A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg

Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, a magyar kormány képviselői és Tarlós István főpolgármester mécsest gyújtott a budapesti Terror Háza Múzeumnál. Az Országházban a kommunizmus délvidéki áldozataira emlékeztek, a megnyitó beszédet Kövér László házelnök tartotta, aki szerint emlékezni kell a kommunizmus által elkövetett bűnökre, hogy ilyen szörnyűség soha többet ne történhessen meg.

A Házelnök szerint emlékezni kell mindazokra, akik "elszenvedői voltak az emberiség történetében fellelhető legostobább és legaljasabb szellemi kaland, kísérlet, tévedés gyakorlati megvalósításának." Kövér László az 1944-1945-ben a Délvidéken történteket a történelem egy "borzalmas, rettenetes, brutális" pillanatának nevezte.

Fónagy János szerint hihetetlen lelki és fizikai erejüket bizonyították azok, akik az ötvenes években túlélték a kitelepítést. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára erről azon a fogadáson beszélt, amelyet az Út a semmibe című dokumentumfilm bemutatója után tartottak a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alkotás – egykori kitelepítettek megszólaltatásával – a hortobágyi kényszermunkatáborokba hurcoltaknak állít emléket.

A budapesti Honvéd téren a Gulag-rabok emlékművénél a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megőrzésére Alapítvány rendezvényén beszédet mondott Boross Péter volt miniszterelnök és Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő.

Boross Péter szerint az utókornak emlékeznie kell a kommunizmus áldozataira, az idősebb generációnak nem szabad hagynia, hogy a következő nemzedékek megfeledkezzenek "ennek a korszaknak a barbarizmusáról". Hozzátette: azok, akik megjárták a Gulagokat, ritkán voltak 15 évnél rövidebb ideig a szovjet lágerekben, ahol "az emberiesség teljes hiányát" kellett átélniük.

Szólt arról, hogy a magyar történelem évszázadonként hozott "iszonyú szenvedéseket", a Gulagokon pedig "a létezés mélységét" kellett az embereknek elszenvedniük. Rajtuk kívül sokan voltak, akiket az Államvédelmi Hatóság emberei ütlegeltek rugdostak, voltak, akiknek a börtön jutott osztályrészül, másokat kitelepítettek vagy elvették a vállalkozásukat.

A budapesti Terror Háza Múzeumnál mécsest gyújtott Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Erdő Péter bíboros, több államtitkár, közéleti személyiségek, művészek és más emlékezők.

Az MSZP a kommunizmus áldozatainak emléknapján kegyelettel emlékezik meg a Rákosi-korszak áldozatairól, 1956 és az azt követő megtorlások mártírjairól, és minden politikai üldözöttről, akit nézetei miatt büntettek – áll az ellenzéki párt pénteki közleményében.

A Jobbik budapesti elnöke, Staudt Gábor szerint a kommunizmusnak, a "világtörténelem leggyilkosabb diktatúrájának" korszaka nem zárult le, és a Jobbik "ugyanazt a harcot vívja a kommunizmus és annak minden válfaja ellen, mint a magyarok 1990-ben, vagy 1956-ban."

A megyeszékhelyeken, és számos városban tartottak rendezvényeket; Hódmezővásárhelyen az Emlékpont múzeumban Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke, a magyar Gulágnak nevezett internáló tábor utolsó túlélőinek egyike beszélt a történtekről, Füzesabonyban a Fidesz helyi szervezete gyertyás felvonulást szervezett.

Az emléknapot annak alapján jelölték ki, hogy 1947-ben február 25-én tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, jóllehet a politikust, országgyűlési képviselő lévén, védte mentelmi joga. Az akció a kommunista párttól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök májusi eltávolítása előtt is.

A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg.