2022. augusztus 17. - Jácint
Egyre többen kérdőjelezik meg a devizahitelesekkel kapcsolatos kormányintézkedések hatékonyságát. Valós segítség ez, vagy csak a felszíni sebek eltakarása? Simó Endrével, a Magyar Szociális Fórum elnökével beszélgettünk.
2011. január 17. hétfő 06:29 - Hassan Szihám
Valós segítségként értékelhetjük a kormány intézkedéseit a devizahitelesek ügyében?

A törvényben mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy megtiltották a bankok számára az egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, befagyasztották a különdíjakat, középárfolyamot alkalmaztak, pótdíjmentes előtörlesztést tettek lehetővé és a 90 napon túlmutató késedelmi kamat felszámolásának tilalma. Ezek mind mentőövet jelentenek egy bizonyos adósrétegnek. De elsősorban azoknak, akik megőrizték fizetőképességüket.

Mik a kifogásaik a mentőcsomaggal kapcsolatban?


A jelzáloghitel törvénnyel kapcsolatos legfőbb kifogásunk, hogy kimaradt belőle a tiszta lap. Ez megtiltotta volna, hogy a bankok a jelzálogként bejegyzett ingatlan piaci áránál magasabb összeget követeljenek az adósoktól. Ennek hiányában az adós otthonának elvesztésén kívül akár éveken keresztül nyögheti tartozását.

A másik nagy kifogásunk az volt, hogy a csomag nem tartalmazza a nemzeti eszközkezelő alap létrehozását. Ez mindmáig várat magára. Ez az alap egyfajta magáncsőd intézmény csíráját jelenthette volna. Pedig azért is fontos lenne, mert rengeteg ember oly mértékben vált fizetésképtelenné, hogy tartozásának törlesztése mellett nem tudják fenntartani családjukat, tehát nem tudnak fűteni és enni adni a gyerekeknek. A probléma márpedig sürgető, mivel jónéhány tízezer ember van ilyen helyzetben Magyarországon, és ezt csakis egy eszközkezelő alap létrehozásával lehetne megoldani.

Hogy nézne ki ez pontosan?


Ez azt jelenti, hogy az állam a zsebébe nyúl, és létrehoz egy alapot, melyből a legveszélyeztetettebb helyzetben levő embereken segít. Különben tovább súlyosbodhat helyzetük, és tízezrével kerülhetnek az utcára.

Itt kezdődik egy párhuzamos folyamat a devizahitelek bedőlése és a kilakoltatások, szélsőséges esetben fagyhalálok között. Már több mint 220 ember fagyott meg ezen a télen, jelentős részük a devizahitelesek közül került ki. Ha nem teszik meg azokat az azonnali lépéseket, melyekre felszólítottuk Orbán Viktort a napokban, ez a szám tovább nő.

Milyen javaslatokat tettek a kormánynak?

Azonnali intézkedésre szólítottuk fel a kormányfőt az emberéletek védelme érdekében. Ezen túlmenően a probléma gyökereit is orvosló javaslatokat tettünk. Április 15-én lejár a moratórium határideje, utána megint ki lehet lakoltatni az embereket. Arra szólítjuk fel a kormányt, hogy továbbra is tiltsa meg a kilakoltatásokat és árveréseket, hogy senkit se lehessen kitessékelni egyetlen jogszerűen birtokolt otthonából, ha fizetésképtelenné válik önhibáján kívül. Ugyanis mindaddig, amíg nem rendezik a megélhetési problémáit ezeknek az embereknek, tömegesen kerülhetnek utcára.

A másik javaslatunk a lakhatási jog és a létminimum alkotmányba foglalása, vagy törvénybe iktatása volt. Egy olyan létminimumot kell megfogalmazni, mely tartalmazza a szükséges minimális ellátást. Indítványoztuk, hogy fogjanak neki egy átfogó szociális bérlakási programnak. Ezzel az építőipart is fellendíthetnénk, valamint a foglalkoztatási mutatókon is javíthatnának, amellett, hogy jutányos áron lakáshoz juthatnának azok, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy saját lakásra tegyenek szert, vagy nem tudják azt fenntartani.

Miben látja a probléma gyökerét?

Egy rendkívül komplex társadalmi problémáról van szó, aminek lényege a megélhetés maga. Ez elválaszthatatlanul összefügg a bérezéssel és a foglalkoztatással. Ott tartunk, hogy megígérték az egymillió munkahelyet tíz éven belül, de pillanatnyilag kormányzásuk első évében ebből nemhogy egyetlen egy létesült volna, hanem további leépítések folynak mind a köz-, mind a magánszférában. Ez az összes probléma kiindulópontja.

Hogyan lehetne ezen változtatni?


Nem azt kérjük, hogy az állam tartsa el ezeket az embereket azoknak az adójából, akik dolgoznak, hanem hogy adjanak hálót, amivel tudnak halászni. Itt van a kutya elásva, de sajnos semmilyen pozitív kezdeményezést nem látunk ez a téren.

Azt vágják a fejünkhöz, hogy csökkent a munkanélküliség. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy ez csak egy statisztikai adat. Hiszen ha nem talál munkát, a munkanélküli egy idő után kikerül az ellátási rendszerből, ezáltal a statisztikában nem jelenik meg többé. Ez egy hamis állítás, mivel a foglalkoztatottság semmivel sem nőtt. Az aktivitási ráta továbbra is 53-54 százalék körül mozog. A ténylegesen munka nélkül élők száma ma Magyarországon 1-1,5 millió főre tehető. A statisztikai adatokra támaszkodni nem más, mint porhintés.

Nem egyeztettek a kormánnyal ezekben a kérdésekben?

Amikor meghívjuk a kormányt a szociális kerekasztalhoz, hogy létrejöjjön egy, a társadalom előnyére szolgáló dialógus, az esetek többségében nem jönnek el, vagy megígérik, hogy ott lesznek, és mégsem jönnek el. Ha mégis létrejön az egyeztetés, sajnos elég formális. Hagyják, hogy mindenki elmondhatja, hogy ki mit gondol és szeretne, de a következményeket tekintve nem történik előrelépés. A Széchenyi-tervre is elsőként reagáltunk, arra sem érkezett semmilyen reakció. Így nem lehet a társadalmi gondokat orvosolni.

Mi lehet ennek az oka annak?

Egyfajta gazdaságpolitikai szemlélet, mely nyilvánvalóan más értékeket helyez előtérbe a társadalmi érdekekkel szemben. Ezt korábban más kormányokkal szemben is kifogásoltuk. A kétharmados eredmény is annak köszönhető, hogy a kormányok évekig adósok maradtak a társadalommal szemben. De néhány pozitív lépést leszámítva úgy látjuk, ez a kormány sem hoz változást ebben. És félő, hogy a foglalkoztatás terén további leépülés megy végbe.

Érkezett már válasz a javaslatukra?

Javaslatunkra nem érkezett semmilyen válasz. A Széchenyi-terv is mint gazdaságpolitikai konstrukció teljesen háttérbe szorult és feláldozódik a mindennapi politizálgatás oltárán. Most úgy tűnik, hogy azok az ígéretek sem teljesülnek, melyeket a kormány még a választások idején megfogalmazott.

„Fagyhalál, a szegények holokausztja”
A Magyar Szociális Fórum „Fagyhalál, a szegények holokausztja” címmel január 7-én megtartott rendkívüli sajtóértekezletén arra szólították fel a kormányt, hogy mivel a többség saját otthonában hűl ki, azonnali kormányrendelettel kötelezzék a hatóságokat a veszélyeztetett emberek rendszeres látogatására és ellátására; tegyék kötelezővé az energiaszolgáltatást azok számára is, akik fizetésképtelenek, és életük kerül veszélybe, ha kikapcsolják otthonukból a villanyt és a gázt; részesítsék természetbeni támogatásban a veszélyeztetett családokat, és egyedülállókat; azonnal juttassák fedélhez azokat a hajléktalanokat, akiket a menhelyeken kialakult túlzsúfoltság és embertelen állapotok miatt már nem tudnak befogadni.

Az MSZF fűtött középületek megnyitását, vasúti szerelvények, hálókocsik rendelkezésükre bocsátását követelte, és leszögezte, hogy nem kitiltani kell őket a vasúti várókból és az aluljárókból, hanem segíteni kell nekik abban, hogy olyan helyet találjanak, ahol reményük van az életben maradásra! Az MSZF kényszerítő eszközök igénybe vételét is kezdeményezte az életek védelmében, hogy a veszélyeztetett embereket biztonságba helyezzék.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását