2022. május 22. - Júlia, Rita
Az Allianz Kockázati Barométer felmérésének eredménye alapján 2022-ben a vállalatok számára a kiberkockázatok jelentik a legnagyobb fenyegetést világszerte. A zsarolóvírus-támadások, az adatvédelmi incidensek vagy a nagyobb informatikai leállások veszélye jobban aggasztja a vállalatokat, mint az üzletmenet-folytonosság és az ellátási láncok megszakadása, a természeti katasztrófák vagy a Covid19-világjárvány, amelyek mind súlyosan érintették a cégeket az elmúlt évben.
2022. január 19. szerda 09:00 - HírExtra

A kiberbiztonsági események a felmérés történetében másodszor vezetik az Allianz Kockázati Barométer ranglistáját (a válaszok 44 százaléka rangsorolta első helyre), az üzletmenet megszakadása a második helyre szorult (42 százalék), a természeti katasztrófák jelentette kockázat pedig a 2021-es hatodik helyről a harmadik helyre  jött fel (25 százalék). Az éghajlatváltozás (a korábbi kilencedik helyről) az eddigi legmagasabb helyre ugrott, így hatodik (17 százalék), míg a világjárvány a negyedik helyre esett vissza (22 százalék). 

Az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) éves felmérése 89 ország és terület 2650 szakértője, köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők által megfogalmazott vélemények alapján készült. Tekintse meg a teljes globális rangsort, illetve az egyes országok kockázatait sorrendjükben felvonultató listákat! 

„2022-ben az alapvető kockázatok terén valószínűleg továbbra is az üzletmenet megszakadása lesz a legfontosabb téma – foglalta össze a kilátásokat Joachim Müller, az AGCS vezérigazgatója. – A legtöbb vállalat attól tart a legjobban, hogy nem tudja előállítani termékeit, vagy nem képes szolgáltatásai zavartalanul nyújtani. 2021-ben példátlan mértékű, a legkülönfélébb okokból kialakult fennakadásokat láttunk, az idei év pedig csupán fokozatos enyhülést ígér. 

A vállalatokat megbénító kibertámadások, az éghajlatváltozáshoz köthető időjárási események ellátási láncra gyakorolt hatásai, valamint a világjárvánnyal kapcsolatos gyártási problémák és a szállítás terén tapasztalt szűk keresztmetszetek komoly fennakadásokat okoztak az elmúlt évben, és 2022-ben továbbra is ezek okozzák a legnagyobb aggodalmat. Az üzletmenet megszakadásának számos kiváltó okával szembeni reziliencia kiépítése egyre inkább versenyelőnnyé válik a vállalatok számára.”

 Legfőbb kockázatok Magyarországon

Magyarországon 2022-ben az első számú fenyegetettséget a járványkitörés (34 százalék) jelenti, ezt követik a kiberincidensek (28 százalék), majd a harmadik helyen egyenlő arányban áll a ranglistán az üzletmenet-megszakadás (24 százalék), a makrógazdasági fejlemények (24 százalék) és a képzett munkaerő hiánya (24 százalék). Magyarországon 68 fő vett részt a felmérésben. 

A kiberbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak fő okai a zsarolóvírusok,  az üzletmenet megszakadásával összefüggő sebezhetőségek terén azonban egyre nő a tudatosság

A kiberbiztonsági események a felmérésben szereplő országok többségében a három legnagyobb veszély között szerepelnek. Ennek elsődleges oka a zsarolóvírus-támadások számának közelmúltbeli megugrása, amelyet a felmérés válaszadói (57 százalék) az előttünk álló év legfőbb kiberfenyegetéseként határoztak meg. 

Az elmúlt időszak támadásai olyan aggasztó tendenciákat mutattak, mint a rendszerek titkosítását és az adatvédelmi incidenseket kombináló „kettős zsarolás” taktikája; a szoftverek sebezhetőségének kihasználása, amely potenciálisan több ezer vállalatot érinthet (például Log4J, Kaseya), illetve a kritikus fizikai infrastruktúrák elleni támadások (a Colonial Pipeline gázvezeték az Egyesült Államokban). A vállalatok számára a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatok közül a kiberbiztonság jelenti az egyik legégetőbb problémát, és a válaszadók elismerték, hogy ellenállóképességük építésével és tervezéssel fel kell készülniük a jövőbeni leállásokra, máskülönben egyre súlyosabb következményekkel kell szembenézniük a szabályozó hatóságok, a befektetők és más érdekelt felek részéről.

„A zsarolóvírusokhoz kapcsolódó szolgáltatások jelentős üzletággá nőtték ki magukat a kiberbűnözők körében, akik taktikájukat egyre finomítják, és egyre szélesebb kör számára teszik teszik elérhetővé ezeket a szolgáltatásokat: ma már, ha valaki egy kicsit is jártas a programozásban, akkor egy mindössze 40 dolláros előfizetéssel képes elindítani az effajta incidenseket. A kiberbűnözés kereskedelmi alapon történő űzése megkönnyíti a sebezhetőségek tömeges kihasználását. Arra számíthatunk, hogy egyre több támadás éri majd a technológiai ellátási láncokat és a kritikus infrastruktúrákat” – hangsúlyozta Scott Sayce, az AGCS globális kiberbiztonsági vezetője.

Az üzletmenet megszakadása a rangsorban a második legaggasztóbb kockázat. A 2021-es évet jellemzően az üzletmenet megszakadása fémjelezte, és minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált a modern ellátási láncok és termelési hálózatok sebezhetősége. A felmérés szerint az üzletmenet megszakadásának legnyugtalanítóbb okai a kiberbiztonsági események – amelyek egyrészt a zsarolóvírus-támadások gyakoribbá válásából másrészt pedig a vállalatok körében egyre szélesebb körben alkalmazott digitalizációból (például a gyakori távmunkából) adódnak . 

A válaszadók szerint az üzletmenet megszakadásának további jelentős előidézője a természeti katasztrófák és a világjárvány jelentette kockázatok. Az elmúlt évben a lezárást követő keresletnövekedés termelési és logisztikai zavarokkal párosult, mivel a Covid19 kitörése miatt Ázsiában gyárakat zártak be, és rekordmértékű torlódások alakultak ki a konténerszállító kikötőkben. A pandémiával összefüggő késedelmek tovább súlyosbították az ellátási láncokat érintő egyéb problémákat, így például a Szuezi-csatorna elzáródását vagy a félvezetők globális hiányát, utóbbi a különféle időjárási események és tűzesetek miatti tajvani, japán és texasi üzembezárásokat követően lépett fel.

„A világjárvány rávilágított a modern ellátási láncok összekapcsoltságára, és arra, hogy több, egymástól független esemény együttesen milyen széles körben idézheti elő az üzletmenet megszakadását. Első alkalommal fordult elő, hogy az ellátási láncok rugalmasságának határait globális szinten addig feszegettük, amíg azok össze nem omlottak” – nyilatkozta Philip Beblo, az AGCS technológiai, média- és távközlési ágazatának ingatlanágazati vezetője.

Az Euler Hermes globális kereskedelmi jelentése szerint a Covid19-világjárvány 2022 második feléig valószínűleg nagymértékű zavarokat okoz majd az ellátási láncokban, jóllehet a globális kereslet és kínálat közötti eltérések, valamint a konténerszállítási kapacitásokkal kapcsolatos problémák az előrejelzések szerint enyhülni fognak.

Az üzletmenet megszakadásával kapcsolatos kockázatok tudatosítása vállalatok teljes szervezeti működésében fontos stratégiai kérdéssé válik. „A felső vezetők egyre inkább hajlanak arra, hogy nagyobb átláthatóságot teremtsenek az ellátási láncokban, és éppen ezért szervezeteik eszközbefektetések és adatfeldolgozások révén igyekeznek jobban megérteni a kockázatokat;  készleteket, redundanciákat és vészhelyzeti terveket létrehozni az üzletmenet folytonosság biztosítása érdekében” – fejtette ki Maarten van der Zwaag, az AGCS ingatlanpiaci kockázati tanácsadásért felelős globális menedzsere.

Javul a járványra való felkészülés. A következő lépés a vállalatok időjárási eseményekkel szembeni ellenálló képességének növelése

A világjárvány kitörése továbbra is komoly kockázatot jelent a vállalatok számára, a globális listán azonban a másodikról a negyedik helyre csúszott vissza (jóllehet a felmérés még az omikron-variáns megjelenése előtt készült). Noha a Covid19-válság továbbra is számos ágazatban árnyékot vet a gazdasági kilátásokra, biztató, hogy a vállalkozások úgy érzik, jól alkalmazkodtak a helyzethez. A válaszadók többsége (80 százalék) úgy véli, hogy megfelelően vagy jól felkészült egy jövőbeli világjárványra. A legfontosabb intézkedés az üzletmenetfolytonosság-menedzsment javítása, amelyet a vállalatok ellenálló képességük javítása érdekében hoznak,

Sokat elárul, hogy a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás a harmadik, illetve a hatodik helyre ugrott, és a két emelkedő tendencia szorosan összefügg. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a globális felmelegedés következtében nő az időjárási események gyakorisága és súlyossága. 2021-ben a globális szinten biztosított katasztrófakárok jóval meghaladták a 100 milliárd dollárt – ez az eddigi negyedik legmagasabb éves érték. 

Az USA-ban vélhetően az Ida hurrikán volt a legköltségesebb esemény, de a veszteségek több mint fele az úgynevezett másodlagos kockázatokból, például árvizekből, heves esőzésekből, viharokból, tornádókból, sőt téli fagyokból származott, amelyek gyakran helyi események, ám egyre nagyobb költségekkel járnak. Ilyen volt például az Uri téli vihar Texasban, a Bernd alacsony nyomású ciklon, amely katasztrofális árvizeket okozott Németországban és a Benelux államokban, a kínai Csengcsou tartományban bekövetkezett súlyos áradások, valamint a kanadai és kaliforniai hőhullámok és bozóttüzek.

Az Allianz Kockázati Barométer válaszadóit az éghajlatváltozással összefüggő, vállalati vagyonban kárt okozó időjárási események aggasztják leginkább (57 százalék), ezt követi az üzletmenet megszakadása és az ellátási láncra gyakorolt hatás (41 százalék). A vállalatok azonban tartanak tevékenységük alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásának kezelésétől (36 százalék), az összetett szabályozási és jelentéstételi követelmények teljesítésétől, valamint az éghajlatváltozás elleni megfelelő fellépés elmulasztása miatt esetlegesen felmerülő peres eljárások kockázatának elkerülésétől is. (34 százalék).

„Az elmúlt évben érezhetően nőtt a nyomás a vállalatokon, hogy tegyenek valamit az éghajlatváltozás ellen, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a klímasemlegesség – állapította meg Line Hestvik, az Allianz Csoport fenntarthatósági igazgatója. – Egyértelműen megfigyelhető az a tendencia, hogy a vállalatok csökkentik az üzemeltetéssel összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátást, illetve éghajlatbarát technológiákkal és fenntartható termékekkel kapcsolatos üzleti lehetőségeket tárnak fel. Sok vállalat külön kompetenciákat épít ki az éghajlati kockázatok mérséklése érdekében, kockázatkezelési és fenntarthatósági szakértőket egybegyűjtve.”

A vállalatoknak nagyobb ellenálló képességre kell szert tenniük az olyan szélsőséges időjárási eseményekkel szemben is, mint a hurrikánok vagy az árvizek. „A korábban évszázadonként egyszer előforduló események a jövőben gyakoribbá válhatnak, akár olyan régiókban is, amelyek a múltban biztonságosnak számítottak. Mind az épületeknek, mind az üzletmenet-folytonossági terveknek stabilabbá és megbízhatóbbá kell válniuk” – hangsúlyozta van der Zwaag.

Forrás: Allianz
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását