A 250 millió évvel ezelőtti perm-triászi kihalási esemény során, amelyet vulkánkitörések és iszonyatos mértékű globális felmelegedés váltott ki, a fajok 90 százaléka eltűnt bolygónkról - olvasható a LiveScience (http://www.livescience.com) tudományos hírportálon, valamint a Bristoli Egyetem (http://bristol.ac.uk) honlapján.

A 16 méter vastagságú mészkőréteg abból az időből őrizte meg fosszíliákat, amikor Kína déli része egy hatalmas trópusi éghajlatú sziget volt az egyenlítő környékén. A fennmaradt szárazföldi növénymaradványok arra utalnak, hogy a tengerpart közelében tűlevelű erdő húzódott.
A fosszíliák igen jó állapotban maradtak fenn, az őskövületek több mint a fele teljesen ép, még a lágyszövetek is megőrződtek.

"A lágyszövetek révén megismerhetjük az evolúció főbb irányait, például azt, hogy a dinoszauruszok miként tettek szert tollazatra. A tengeri hüllők esetében a lágyszövetek segítségével megérthetjük, hogy mivel táplálkoztak és miként mozogtak" - magyarázta Michael Benton, a Bristoli Egyetem paleontológusa.

A fosszíliák 90 százalékát a rovarszerű teremtmények, így százlábúak, valamint különböző rákfélék alkotják. A halak 4 százalékkal képviseltették magukat, köztük volt a ma is élő, eleven fosszíliának számító coelacanth (bojtosúszós hal). A csigák, kéthéjú kagylók, vagy az olyan kihalt puhatestű állatok, mint az ammoniteszek (előrenéző szifótölcséres lábasfejűek) a fosszíliák 2 százalékát tették ki.

A legnagyobb teremtmény, amelyet a kínai lelőhelyen felfedeztek, egy 3 méteres tengeri krokodil (Thalattosauria) volt, amely egyméteres halakra vadászott. Előkerültek azonban "halgyíkok", azaz Ichthyosaurus-fosszíliák is.

Mint Michael Benton rámutatott, a leletből egyértelműen kiviláglik, hogy míg a többi nagy kihalási esemény után, mint amilyen például a dinoszauruszokat elsöprő kréta-tercieri volt, az élővilág regenerálódása 1-4 millió évet vett igénybe, a perm-triászi kihalási esemény után ez 10 millió évig tartott.