Újabb vidám nap a parlamentben

A MSZP-s Simon és Gyurcsány ismét Orbánt akarta kérdezni

Simon Gábor (MSZP) ismét azonnali kérdést kívánt feltenni Orbán Viktornak, ám a miniszterelnök halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest jelölte ki válaszadásra, Simon Gábor azonban közölte, "megvárja" a kormányfőt, akinek a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

A szocialista Gyurcsány Ferenc is újra fel akarta tenni azonnali kérdését "Miért fél, miniszterelnök úr?" címmel Orbán Viktornak, aki ebben az esetben is Navracsics Tibort jelölte ki válaszadásra. A volt miniszterelnök azonban azt mondta, "mivel lehet, hogy tényleg fél a miniszterelnök, szerintem adjuk meg a lehetőséget, hogy leküzdje a félelmét, és válaszoljon a kérdésre". A kormányfőnek a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Az MSZP-s Lendvai Ildikó azt idézte fel, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a minap ígéretet tett arra, kezdeményezi, hogy a 2002 környékén távozott vezetők önként fizessék vissza "lelépési pénzük" kétmillió forint feletti részét. Hol tart ez a misszió, és fizettek-e már az érintettek? – kérdezte a politikus. "Mire számíthatunk Orbán Viktor miniszterelnök úr – sajtóhírek szerint – felvett 5,5 milliója ügyében?" – érdeklődött.

Navracsics Tibor válaszában azt mondta: "ha 45 fokban jobbra fordul, akkor pontosan egy volt miniszterelnök könyököl az ön háta mögött. Miért nem kérdezi meg tőle, hogy miért nem fogadtak el akkor olyan törvényt, hogy ha ezt most, 2010 novemberében ennyire botrányosnak tartja?" A szocialisták elvitték, "egyes hírek szerint ellopták" az összes pénzt – tette hozzá.

Jobbik: meddig maradunk Európa szemétlerakója?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: az ország Európa élelmiszerszemét-lerakójává vált Európa éléskamrájából, a magyar vásárlók a jelenlegi rendszerben védtelenek. A politikus azt kérdezte, mikor fordulhat elő, hogy kizárják azokat a cégeket a magyar piacról, amelyek szennyezett, káros élelmiszereket forgalmaznak.

Válaszában Czomba Sándor államtitkár közölte: a veszélyes, a jogszabályoknak nem megfelelő termékek esetében a piacfelügyeleti hatóságok feladata, hogy rendszeres ellenőrzéseikkel kiszűrjék azokat.

LMP: hol marad az útdíj?

Scheiring Gábor (LMP) arról érdeklődött, milyen ütemezésben kívánja előkészíteni a kormány a használatarányos útdíj bevezetését, az erről szóló javaslat pedig mikor kerül a parlament elé.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, a kormánynak mielőbb szándékában áll a megtett úttal arányos, korszerű, kapuk nélküli, elektronikus díjszedési rendszer bevezetése. A pontos időpontot azonban egyelőre nem tudják meghatározni, mivel – mint hozzátette – egy bonyolult rendszerről van szó.

A Fidesz a betegszállítás gondjairól

Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) azt mondta, az előző kabinet átgondolatlanul és szervezetlenül választotta szét a mentést és a betegszállítást 2008. január 1-jétől. A betegszállítás gondja ma generális probléma, ugyanis az üzleti szemlélet gyakran nem párosul az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó elvekkel – hangsúlyozta.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úgy válaszolt: a szaktárca kiemelt fontosságúnak tartja a betegszállítás ügyének rendezését, és ennek megfelelően lépéseket tett egy egységes irányítási és ellenőrzési rendszer kidolgozására.

Az MSZP a földbérleti díjak emelkedéséről

Gőgös Zoltán közölte: azért keresték meg gazdálkodók, mert a lejáró bérleti szerződéseknél nagyon drasztikus bérleti díj emeléseket követelnek. Kiemelte: nem a helyben élő, földjüket bérbe adó kisebb birtokosokkal van probléma, hanem azokkal, akiknek több száz hektár földterületük van és nagyvárosokban élnek.

Ángyán József államtitkár azt válaszolta: tapasztalható a földbérleti díjak emelkedése, azonban a földbérleti díjak a földárakon keresztül jelennek meg. Mint mondta, a Nemzeti Földalapról szóló törvény azért született, hogy az állam aktív szereplőként belépjen a földpiacra, és részben az árakat szeretné befolyásolni.

Farkas Gergely arról beszélt: az 1999-es nagy mátrai árvizek óta tisztában van mindenki azzal, hogy Pásztó és a környező települések lakói nincsenek biztonságban egy hirtelen jött esőzés után. Azt kérdezte: mikor kívánja megoldani a kormány a Mátra nyugati vízgyűjtőterületének árvízvédelmi biztosítását?

Ángyán József államtitkár közölte: a kormány napirenden tartja a záportározók építését a Mátra térségében.

Az LMP Magyarországnak nemzetközi fejlesztéspolitikájáról

Kaufer Virág azt kérdezte, hogy mikor lesz Magyarországnak korszerű nemzetközi fejlesztéspolitikája.

Németh Zsolt államtitkár azt válaszolta: új koncepcióra van szükség, koncentráltabb, a hazai adottságokat jobban figyelembevevő nemzetközi fejlesztés politikát kell kialakítani.

A Jobbik az alapellátás kapcsán kérdezett

Gyenes Géza azt kérdezte: mennyi időre van még szüksége a kormányzatnak ahhoz, hogy elkészüljön az alapellátás megerősítésének időbeni és forrásoldali ütemezésével? Jó lenne, ha a az alapellátás fejlesztése már ebben az évben elindulna – jelentette ki.

Réthelyi Miklós miniszter azt válaszolta: a kormány kiemelt feladatának tekinti az alapellátás megerősítését. Közölte, az alapellátásban részletes programot hirdet ebben az évben a kormány, ami az életpálya modellel kapcsolatos elképzeléseket is tartalmazza.

Botka László (MSZP) azt kérdezte, hogy épül-e Magyarországon új európai lézerközpont. Emlékeztetett arra, hogy az EU 2009-ben hozta azt a döntést, hogy Szegeden, Prágában és Bukarestben kell felépíteni három létesítményt.

Szavai szerint a központ jelentősen hozzájárul Magyarország és a régió felzárkózásához.
Megjegyezte, hogy a döntés után a Szegedi Tudományegyetem és a város létrehozta az ELI HU Fejlesztés-szervező Nonprofit Közhasznú Kft.-t.

Egyúttal döntöttek arról, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program biztosítja a 992 millió forintot, amely ahhoz kell, hogy legkésőbb jövő tavaszig be tudják adni a végleges pályázatot az unió strukturális alapjaihoz.

Problémásnak nevezte, hogy eközben nem írták alá a támogatási szerződést és emiatt nem lehetett meghirdetni a közbeszerzéseket.

Fónagy János államtitkár válaszában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egyelőre semmiről nem maradtak le.

Megismételte korábbi kijelentéseit, hogy a kormány nagy vonalakban egyetért az ELI programmal. Hozzátette, hogy a program hozadéka viszont bizonytalan, a gazdaság megrendeléseinek elmaradásakor az államnak kellene viselni a fenntartási költségeket.
Botka László a választ nem fogadta el, ellentétben a parlamenttel, amely 256 igennel 50 nemmel, 13 tartózkodással megelégedett azzal.

Kovács Tibor (MSZP) emlékeztetett arra, hogy az akkori önkormányzati miniszter 2008-ban hirdetett pályázatot a panelházak felújítására.

Kijelentette, hogy az önkormányzatok teljesítették vállalásaikat, de azóta viszont a lakók és a kivitelező cégek is egyre türelmetlenebbül várják a támogatások megérkezését.

Czomba Sándor államtitkár azt mondta, hogy a pályázati döntéseket nem a tárgyévi, hanem a későbbi évek terhére hozták meg. Közölte, hogy amikor a szocialista kormányok meghozták a döntéseiket, akkor nem volt meg a támogatások fedezete.

Hozzátette, hogy a jelenlegi kormány új programot indít az energiatakarékos épületfelújítás támogatására, amelyet előrelépésnek nevezett, mert a hagyományos technológiájú épületek korszerűsítésére is lehet majd pályázni. Megjegyezte, hogy megváltozik a pályázati rendszer, így a finanszírozás is.

Elmondta, ettől függetlenül a társasházak nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy ne jussanak hozzá a támogatásokhoz.

A képviselő a választ nem fogadta el. A Ház viszont 216 igen szavazattal, 97 nem ellenében igen.

A Házelnök üdvözölte a török delegációt

Kövér László az interpellációk között, mielőtt átadta volna az ülés vezetését, köszöntette a Nagy Török Nemzetgyűlés Európai Integrációs bizottságának magyarországi látogatáson tartózkodó és a díszpáholyban megjelenő elnökét és a vele utazó delegációt.

Bertha Szilvia (Jobbik) visszavonta interpellációját, frakciótársa Kiss Sándor azzal fordult a nemzeti erőforrás miniszterhez, hogy – mint mondta – a hamis gyógyszerek terjedése tekintetében Magyarország viszonylag jó helyzetben van, mert csak 3-5 százalékra teszik a hamis gyógyszerek előfordulását az uniós 10 százalékkal szemben.

Közölte, hogy a viszonylag jó helyzet a zárt gyógyszerforgalmazási rendszernek köszönhető, de ha ebben bármilyen változtatást eszközölnek, akkor az akár halálesetekhez is vezethet. Feltette a kérdést, hogy mikor és milyen formában akarnak fellépni a probléma ellen.

Réthelyi Miklós kijelentette, hogy a kormány tudatában van a hamis gyógyszerek terjedése által okozott veszélynek. Kijelentette, hogy a legális gyógyszerértékesítés biztonságosnak mondható. Közölte, hamarosan az Európai Parlament is elfogad egy irányelvet, amelytől a védekezés szintjének növekedése várható.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 259 igen szavazattal 42 nem vokssal és hat tartózkodás mellett igen.

MSZP: egyenlő mércével mér-e az ügyészség?

Molnár Csaba azt a kérdést tette fel interpellációjában, hogy egyenlő mércével mér-e az ügyészség. Párhuzamot vonva a sukorói teleküggyel, azt mondta, hogy az elmúlt egy évben jobboldali politikusok egész sora fejtett ki nyomást az ügyészségre, hogy büntetőeljárás induljon a volt kormányfő ellen.

Arra volt kíváncsi ennek analógiájára, hogy terveznek-e hivatali visszaélés gyanúja miatt büntetőeljárást indítani a különadó beterjesztői ellen is. Utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a jogszabályt, azt mondta, szerinte pontosan ugyanaz történt, mint a Sukoró miatti feljelentésben foglaltaknál.

Kovács Tamás válaszában kiemelte: a sukorói ügyben folyik a nyomozás. Kijelentette: folyamatban lévő eljárásról nem adható felvilágosítás. Arra a felvetésre, hogy terveznek-e eljárást a 98 százalékos különadó-javaslat benyújtói ellen, azt mondta: az Országgyűlés törvényalkotási folyamatának vizsgálata nem tartozik az ügyészség feladatkörébe, és nem tervezik büntetőeljárás elindítását.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 291 igen, 40 nem és 2 tartózkodással igen.

A fideszes Molnár Attila a komáromi Új Duna-híd megépítéséről kérdezett, kiemelve: azt regionális igények is szükségessé tennék. Az új híd dél és észak Komárom nyugati részén épülne fel, s azon az autósok mellett kerékpárosok és gyalogosok is átkelhetnek.

Szerinte megépítése a szlovák-magyar kapcsolatokra is jó hatással lenne, s újabb kapcsot jelentene a felvidéki magyarsággal, újabb fontos mérföldköve lenne a történelmi megbékélésnek.

Azt kérdezte, van-e kormányzati szándék, hogy az új komáromi Duna-híd megépüljön, és ha igen, ez mikorra várható?

Völner Pál államtitkár válaszában kiemelte: szakmapolitikai siker, hogy a szlovákok eredeti elképzelésével szemben Komáromnak nem a keleti, hanem a nyugati részen épülne fel a híd. Közölte: 2010. októberében lezajlottak a kétoldalú szakértői egyeztetések, egyik fél sem látott akadályt a híd felépítésére. A vonatkozó egyezmény 2012-ig történő elfogadása reális. A beruházás várhatóan a 2014-20 közötti uniós finanszírozási programban közösségi támogatással valósulhat majd meg.

A képviselő a választ elfogadta.

Szilágyi György az 1956-os eseményeket és a véres megtorlásokat idézte fel, többek között elmondta, hogy közel 400 embert végeztek ki, 13 ezer embert internáltak, tízezreket figyeltek meg, tettek listára, és mintegy 200 ezren az emigrációt választották.

Az állampárt vezetői irányították ezeket a történéseket – mondta, hozzátéve: a Jobbik és a Fidesz is azt ígérte, hogy elszámoltatják a bűnösöket, s igazságokat szolgáltatnak. Ők szeretnék ezt az ígéretüket betartani, s elszámoltatni a bűnösöket akár 60 évre visszamenőleg – közölte, és szóvá tette, hogy Biszku Béla ügyében a nyomozást elutasították. Miért nem került sor a felelősségre vonásra? – kérdezte, s azt mondta, meg kellene keresni a lehetőségeket a magyar és nemzetközi jogban erre.

Kovács Tamás válaszában utalt az Alkotmánybíróság határozatára, és beszélt többek között arról, hogy az elévülő bűncselekmények újra büntethetővé tétele alkotmányellenes. Az ügyészség mindent megtett, hogy a korábbi bűnelkövetők ne kerülhessék a felelősségre vonást – mondta a legfőbb ügyész, példaként említetve a sortüzek ügyében hozott jogerős ítéleteket. Rámutatott: a Biszku-ügyben az ügyészség határozatával szemben a feljelentő panasszal élhet, a határidő még nem járt el.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 258 igen, 35 nem és 5 tartózkodással jóváhagyta.

@@

Az LMP a vidék helyzetéről

Mile Lajos arról beszélt, hogy az országgyűlés megalakulása óta "észvesztő iramban", és "hideglelős szervezetlenséggel" folyik a munka, a körültekintés, az igényesség, a minőség helyett gyakran a mindent elsöprő többségi akarat alapján. A mennyiséggel nincs baj, "az igazán nagy baj az, hogy az előterjesztések meghatározó része a pozíciók megszerzésére, megerősítésére, a riválisok kizárására, az intézmények átalakítására irányul" – mondta az LMP-s képviselő.

Kiemelte: vidéken kisvállalkozók panaszkodnak, hogy nem tudják az adóterheket fizetni, gazdálkodók panaszkodnak, hogy a termelési feltételeik egyre rosszabbak, mert az eddig vidékfejlesztésnek nevezett politika ellehetetlenítette őket. A termőföld-spekulációs birtokösszevonások tönkretették a kistermelőket, és ellehetetlenítették a jó birtokszerkezet kialakulását – tette hozzá.

Az iskolák nem tudják megtartani a jó képességű fiatalokat, így kiveszőben a tehetséges, motivált pedagógusi háttér, és az MSZP nyolc éve alatt bezárt kisiskolák sem nyitották meg ősszel a kapuikat – folytatta a politikus, feltetéve a kérdést: hogyan várhatjuk el a fiatal családoktól a gyermekvállalást, ha a méltó életminőségre, a tisztességes munkából származó jövedelemre az esélyt sem teremtik meg vidéken?

Ángyán József államtitkár azt válaszolta: a Gyurcsány-Bajnai korszak nyolc éve elképesztő állapotot teremtett vidéken, nem egyszerű ebből a mélységből újra talpra állítani azt. Közölte: a kormány talpra állítja a vidéket, úgy, hogy a helyi gazdaságot fogja erősíteni. A kormány első intézkedései közül megemlítette egyebek közt a kistermelői rendeletet, valamint a közbeszerzési törvény módosítását, amelyek szerint nem csak eladhatja a gazda helyben a termékét, de ott helyben meg is vásárolhatják tőle.

Fidesz: a kormány elismeri a nőknek az élet minden területen való helytállását

Selmeczi Gabriella (Fidesz) ismertette a kormány döntését, hogy a nők a jövőben már negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek és aki több gyermeket nevelt, az akár 32 év munkaviszonnyal is jogosulttá válhat a nyugdíjba vonulásra.

Kiemelte: a nők a nyugdíj összegét nem csökkentett mértékben kapják meg, hanem a teljes öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak. Mint mondta, a munkaviszonyba beleszámít a tényleges munkaviszony és a gyermekneveléssel töltött időszak is.

Beszélt arról, hogy a Gyurcsány-kormány nagyon sok családellenes döntést hozott. Az előző kormány megemelte a nyugdíjkorhatárt 65 évre, csökkentették a gyes és a gyed időtartamát – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a Fidesz-kormány elismeri a nőknek az élet minden területen való helytállását.

MSZP: a kormány a hosszú távú nyugdíjrendszer működését veszélyezteti

Puch László szocialista képviselő szerint amikor a kormány hozzányúlt a nyugdíjrendszer átalakításához, akkor nem gondolta végig, hogy az milyen következményekkel jár.
Szerinte azért van szükség a nyugdíjrendszer átalakítására, mert a kormány 500 milliárd forint értékben hajtott végre átcsoportosítást a költségvetésben.

Közölte: a kormány a hosszú távú nyugdíjrendszer működését veszélyezteti. Az MSZP nem a magánnyugdíjpénztár menedzsmentjét támogatja, hanem a hárommillió ember befizetését szeretné biztosítani – hangsúlyozta.

Czomba Sándor államtitkár közölte: még a szocialista kormány ütötte a lyukakat a költségvetésbe.

Mint mondta, a kormány célja annak biztosítása, hogy a bevételek és a kiadások egymással összhangban legyenek.

Kiemelte: az a cél, hogy az állam mindenkinek képes legyen garantálni az időskorú ellátások biztonságos kifizetését.

Jobbik: mi indokolja azt, hogy a rendőröket faji alapon tartsák nyilván?

A jobbikos Volner János felszólalása elején közölte, át szeretné tekinteni, hogyan áll a "magyar-cigány együttélés ügye". Megismételte Balog Zoltán azon kijelentését, miszerint a jövőben a rendőrtiszt-helyettes képző iskolákon belül 30 százalékra tervezik emelni a cigány tanulók létszámát.

Feltette a kérdést, hogy ezt az arányt mi indokolja, és mi indokolja azt, hogy a rendőröket faji alapon tartsák nyilván.

Beszélt arról, hogy 2050-től Magyarországon az aktív korú lakosságnak körülbelül a fele cigány származású lesz. Egyre égetőbb társadalmi problémák elé néz az ország, ha ezzel nem kezdünk valamit – jelentette ki.

Balog Zoltán államtitkár azt válaszolta: nem csak az az érdeke az országnak, hogy a rendőrségben megjelenjenek a roma származásúak, hanem, hogy minél több ügyvéd, orvos legyen közöttük.

A KDNP a magánynyugdíj-pénztári rendszerről beszélt

Harrach Péter (KDNP) arról beszélt, hogy a magánnyugdíjpénztárak védelmében néhány százan tüntetést szerveztek a hétvégén.

Emlékeztetett a Magyar Demokratikus Charta magánnyugdíjpénztárak melletti tüntetésére, ahol szavai szerint megszólalt Magyarország "legsikertelenebb" miniszterelnöke is.

Mint mondta, a magánnyugdíj havi összegének megállapítási rendszere a mai napig nem készült el, és a rendszer nem tudja biztosítani a rokkantnyugdíjat és az özvegyi nyugdíjat sem.

Hangsúlyozta: a központi költségvetésnek a nyugdíjbiztosítási alapba évente több száz milliárd forintot kell pumpálnia, és ez veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát.