Núri al-Máliki hivatalos nyilatkozatában hangoztatta: egyáltalán nem kizárt, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának időzítését politikai megfontolások motiválták. Al-Máliki leszögezte azt is: a dokumentumok nem tartalmaznak semmifajta bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az iraki őrizetesekkel szembeni jogsértések valóban megtörténtek.

A csaknem 400 ezer NATO-dokumentum a többi között arról számolt be: az Egyesült Államoknak tudomása volt arról, hogy iraki rendőrök és katonák iraki őrizeteseket kínoztak, de - úgymond - fedezte az iraki erőket. Ebben az időben Núri al-Máliki állt az iraki kormány élén, ami igencsak rossz fényt vet a miniszterelnökre, hátrányosan befolyásolva hivatalban maradásának esélyeit.

Irakban március 7-én tartottak parlamenti választásokat, de mindmáig nem tudni, hogy ki lesz az ország miniszterelnöke, illetve a kormány összetétele sem ismert.

A választáson Iját Allávi volt kormányfő vezette Iraki Blokk a 325 tagú törvényhozásban 91 helyhez jutott, Núri al-Máliki hivatalban lévő miniszterelnök tömörülése, a Jogállami Szövetség pedig 89-hez. A harmadik a síita Iraki Nemzeti Szövetség lett 70 mandátummal.

Az új parlamentnek meg kell választania elnökét és annak helyetteseit, valamint az államfőt, az pedig az alkotmány értelmében a legnagyobb frakciót bízza meg kormányalakítással. Máliki azonban veresége ellenére küzd azért, hogy ezúttal is ő alakíthasson kormányt.