Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében elítélte a katonai puccsot, és "az országszerte tartott razziák során jogellenesen őrizetbe vettek" szabadon bocsátására szólított fel.
"A választások eredményét tiszteletben kell tartani, és vissza kell állítani a demokratikus rendet" - fogalmazott.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője közleményében kiemelte, hogy a korábbi évtizedek fájdalmas emlékeit idéző államcsíny sérti az ország alkotmányát.
Aláhúzta, hogy a szükségállapot kihirdetésével a katonaság meg kívánja hiúsítani a mianmari nép novemberi választásokon kinyilvánított akaratát, és fel akarja számolni erős kötődését a demokráciához. Kijelentette: a demokráciának érvényesülnie kell, ezért azonnal helyre kell állítani a mianmari legitim polgári kormány és a parlament működését. Mianmar népe demokráciát akar - tette hozzá Borrell.
A mianmari hadsereg február 1-jén egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követően, hogy több társával együtt őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjit és Vin Mjintet, az ország elnökét. A fegyveres erők tulajdonában lévő Mijavadi televíziós csatorna bejelentette, hogy a hatalmat erre az időre Min Aung Hlaing, a hadsereg főparancsnoka veszi át.
