Szűcs: az uniót bővítése mindkét félnek jó

A Közép-európai Egyetemen (CEU) az Európai Bizottság november 10-én nyilvánosságra hozott bővítési jelentéséről tartott beszélgetésen Szűcs Tamás úgy fogalmazott: időközben bebizonyosodott, hogy kedvező hatással járt a bővítés, az elmúlt években például megháromszorozódott a kereskedelem a régi és az új tagok között. Éppen ezért a dokumentum a bővítési fáradtság elleni küzdelmet szorgalmazza – tette hozzá.

A jelentés felhívja a figyelmet a "sérülékeny" csoportok, például a romák támogatására, ami a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség egyik célkitűzése is – közölte, hozzátéve: bár ez alapvetően tagállami kompetencia, a Bizottság támogatja ezt a törekvést.

Szűcs Tamás kifejtette: a jelentés egyebek mellett olyan feladatokat tűz ki az uniós tagságot elnyerni szándékozó országok elé, mint az igazságügyi és közigazgatási reformok, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc, a média- és a szólásszabadság megteremtése, a regionális együttműködés erősítése és a kétoldalú problémák – így például Törökország vitája Ciprussal – megoldása.

A dokumentum rámutat arra is, hogy a viszonylag nehezebb tárgyalási fejezeteket korábban kell megnyitni, a magyar csatlakozásnál éppen fordított volt a gyakorlat – jegyezte meg.

Mint kiemelte: a jelentés alapján Horvátország van az egyik legjobb helyzetben a vizsgált államok közül, ami Magyarországnak azért kedvező, mert a tagjelölt fontos partnere. Nem biztos azonban, hogy sikerül lezárni a csatlakozási tárgyalásokat a magyar elnökség idején, mivel még komoly reformokat kell végrehajtaniuk a horvátoknak – tette hozzá.

Törökország esetében csekély előrelépés tapasztalható, pedig már hosszú ideje folynak a csatlakozási tárgyalások, de több probléma is akadályozza a folyamatot, és Törökország EU iránti "lelkesedése" is változó – mondta.

Szűcs Tamás szerint a tagállamok eltérően állnak hozzá a bővítéshez: míg például az Egyesült Királyság, Svédország és Finnország támogatja a bővítést – ahogyan a korábbi fordulónál is -, Franciaország nem ért egyet vele. Az új tagállamok nagyrészt a bővítés mellett állnak – fűzte hozzá.

Megjegyezte: a 2004-és és a 2007-es bővítésnél is heves vita folyt arról, hogy a tagjelöltek egyenként vagy egységesen csatlakozzanak az unióhoz; ezúttal valószínűleg egyenként lépnek majd be az EU-ba. Hozzátette: ezt a megoldást nemcsak a tagállamok, hanem az integráció felé igyekvők is előnyben részesítik.

Balázs Péter korábbi külügyminiszter, a CEU EU Bővítési Központjának igazgatója szerint azonban mivel a nyugat-balkáni országok kisebb államok, kedvezőbb lenne egységesen felvenni őket az unióba. A sok új tagállam egyébiránt gondot okozhat, "nehezen férnének el" az uniós asztalnál – fogalmazott.

Mint hangsúlyozta, meg kellene találni a módját annak, hogy az integráció felé tartó országokkal szemben támasztott követelményeket a tagállamokkal is betartassák, és ezt rendszeresen felülvizsgálják.

A jelentés "igen gondos és alapos", úgy tűnik, "rajtunk tanult az unió" – vélekedett az új tagállamokra célozva. Hozzátette: a dokumentum "bestseller", az egyik leginkább várt jelentés az EU-ban, "parancsolat" azoknak az államoknak, amelyeknek nincs alternatívájuk az integráció mellett, és tájékozódási pont azoknak, amelyek előtt más lehetőség is áll. Ilyen Törökország, ahol évek óta hanyatlik az EU népszerűsége, ezért egyre inkább a Közel-Kelet és Irán felé fordul, ami semmiképpen sem jó az uniónak – mondta.

Balázs Péter szerint Horvátország és Izland csatlakozása után szünet állhat be a bővítésben, az legkorábban 2014 után folytatódhat.