint a magyarok majdnem fele úgy véli, tudatosan, több forrásból tájékozódik, és igyekszik elkerülni a félrevezetést.
Ötből két magyar forráskritikus
A tanulmány a hírfogyasztók öt eltérő típusát különböztette meg. Ezek a kategóriák segítenek megérteni, hogyan gyűjtjük és adjuk tovább az információkat – és mennyire vagyunk befolyásolhatók.
A kutatásban az alábbi hírfogyasztói típusok jelentek meg:
Passzív befogadó: nem keresi aktívan a híreket, főként a közösségi médiából vagy ismerősöktől értesül.
Jólértesült: sokat olvas, rendszeresen oszt meg híreket, és aktívan alakítja a környezetében élők véleményét.
Elutasító: bizalmatlan a médiával szemben, kevés forrást követ, és szkeptikus a hírek hitelességét illetően.
Médiatudatos: több platformról informálódik, ellenőrzi a források megbízhatóságát, és tudatosan kerüli a manipulációt.
Buborékban élő: kizárólag a saját világnézetének megfelelő híreket fogyasztja, így könnyen bezáródik az információs buborékba.
A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar felnőttek 43 százaléka tartozik a médiatudatos csoportba. Ez azt jelenti, hogy a lakosság közel fele ténylegesen törekszik a minőségi, ellenőrzött információkra.
Sokan bizalmatlanok
Bár a tudatos hírfogyasztók aránya biztatóan magas, a kutatás árnyaltabb képet is mutat. A válaszadók 16 százaléka elutasító, vagyis alapvetően bizalmatlan a médiával szemben, míg 10 százalék kifejezetten buborékban él, és csak a saját világnézetének megfelelő híreket fogadja el.
Nem mindig lehet egy dobozba tenni a hírfogyasztókat
A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a magyar emberek 33 százalékánál nem mutatható ki egyértelműen egyik típus sem. Ők azok, akik hol így, hol úgy fogyasztanak híreket – időnként tudatosak, máskor viszont teljesen esetleges módon informálódnak. A válaszadók kétharmadánál viszont találtak legalább egy domináns mintázatot.
A kor is sokat számít
A tanulmány arra is kitér, hogy az életkor és a generációs különbségek milyen szerepet játszanak abban, ki hogyan tájékozódik. Nem mindegy például, hogy valaki még inkább a hagyományos sajtótermékeket részesíti előnyben, vagy kizárólag digitális platformokon, esetleg a közösségi médián keresztül jut hírekhez.
A kutatók szerint az életkori különbségek nyomot hagynak azon is, hogy milyen információkat osztunk meg, és mennyire vagyunk nyitottak a más véleményekre.
Fotó: Pixabay
