A kormány sárba tiporja az emberi jogokat

Mi indokolja jelenleg a migrációs törvény módosítását?

A jelenlegi migrációs és menekültügyi szabályozást az előző kormány 2007-ben alkotta, és ehhez képest fogalmaz meg módosításokat a mostani javaslat. A hivatalos indoklás: a módosítás európai uniós jogharmonizációból fakadó kötelesség. Ez viszont csak részben igaz, mivel ez csak a kitoloncolás és a kiutasítás egyes szabályait érinti. Ami ebben a törvénymódosításban a menekültügyi eljárást és a védelemre szorulókkal való bánásmódot szabályozza, az már a kormány saját szándékát tükrözi. Ilyen tekintetben ugyanis nincs semmilyen európai uniós kötelezettség.

A Magyar Helsinki Bizottság a Vöröskereszttel és a Menedék Egyesülettel közös nyilatkozatot adott ki, melyben tiltakoznak a módosítás ellen. Pontosan mely pontokkal vitatkoznának?

A javaslattal kapcsolatban számos aggodalmunk van, és valóban nem csak a Helsinki Bizottságnak, hanem egyéb szervezeteknek is. Az egyik kulcsprobléma az idegenrendészeti őrizet kérdése. Idegenrendészeti őrizetbe az kerül, akinek nincs elfogadható jogalapja arra, hogy Magyarországon tartózkodjon. Mert illegálisan lépett be, vagy legálisan van itt, de lejárt a tartózkodásra jogosító jogcíme. Ez nem bűncselekmény Magyarországon, ahogy más országokban sem. A jogellenes határátlépés csak szabálysértés, tehát egy sokkal enyhébben szankcionálható dolog.

Ezek tehát hétköznapi emberek. Ez azért fontos, mert a törvényjavaslat indoklásában gyakran hivatkoznak arra, hogy a magyar társadalom védelme érdekében van erre szükség. Ebből úgy tűnik, mintha ezek mind bűnözők lennének, pedig ez nem igaz. Ezek az emberek semmilyen bűnt nem követtek el, ezzel szemben olyan bánásmódban részesülnek, mint a bűnözők.

Jelenleg hogyan döntenek a menekültek sorsáról?

A jelenleg hatályos jogszabályozás alapján ez úgy néz ki: ha valaki menekültkérelmet nyújt be, akkor egy előzetes szűrőeljárás – ez maximum két hét – után eldöntik, megkaphatja-e a menekültstátuszt. Ez alatt az idő alatt tartózkodik a kérelmező vagy a békéscsabai zárt menekülttáborban, vagy az idegenrendészeti fogdák egyikében.

Az illetékes hatóság a rendelkezéssel szembemenve már vagy másfél éve jogellenesen tartja fogva menedékkérőket azután is, hogy ez az időszak lejárt. Ezt nem csak én állítom, hanem a Legfőbb Ügyészség állapította meg, illetve szerepelt az Egyesült Államok által minden évben kiadott jelentésben is.

És nem történtek lépések?

A Legfőbb Ügyészségnél valahogy elakadt ez a dolog. Pedig nem hivatalos információk szerint annak idején még az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is megerősítette a jogellenességet, de nem történt semmi. Ez a magyar jogállamiság állapotáról is elárul dolgokat…

A jelenlegi módosítás miben változtatna ezen a kialakult jogellenes gyakorlaton?

A jelenlegi szabályozás kodifikálja ezt a jogellenes gyakorlatot azzal, hogy megszünteti a szabadítási kötelezettséget. Holott ez szembemegy az európai uniós jog szellemével is, ami abból indul ki, hogy minden menedékkérőnek joga van legalább egyszer kérelmének jóhiszemű elbírálásához.

Ezek közt valóban lehetnek olyan emberek, akik veszélyt jelenthetnek Magyarországra. Ebben az esetben jól meghatározott indokkal, hatósági eljárás során kell ezt megállapítani, és akkor ők maradhatnának őrizetben. De csakis a közrendre és a közbiztonságra való hivatkozással, és nem azért, mert egy ügyintéző saját diszkrecionális jogkörében aznap úgy gondolja: maradjon még. Mert ez nem jogállami módszer.

Ezek szerint akkor nem magával az őrizettel van a baj, hanem a hazai gyakorlattal?

A mi igazi problémánk, hogy az idegenrendészeti őrizet körülményei Magyarországon nem megfelelőek. Ezekben az arcpirító eufémizmussal őrzött szállásoknak nevezett helyeken, gyakran a legszigorúbb fegyház szintű rezsim működik.

Ezek általában kisebb méretű fogdák. Idáig négy volt Nyírbátorban, Kiskunhalason, Győrben és a ferihegyi reptéren, de a nyár folyamán nyitottak újakat is. Van köztük pár nagyobb is, melyet uniós pénzből gyönyörűen felújítottak az elmúlt években, ami oda vezetett, hogy most egy magas biztonsági fokozatú börtönre emlékeztet. Magyarul a fogvatartottak napi 22-23 órára be vannak zárva a cellájukba. Jó esetben kimehetnek fél órára az udvarra.

Külföldön is így megy ez?

Nem. Nyilván ott is lehet jó és rossz példákat találni, de az alapvető trend az európai országokban, hogy ezek az intézmények azt tükrözzék, ez nem egy büntető jellegű fogvatartás. Azt a célt tartják szem előtt: a személy ne tűnjön el az eljárás alatt. Ennek megfelelően ezek bár zárt intézmények, az épületen belül szabadon lehet mozogni, bármikor van lehetőség kimenni az udvarra, sportolni, stb.

Ezek közül a menedékkérők közül még azok is, akik nem menedékkérők, hanem például egy algériai fiatalember, aki eljött szerencsét próbálni Európába, számos olyan dolgon mentek keresztül, ami miatt nem szabadna ilyen körülmények között tartani. Márcsak azért sem célszerű, mert szinte automatikusan oda vezet, hogy ezeken a fogvatartási helyszíneken állandóak a feszültségek, a veszekedés, az önsértés, tehát ilyen megvágom magam borotvával-típusú dolgok. Összevesznek azon, az egyetlen tévén az egyetlen angol nyelvű csatornát mikor ki nézze.

Pont ahogy egy börtönt elképzel az ember…

A hagyományos büntetésvégrehajtási intézményekben, tehát börtönökben legalább van lehetőség a kikapcsolódásra, tanulásra, sportolásra, tehát minden olyan dologra, ami lehetővé teszi, hogy viszonylag normális életet éljenek. Itt az történik, hogy be vannak zárva oda az emberek hónapokra, és semmit nem tudnak csinálni. Az újonnan nyílt intézményekben pedig ennél még rosszabb körülmények vannak. Ezek közt vannak olyanok, melyek korábban rendőrségi fogdák voltak, amit azért zártak be, mert már arra sem volt alkalmas.

Pszichésen nekik sokkal nehezebb, mint mondjuk egy börtönbüntetésre ítélt embernek. Mert aki elkövetett valamit, és végigment egy többlépcsős büntetőeljáráson, az felfogja, miért van ott. Ezzel szemben ott van egy külföldi ember a fogdában, és fogalma sincs, miért van ő oda bezárva. Nem követett el semmit, az is lehet, ő már rég jelezte: haza akar menni. Ez pszichésen nagyon terhelő nekik.

Mennyi ideig kell őrizetben maradniuk?

Épp az időtáv a másik problémánk, mely most negatív irányba változik a törvényjavaslattal. Ez eddig maximum hat hónap volt.Ezt most 12 hónapra akarják emelni, mely számos problémát vet fel.

Az egyik: a nyugat-európai kutatások azt mutatják, minél inkább múlik az idő, annál inkább romlik a sikeres kitoloncolás esélye. Akit nem sikerül az első néhány hónapban kitoloncolni, ott időarányosan csökken ennek a lehetősége. A származási ország nem akarja visszafogadni az illetőt, vagy annyira nem működik együtt a hatósággal, hogy azt sem tudják kideríteni, hogy ki ő egyáltalán.
@@
Külföldön mennyi ideig tart az őrizet?

Ez a mostani hat hónap megfelel a régióbeli átlagnak, tehát Romániában, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban is hat hónap, van olyan ország is, ahol több, de sok országban ez még ennél is rövidebb, például Franciaországban 32 nap, és Spanyolországban és Olaszországban is csak néhány hónap. Olyan ország is van, ahol nincs időkorlát, de sosem alkalmaznak ilyen elzárást, például Svédországban, és általában a skandináv országokban.

Magyarországon indokolja bármi is ezt az idegenrendészeti szigorítást?

Ezzel a 12 hónappal Magyarország a legszigorúbb országok közé kerülne, amit semmi nem indokol. Itt nagyon komoly csúsztatások vannak a törvényjavaslat előterjesztői részéről. Semmilyen számadattal nem szolgálnak annak indoklására, hogy erre miért van szükség.

Például a menedékkérők száma idén is a felére csökkent a tavalyihoz képest. Az itt élő külföldiek száma pedig még régiós összehasonlításban is rendkívül alacsony, és az illegálisan itt tartózkodó külföldiek száma sem nőtt. Ez semmi más csak valamiféle öncélú szándék, aminek semmilyen racionális indok nem támaszt alá.

Azért is különösen nevetséges ez az egész helyzet, mert körülbelül kettőszáz olyan ember van évente, aki menekült, oltalmazott vagy a befogadott státuszt kap. Ebből lehetne mintaintegrációs programot csinálni már kevés pénzből is, de úgy látszik, hogy ehhez nincs meg az akarat. Aminek az az eredménye, hogy az elismert menekültek egy része is végül továbbáll Nyugat-Európába.

Ez a törvény azért komoly átalakításokat vonna maga után ezekben a fogdákban…

Ez egy borzasztóan drága dolog. Egy olyan időszakban, amikor megszorításokról beszélünk, és minden áron spórolni kell, csináltunk egy hozzávetőleges kalkulációt, és az jött ki, hogy ez minimális esetben kétmilliárd forintba kerül. A törvényjavaslat erre egy iszonyatosan banális, egyismeretlenes egyenletet vázol fel, és 760 millióval kalkulál. Ez teljesen irracionális, és nem derül ki, mi alapján jött ez ki, a számok hasraütésszerűnek tűnnek.

Arról nem is beszélve, amiről a törvényjavaslat amúgy mélyen hallgat: egy ilyen intézmény hány embert foglalkoztatna. Van olyan fogda, ahol mondjuk 30 emberhez 20 őrzőt kellene alkalmazni. Mert állandóan kell legalább négy őrnek lenni, ha valaki beteg, és ki kell vinni kórházba, az ágya mellett kell lennie mindig két őrnek folyamatosan 24 órában.

Emellett kell nekik uniós előírás szerint pszichoszociális segítség is, ez is sok pénzbe kerül. És akkor még a tolmácsokról nem is beszéltünk, akiket oda kell utaztatni, plusz még az óradíjuk is tízezer forint. Tehát rengeteg rejtett költség van itt, melyről nem szól a javaslat. Ezt egy ilyen gazdasági helyzetben egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A biztosítékot azonban mégis a gyermekek őrizetbe vétele verte ki a józanul gondolkozóknál…

A gyermekek idegenrendészeti őrizete a jelenlegi jogszabályok szerint kategorikusan tilos. Ez vonatkozik a kísérő nélküli kiskorúakra, és a gyermekes családokra is. A mostani törvényjavaslat ezt lehetővé tenni maximum 30 napig. Ez szintén számos szempontból elfogadhatatlan. Ezek a fogdák azonban olyan helyek, ahol még 30 nap ottlétnek is beláthatatlan pszichés következményei lehetnek egy gyermek számára.

Például ott egy 14 éves afgán fiú, a szeme láttára megölték a családját, menedéket kér, és egy ilyen intézménybe zárják 30 napig, ahol nem hagyhatja el a cellát. Persze a jogszabály előírná, hogy biztosítani kell játékokat és szabadidős lehetőségeket, de erre semmiféle infrastruktúra nincs. Erről sem beszél a javaslat, hogy erre hogy és milyen körülmények között, milyen pénzből kerülne sor, ki építené át a fogdát, ki biztosítja majd a pszicho-szociális ellátást, stb.

A jelenlegi helyzetben ez még felnőttek számára sem alkalmas hely, a gyerekeknek pedig nemhogy 30, de még 3 napig sem lehetséges, ráadásul teljesen indokolatlan.

Mire jó nekik ez a 30 napos őrizetbe vétel?

Éppen ez az. Az egész azért sem állja meg a helyét, mert pont azért emelték 6 hónapról 12-re az őrizetet, mert indoklásuk szerint ez nem elég a kitoloncolás végrehajtására. Ezek után a 30 nap mire elég? A tapasztalat szerint ennyi idő alatt kitoloncolni valakit, lehetetlenség. Innentől kezdve ez a harmincnapos fogvatartás teljesen öncélúvá válik. Egyszerűen nincs értelme ennek.

Ráadásul a gyermekekkel kapcsolatban nagyon szigorú nemzetközi szabályozások vannak. A nemzetközi közösség nagyon odafigyel a gyermekekre, tehát ennek nagyon negatív következményei lehetnek. Az unióban ez nagyon ritka, és ahol előfordul, most próbálják megszüntetni, pl. Nagy-Britanniában. Ez úgy tűnik, egy közös álláspont: gyermekeket idegenrendészeti fogdában ne tartsunk.

Tehát összegezve: világos, hogy jogharmonizációs céllal indult meg a módosítási folyamat, tehát módosítani kell, de miért így?

A javaslat indoklásában az szerepel, hogy a magyar társadalom közbiztonságát nem vette figyelembe az eddigi szabályozás. Ez mint érv még működhetne is, de nincs mögötte semmilyen valós tartalom. Nem mutatta ki azt statisztika, hogy Magyarországon a külföldiek több bűncselekményt követnének el, vagy terrorhálózatok működnének. És egyébként, hogyha lennének is, arra mostmár megvan a megfelelő professzionális állami szerv, hogy az ilyet elhárítsa…