Belföld
Réthelyi: a nők kettős helytállását akarjuk elismerni
A kormány a nők, édesanyák erőfeszítéseit és kettős helytállását kívánja elismerni azzal a példa nélküli kedvezménnyel, hogy korhatár nélkül nyugdíjba mehetnek azok, akik negyven évig járulékfizetői voltak a nyugdíjrendszernek - mondta a nemzeti erőforrás miniszter az erről szóló törvényjavaslat expozéjában kedden a parlamentben.
Réthelyi Miklós közölte, a törvényjavaslat célja az is, hogy erősítse a generációk közötti együttműködést, mivel az elmúlt nyolc év rossz kormányzása szembe fordította egymással a társadalom csoportjait, a fiatal korosztályokat az idősekkel, a gyermekeseket a gyermektelenekkel és szétzilálta a családokat.
Úgy látja: minden ember számára alapvető érték kell, hogy legyen a család. Ennek erősítésére, a gyermekvállalás támogatására már eddig is több lépést tett a kormány – emlékeztetett az expozéban.
A miniszter elmondta: legalább 32 év munkaviszonyt is elegendő igazolni, ha a negyven évhez hiányzó időben az igénylő gyermeknevelés miatt volt távol a munkától, de a gyermektelen nőket is megilleti a negyven év munka utáni nyugdíjazás.
Felidézte, félreértésre is okot adott, hogy sokan kifogásolták: a tanulmányi idők kiesnek a beszámítható időből.
Réthelyi Miklós leszögezte: a szolgálati idő számítási szabályok nem változtak, továbbra is figyelembe kell venni a szakmunkástanuló időt, a felsőoktatás nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok idejét, az ápolási díj, valamint a munkanélküli ellátás idejét.
Kitért arra: a bevezetendő új kedvezménnyel – a nyugdíjkorhatár elérésekor megállapított ellátásokhoz viszonyítva – akár hat-tíz évvel hosszabb nyugdíjfolyósítási idő keletkezik.
Hangsúlyozta: ezt járulékfizetéssel kell megalapozni, ezért nem vehetők figyelembe a jogosultságnál a járulékfizetéssel nem fedezett, illetve a kedvezményes járulékfizetéssel teljesített idő. Előbbire a felsőoktatásban eltöltött, utóbbira a szakmunkástanuló időt hozta fel példaként. A gyermekneveléssel eltöltött időre viszont járulékfizetés nélkül is vonatkozik a jogosultság.
Kiemelte: a nyugdíj összegének a kiszámításánál természetesen minden szolgálati időt el kell ismerni.
A miniszter úgy látja, az új kedvezmény jelentőségét fokozza, hogy aki ennek igénybe vételével megy nyugdíjba, a megállapított nyugellátását csökkentés nélkül, teljes összegben megkapja.
Felhívta a figyelmet arra, hogy azok vehetik igénybe ezt a lehetőséget, akik a nyugdíjba vonulással megszüntetik a munkaviszonyukat. A nyugdíj folyósítását szüneteltetik, ha valakinek egy éven belül a minimálbér tizennyolcszorosát meghaladó jövedelme van.
Réthelyi Miklós fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy az öregségi nyugdíj jogosultsági feltétele nem változik, ahogy a korhatár előtti nyugdíjazásé sem. A törvényjavaslat elfogadása után szélesebb választási lehetősége lesz a nyugdíj előtt álló nőknek, akik eldönthetik, hogy melyik kedvezményt veszik igénybe – mutatott rá.
Az expozéban beszámolt arról: a nők nyugdíjkedvezménye elősegíti az érintettek további családi szerepvállalását és ezáltal javulnak a gyermekeik, a fiatal gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételének feltételei. Hozzátette: a változás eredményeként lehetővé válik az idősebb szülők családon belüli ápolása is.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartólapos adatszolgáltatási kötelezettség meghosszabbítását és kedvezőbb lehet a nyugdíj mellett munkát vállalók számára befizetett nyugdíjjárulékuk ellenében járó nyugdíjemelés megállapításának szabályozása. Jelenleg ezt csak akkor kaphatják meg, ha legalább 365 napon át fizetik a járulékot, a jövőben ezt minden évben el kellene számolni, a ledolgozott napok számától függetlenül és ezeket visszamenőleg is elismerik.
A miniszter közölte azt is: megszűnne az a korlát, amely szerint a szolgálati idő megállapítását legfeljebb tíz évvel a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően lehet kérni.
Az indítvány – mint mondta – alapvetően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását tartalmazza, de a biztosítottak számára kedvező változást javasol a rehabilitációs járadékról szóló törvényben is. A rehabilitációs járadékról szóló törvényt úgy módosítanák, hogy egyszerűbbé válna ennek kiszámítása, és a rehabilitációs programban 2008 óta részt vevők számára egy évvel meghosszabbítanák a folyósítás időtartamát.
Réthelyi Miklós jelezte, a törvényjavaslat visszaállítaná azt a korábbi állapotot, hogy az egészségkárosodott ember a nyugdíjkorhatárt megelőzően tíz évvel akkor is választhassa a rokkantsági nyugdíjat, ha rehabilitálhatónak minősítették.