Svájci frank: bajban az önkormányzatok?

A svájci frank kitolt velük

A Gémesi György elnök jegyezte MÖSZ-javaslatot a miniszterelnökön kívül Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének, valamint a további hat önkormányzati szövetségnek is megküldik még szerdán.

A MÖSZ elnöke előrebocsátotta: nem kérdés, hogy a "brutális" svájcifrank-árfolyam mekkora többletterhet jelent a hiteltörlesztésekben a lakosságnak, de míg a családok a hamarosan igénybe vehető rögzített árfolyam révén néhány évre megszabadulhatnak az árfolyam-ingadozás miatti extra terhektől, addig az önkormányzatoknak egyelőre nincs hová menekülniük.

Gémesi György közlése szerint a teljesítőképességük határán álló helyhatóságok jelenlegi hitelállománya eléri az 1200 milliárd forintot, ebből 600 milliárdot 2006 és 2008 között, többségében 2007-ben vettek fel kötvény formájában. A konstrukció lényege, hogy a húszéves visszafizetési időszak első három évében csak a kamatokat kell törleszteni, utána a tőkét is. Mivel az együttes törlesztés időszaka az érintett önkormányzatoknál épp most, az amerikai adósságválság miatt "brutális" svájcifrank-árfolyamon kezdődne, feltétlenül segítség kell a csődök elkerülése érdekében – magyarázta a MÖSZ elnöke.

Gémesi György szerint az általa vezetett szövetség nem várhatja tétlenül, amíg elvéreznek az egekbe szökő törlesztőrészleteket finanszírozni képtelen önkormányzatok, ezért konkrét javaslatot dolgoztak ki a probléma áthidalására. Javaslatukat e-mailben, faxon és levélben is továbbítják szerdán Orbán Viktor miniszterelnöknek, kérve: járjon közbe a bankoknál.

Egy év haladékot kérnek

A kérés lényege, hogy egy évvel elhalasztható legyen a tőketörlesztés megkezdése, legalábbis azoknak az önkormányzatoknak az esetében, amelyek ezt igénylik – mondta az elnök. Úgy véli, ez alatt az egy év alatt levegőhöz jutnának az érintett helyhatóságok, és az amerikai helyzet stabilizálódása nyomán a frank árfolyama is csökkenhet.

A levélben többek között az olvasható, hogy "az egy év haladék a törlesztés hátralévő 16-17 esztendejében nem jelentene a településeknek megoldhatatlan többletterhet. Informális tárgyalások megerősítettek bennünket arról, hogy a hitelező bankok nyitottak az önkormányzatokkal való ilyen megegyezésre. A kibocsátott kötvények nagy része az európai uniós fejlesztési pályázatok önrészének fedezetéül szolgált, azaz többek között utak, bölcsődék, óvodák, iskolák, szociális-egészségügyi szolgáltatásokat biztosító, legtöbbször működési költséget csökkentő, a kötelező feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges létesítmények épültek belőle."

Gémesi György azt mondta az MTI-nek: a MÖSZ vezetőségének meggyőződése, hogy a helyhatóságokon kívül az állam és a bankok is jól járnának a "türelmi idővel". Az államnak nem kerülne pénzébe ez a lépés, míg a bankok – ha egy évvel később is – rendben megkapnák a magasabb törlesztőrészleteket, végül pedig a felvett teljes összeget kamatostul, hiszen partnereik fizetőképesek maradnának. A pénzintézetek egyébként bajlódhatnának a jelzáloggal terhelt ingatlanok értékesítésével, ami nekik sem jó – fűzte hozzá Gémesi György.

Sokan érintettek

A MÖSZ elnöke azt mondta: a hozzájuk érkezett jelzések szerint a tőketörlesztés megkezdése 300 önkormányzatot érint, így a fővárost, az egyes kerületeket, illetve számos megyét (például Hevest és Pestet) és nagyvárost; példaként Debrecent és Hódmezővásárhelyt említette, de szerinte hosszú a sor.

A Gödöllő polgármestereként is dolgozó Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) a város pénzügyi helyzetéről szólva úgy fogalmazott: nekik nincsenek hatalmas hiteleik, mivel három éve keményen lefaragták a működési költségeiket, sőt tartalékokat is képeztek a költségvetésükben, így az Orbán Viktornak címzett levél tartalma Gödöllőre nem vonatkozik.

Optimisták a MÖSZ-nél

"Nem tudhatjuk, milyen fogadtatásra talál javaslatunk a miniszterelnöknél, illetve a bankoknál, de optimisták vagyunk, és nyugodtak amiatt, hogy panaszkodás helyett konkrét javaslattal álltunk elő" – közölte a MÖSZ elnöke.

Az év eleje óta nem mért szintre emelkedett a szerdai londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása.

London nem bízik a törlesztésben

Citybeli elemzők a díjszabás emelkedését azzal hozzák összefüggésbe, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) egy évi moratóriumot kér az önkormányzati hitelek tőketörlesztésére.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a szerdai londoni kereskedésben 335 bázispont környékén járt az előző esti, 320,6 bázispontos zárás után.

A CMA elemzői az MTI-nek Londonban elmondták, hogy a magyar szuverén CDS-díjszabások legutóbb januárban mozogtak a szerdaihoz hasonló szinten.

A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most hozzávetőleg 335 ezer euró minden tízmillió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, csaknem 15 ezer euróval drágább, mint egy nappal korábban.