Külföld
Elfogadták a Duna-stratégiát Bukarestben
A társadalmi-gazdasági fejlődésnek, a szállítási útvonalak és az energiaellátás biztosításának, a környezetvédelemnek és a kockázati tényezők kezelésének szempontjait hangsúlyozzák a Duna-csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatukban.
A Bukaresti Nyilatkozatot a jelen lévő tizennégy, szűkebb vagy tágabb értelemben Duna menti ország kormányzati képviselői vallották magukénak: nyolc európai uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) megbízottai, az EU-n kívüli országok közül pedig Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Moldova, Szerbia és Ukrajna csatlakozott a dokumentumhoz.
A nyilatkozatban a térség államai határozottan kinyilvánítják szándékukat, hogy az Európai Unió égisze alatt megvalósítják a Duna-stratégiát. Leszögezik, hogy a Duna térsége kulcsfontosságú az ott élő népek, helyi közösségek jóléte és boldogulása szempontjából, ezért azt összehangolt módon, az EU pénzügyi forrásainak hatékony felhasználásával kell fejleszteni a jövőben.
A regionális szintű együttműködést az érintett államok a szállításra, a közlekedésre, az energiarendszerek összekapcsolására, a környezetvédelemre, a víztartalékok megőrzésére és a kockázati tényezők megfelelő kezelésére egyaránt ki akarják terjeszteni.
A csúcstalálkozó résztvevői kifejezik meggyőződésüket, hogy a Duna-stratégia sikeres valóra váltása megszilárdítja majd a társadalmi-gazdasági fejlődést, gyarapítja a humán erőforrásokat. Felszólítják a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy pénzügyi eszközökkel és technikai segítséggel járuljanak hozzá a vállalkozás sikeréhez.
Különösképp felhívják a figyelmet arra, hogy a Duna térségében már rendelkezésre álló strukturális és kohéziós alapok lehetőségeit az eddigieknél is hatékonyabban kell felhasználni.