Gazdaság / HR
Egy tizedé a háromnegyednyi tőkevagyon
A NAV 2020-as adatai alapján 265.988 magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből stb. származó jövedelmet). Ez közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt, aminek oka feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt.
Tőkések és tőkejövedelmeik a koronavírus járvány első évében
. Így is az országos átlag (adó után) 6,75 millió forint/tőkés volt 2020-ban (miközben a nettó éves átlagkereset ekkor a KSH adatai szerint 3,2 millió Ft volt). Jól tükrözi, hogy a valóságban uralkodó viszonyokat, hogy az összes tőkejövedelem 78%-át a legfelső 11% birtokolja. Ebben a felső 11%-ot 30 ezer ember alkotja, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihetettek haza 2020-ban. Hasonlóan a 2019-es adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest megyében (16%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Hajdú-Bihar megyében (5,5%), míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1% alatti (0,6%) részesedése.
A teljes keletkezett tőkejövedelmekből nagy arányú volt még Bács-Kiskun megye, Győr-Moson-Sopron megye, illetve Fejér-megye részesedése (együtt 14%). Ellenben alacsony (2% alatti) volt ez a részesedés Vas, Tolna, Békés, Heves és Zala megyék esetében.
Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban él (46%). Közel egy harmaduk (32%) városokban, kevesebb mint negyedük (22%) pedig községekben él. A tőkejövedelmek megoszlását tekintve Budapest és a megyei jogú városok teszik ki a legnagyobb súlyt (55%).
Tőkések és tőkejövedelmek megoszlása (2020)
| Település típusa | Népesség | Tőkések | Tőkejövedelem |
| Megoszlás százalékban | |||
| Budapest | 16,9 | 23,4 | 35,4 |
| Megyei jogú városok | 19,6 | 22,7 | 20,4 |
| Városok | 33,0 | 31,5 | 28,6 |
| Községek | 30,5 | 22,4 | 15,6 |
| Összesen | 100 | 100 | 100 |
Forrás: NAV adatai alapján GKI saját számítása
Az adatokból továbbá az is kiderül, hogy az egy tőkésre jutó jövedelmek tekintetében a főváros teljesített messze a legjobb 10,2 millió Ft/tőkés értékkel. A városokban az egy tőkésre jutó tőkejövedelem 6,1 millió forint.
A 2019-es évi adatokhoz képest jelentős változásokat lehet megfigyelni. Ezekből kiderül, hogy a tőkések száma minden település típuson csökkent 11-12%-kal. Ezzel ellentétben az egy tőkésre jutó jövedelmek a községeket leszámítva minden település típus esetén több mint 20%-kal növekedtek. A legnagyobb növekedés a városok estén volt, ahol 27,5%-kal(!) nőtt az egy tőkésre jutó jövedelmek összege. Ebből arra lehet következtetni, hogy a koronavírus járvány által okozott nehéz gazdasági környezetben a leggazdagabb tőkések még gazdagabbak lettek, míg a szegényebb tőkések vagy nem jutottak nyereséghez, vagy a gazdaság újraindítását célzó 0%-os kamatozású hitelek miatt nyereségüket újra befektették a cégükbe.
Tőkések és tőkejövedelmek megoszlása (2020)
Forrás: NAV adatai alapján GKI saját számítása
A települési adatokból az is kiderül, hogy az egy lakosra jutó tőkejövedelmek tekintetében a 2019-ben első helyezett Felcsút 2020-ra csak a második lett egy főre jutó 5,7 millió forinttal. Az első helyezett egy lakosra jutó 7 millió forint tőkejövedelemmel a Somogy megyei Somogycsicsó lett 2020-ban, harmadik helyen pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót végzett 2,8 millió forint/lakos értékkel. A főváros esetében nem meglepő módon az V., a XII. és a II. kerület teljesített a legjobban egy lakosra jutó tőkejövedelmek tekintetében (1,6, 1,5 és 1,1 millió Ft/fővel).
Forrás: GKI