2021. január 20. - Fábián, Sebestyén

Nincs esély a lazításra az MTI-s szakértők szerint

Bár fogyasztói árak átfogó mutatója a jegybank inflációs célja alatt volt tavaly decemberben, a maginfláció tartósan a célsáv felső szélén maradt, így a monetáris lazításra belátható ideig nincs esély -  kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a fogyasztói árakról kiadott legfrisseb KSH-jelentést.
2021. január 14. csütörtök 15:00 - HírExtra

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak. A maginfláció a novemberi 3,9 százalékról az év végére ismét 4,0 százalékra, a jegybanki inflációs célsáv felső határára emelkedett.
    
Virovácz Péter Az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy decemberben megállt az infláció mérséklődésének több hónapja tartó folyamata. Felfelé húzta az inflációt az üzemanyagok havi áremelkedése -, amelynél magasabb legutóbb júliusban fordult elő -, valamint a dohánytermékek áralakulása, ami pedig azt jelezheti, hogy a gyártók már decemberben elkezdtek igazodni a január 1-jén életbe lépő adóváltozásokhoz. 

Ezzel szemben az infláció mérséklődésének irányába hatott az élelmiszerek árváltozása, amely  2019 januárja óta nem látott alacsony ütemet mutatott. Többségében a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése lassult, amelyeket  a maginflációs mutató nem tartalmaz. Talán ennek is köszönhető, hogy némi meglepetésre a  maginfláció emelkedett, veti fel az ING Bank vezető elemzője.
    
Mindezek fényében Virovácz Péter meglehetősen aktuálisnak találja a jegybank alelnökének legutóbbi nyilatkozatát, amelyben Virág Barnabás gyakorlatilag óvva inti a piacot attól, hogy bármilyen kamatvágásban is gondolkodjon. A cél alatti fő inflációs adat (ami a jegybank prognózisánál is alacsonyabb) ezt akár még lehetővé is tenné, de a maginfláció jól láthatóan makacsul beragadt 4 százalék körül. A jegybank a közeljövőben nem tervezi a kamatok bármilyen irányú elmozdítását, így marad az óvatos, megfontolt, kivárásra alapozó monetáris politika - hangsúlyozta Virovácz Péter.
    
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki a decemberi inflációs adatokat kommentálva,  hogy az infláció egyedi hatások - alacsony olajár, ingyenes parkolás - miatt kismértékben a jegybanki cél alatt maradt,  míg az alapfolyamatokat leíró maginfláció továbbra is erős. Érdemi lassulás következett be az élelmiszerek áremelkedésében. Az áremelkedést felfelé hajtja a gyenge forintárfolyam, míg fékezi a bizonytalan belső kereslet és az alacsony importált infláció.
     
2020-ban az pénzromlás üteme összességében kismértékben a jegybanki cél fölött, de a célsávon belül alakult. Hasonló folyamatokra számít a Századvég Gazdaságkutató szakértője idén is, amikorra - a bázishatásokat, azaz az olaj árának 2020 tavaszán tapasztalt bezuhanását is figyelembe véve - 3,5 százalékos inflációt valószínűsít. Az infláció célsávon belül maradásához azonban szükséges a forint árfolyamának stabilitása, esetleg kismértékű erősödése, hangsúlyozta a szakértő.
    
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a várakozásoknál alacsonyabb lett a decemberi infláció,  maginfláció azonban 3,9 százalékról 4 százalékra emelkedett, jórészt a dohánytermékek áremelkedése miatt. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,4 százalékra gyorsult, így a közeljövőben nem várható további kamatemelés az egyhetes betétben, ugyanakkor az infláció tavaszai hónapokban várható megugrása miatt az MNB óvatos maradhat a lazítással.
    
A következő hónapokban 3 százalék alatt maradhat az infláció, áprilisban azonban az üzemanyagárak egy évvel azelőtti alacsony bázisára miatt felpattanhat 5 százalékra vagy fölé is. Azt követően majd gyorsan visszaesik a tolerancia sávba, a maginflációs mutatókat pedig nem befolyásolja. Így idén 3,6-3,7 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői a tavalyi 3,3 százalék után.
    
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a decemberi tényadatok beleillettek a várt trendbe, miszerint az év végi dezinflációt leginkább a támogató bázishatás és a mérséklődő élelmiszerárak vezérelték. Az idei év első negyedévében még támogató marad a bázishatás, majd áprilisban ez várhatóan fordul, látványosan növelve az inflációt a tavaszi hónapokban. A nyár ismét lassuló inflációt hozhat, majd decemberre 3,5 százalék környékére emelkedhet vissza az infláció.
    
Az inflációs adatok erős volatilitása tehát 2021-ben is velünk marad, ami a viszonylag magas maginflációs mutatókat is figyelembe véve továbbra is a relatíve óvatosnak számító monetáris politika fenntartását indokolja - írta Nyeste Orsolya. Az egyhetes betéti kamatláb 0,75 százalékos szintjében az Erste Bank szakértője nem vár változást a közeljövőben.
 

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását