2021. szeptember 22. - Móric

Fenyegeti-e Magyarországot a tömeges bevándorlás?

A 2015-ös migrációs válság óta rendszeresen téma egyes magyar médiákban a migránsok beáramlása, illetve ezzel kapcsolatban az EU reakciói. Ez annak fényében kiemelten érdekes, hogy 2015 és 2020 között összesen 2788 menekültet fogadott be Magyarország.
2021. július 29. csütörtök 11:33 - HírExtra

Ezt a képet árnyalja, hogy a KSH adatai szerint 2020-ban közel 200 ezer külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon. A szám azonban kissé torzít, mivel az egyszerűsített honosítási eljárás hatása miatt sokan kaptak magyar állampolgárságot (becslésünk szerint 110 ezer fő) azok közül, akik azelőtt külföldiként éltek hazánkban (ezt jelzi az is, hogy tíz év alatt 50 ezer fővel csökkent a Magyarországon tartózkodó román és 12 ezer fővel a szerb állampolgárok száma). Szintén magyar állampolgárok lettek a letelepedési kötvénnyel érkező külföldiek is (kb. 20 ezer fő). Az itt tartózkodó külföldiek 40%-a uniós állampolgár, 60%-a pedig harmadik országbeli. Országok szerinti bontásban a legtöbben Ukrajnából (30 ezer fő), Romániából (22 ezer fő), Kínából (20 ezer fő) és Németországból (18 ezer fő) érkeztek hazánkba.

Magyarországon 2020-ban a V4 országokhoz (Csehország: 5%-os; Lengyelország: 1%-os; Szlovákia: 1%-os) hasonlóan alacsony (2%-os) volt a külföldi állampolgárok aránya, szemben az uniós átlag 8%-ával. Ugyanakkor a kivándorló állampolgárok aránya a népességhez képest Csehország (2%) kivételével magas (5%-os) a V4 országokban, az uniós 3%-kal szemben.

Munkaerő piaci tekintetben két fő csoportot lehet megkülönböztetni, a bejelentett vagy az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalókat. A bejelentett munkavállaló lehet az unióból (és bizonyos hiányszakmák esetén Ukrajnából és Szerbiából) érkező vendégmunkás, munkavállalási engedélyt pedig jellemzően a harmadik országból érkezett vendégmunkások igényeltek. 

A legnagyobb hatása a külföldi munkavállalóknak 2018-ban volt, amikor az összes munkavállaló közel 2%-át ők adták. Továbbá elmondható, hogy az ukrán, szerb és román vendégmunkások jellemzően fizikai munkát végeznek, a Nyugat-Európából érkezők pedig jellemzően felsővezetői vagy speciális szaktudást igénylő feladatokat látnak el.

Összegezve elmondható, hogy Magyarország nem népszerű végső célpontja a vendégmunkásoknak. A kelet felől érkező munkaerő sok esetben tovább halad nyugatabbra, Ausztria és Németország felé a magasabb fizetések miatt. A nyugatról érkező vendégmunkások számát, mivel jellemzően multinacionális, azon belül is főleg német cégeknél dolgoznak, a nyugati cégek terjeszkedése határozza meg. A későbbiekben számíthatunk az Ázsiából érkező munkavállalók számának növekedésére, tekintettel az újonnan építendő dél-koreai, japán akkumulátor gyárakra és vegyipari üzemekre.

Forrás: GKI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását