Erős marketing kell a hungarikumoknak!

Milyen tendenciák mutatkoznak jelenleg az EU borpiacán?

Az EU a világ legjelentősebb bortermelője, és borfogyasztója. Az ágazat termelési értéke évente 17,4 milliárd euró, a teljes mezőgazdasági hozzáadott érték 5,4 százaléka. Másfél millió gazdaság, a farmok 16 százaléka foglalkozik szőlőtermesztéssel, a farmok átlagterülete 10 hektár alatt van. Az ültetvények 32 százaléka Spanyolországban, 27 százaléka Franciaországban, 23 százaléka Olaszországban található.

A maradék 18 százalékon osztozik a többi 11 termelő ország. Magyarország részesedése mintegy 2 százalékos. A közösségi borexport értéke évente 4 milliárd euró, az import 2 milliárd euró.

Az ágazat hosszabb ideje jelentős piaci kihívásokkal kénytelen szembenézni. Európában, különösen annak hagyományos bortermelő országaiban folyamatosan csökken a borfogyasztás.

Mi ennek az oka?

Egyrészt a szőlőtermelő déli országokban megváltozott életstílus, amelynek egyre kevésbé képezi részét az ebédhez és a vacsorához kötelezően elfogyasztott egy-két pohár bor. A bor rovására emelkedett a sör és az égetett szeszes italok fogyasztása is, amely jelentős részben a tőkeerős gyártók agresszív stratégiájának köszönhető.

Emellett a harmadik országokból érkező borimport egyre nagyobb szeletet hasít ki az európai piacból, elsősorban az európai átlagnál kedvezőbb ár-érték aránya miatt.

Az európai borok legnagyobb export piaca az Egyesült Államok, ahol szintén csökken a fogyasztás és eközben nő az európai termelők versenytársainak részesedése a teljes fogyasztáson belül. A negatív tendenciák szinte kizárólag az alacsonyabb minőségű és árkategóriába tartozó asztali borokat érintik. Ettől eltérően, a minőségi, vagy eredetvédett borok fogyasztás inkább növekszik Európában.

Sokan bírálják az Uniót, amiért a francia borok előnyös helyzetének fenntartását célozza, és ennek megfelelően alakítja borpolitikáját. Valóban így van ez?

Az állítás ebben a formában nem igaz, az Európai Unió nem francia-, hanem összeurópai érdekekben gondolkozik. Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Portugália ugyanakkor az EU négy legnagyobb bortermelő országa, 85 százalékos piaci részesedéssel.

Ezekben az országokban nagy hagyománya van az eredetvédelemnek és korábban, nemzeti keretekben egymáshoz nagyon hasonló eredetvédelmi rendszert dolgoztak ki. Amikor az uniós bor-szabályozás felülvizsgálata, illetve a borra vonatkozó uniós eredetvédelmi szabályozás kialakítása zajlott, ezeknek az országoknak határozott elképzeléseik voltak, amelyeket hatékonyan érvényesíteni is tudtak az uniós jogalkotási folyamatban.

Hogyan látja a magyar bor helyzetét az EU-ban?

Magyarországon jelentős szakmai támogatottsággal bír az az elképzelés, msizerint a magyar bor problémái elsősorban a megfelelő marketing hiányából adódnak. Emellett azonban jelentős szerkezetátalakításra, további tőkebefektetésekre, termelői és feldolgozói összefogásra, és célirányos piacfejlesztésre van szükség ahhoz, hogy garantáljuk a magyarországi szőlő- és bor ágazat jövőjét.

Az uniós piacokra irányuló export lehetőségeink az elmúlt időszakban romlottak, ugyanis a harmadik országokból érkező import miatt erősödik a verseny, csökkennek az árak. Ez különösen abban az (alsó) árkategóriában érezhető, amelyben a magyar termelés jelentős része zajlik.

Az Unión kívüli hagyományos piacainkról (pl. Oroszországból) a közösségi termelők már a csatlakozás előtt kiszorítottak bennünket. A jövőben várható, a termelőinknek a hazai piacon erősödő import-nyomással kell megküzdeni.

A spanyol, olasz asztali borok, a magyar középkategóriás termékek, míg a tengerentúlról érkező magas minőségű borok a hazai sztárborászatok komoly versenytársai. A kihívásokkal kizárólag akkor tudjuk felvenni a küzdelmet, ha minőségi termelést folytatunk, javítjuk boraink ár-érték arányát és erősítjük a marketing tevékenységet.

Ön szerint hogyan segíthetné elő a kormány a hungarikumok népszerűsítését Európában?

Erős és jól szervezett marketinggel, elsősorban az uniós országok piacán. A közelgő magyar uniós elnökség nagy lehetőséget teremt a hungarikumok szélesebb megismertetésére. Az Európai Tanácsának rendezvényein fél évig a magyarok határozzák meg az étel és ital kínálatot.

A magyar élelmiszerek és borok európai ismertsége azonban csak minimális feltétel, a magyar termékeket ténylegesen elérhetővé kellene tennünk a külföldi piacokon. Idén ősszel elkészül a Kormány hungarikum törvény-javaslata, amelyben remélhetőleg világos stratégiát fogalmaz majd meg ezzel kapcsolatban.

A szőlőkivágást milliárdokkal támogatja az EU, és Magyarországon is több ezer termesztő élt vele. Miért támogatja az EU a szőlőkivágást, mi az õ érdekük?

A kivágások célja az európai strukturális feleslegek megszűntetése, ezáltal az ágazat versenyképességének a növelése volt. Alapvető probléma, a kivágásösztönző támogatási rendszerrel, a megnövelt támogatási összegekkel (hektáronként 6-7 ezer euró) nem feltétlenül érhető el a kívánt hatás.

Nem azok a tagországok fogják elsősorban igénybe venni a támogatást, ahol a strukturális feleslegek képződnek, tehát nem Spanyolország vagy Olaszország bizonyos régiói. Ők eddig sem vágtak ki, pedig a lehetőség adott volt.

Miért döntenek a termesztők a tőkék kivágása mellett?

Az eltérő jövedelmi viszonyokból fakadóan a támogatás sokkal vonzóbb a közép- és kelet európai országok termelői, így a magyar termelők számára. Ezen tagállamokban ugyanakkor nem képződnek strukturális feleslegek, sőt Magyarországon évek óta inkább alapanyaghiánnyal küzdünk.

A végleges, nagyarányú kivágások támogatása arra indítja a bortermelők jelentős részét, hogy a bizonytalan jövedelmet eredményező termelés helyett a biztos támogatásért cserébe vágja ki ültetvényét. A kivágási támogatással ellentétes hatást vált ki a borfelesleg lepárlási támogatásának eltörlése 2012-től. Ezzel ugyanis megszűnik a nagy borfelesleget termelő déli államok azon lehetősége, hogy feleslegeiktől ilyen módon szabaduljanak meg.

Ön hogyan próbálja népszerűsíteni a magyar bort az Európai Parlamentben?

Az elmúlt négy évben tizenegy alkalommal rendeztem magyar borbemutatót az Európai Parlamentben. 2010. október 20-án szervezem a tizenkettedik borbmustrát, ahol a Balatonboglári Borvidék kiváló termékeit kóstolhatják meg 27 tagállamból érkező érdeklődők.

Egy-egy ilyen rendezvényen körülbelül kétszáz résztvevő fordul meg. Kitartó lobbizással sikerült elérnem: két éve az Európai Parlament éttermében is kínálnak magyar bort. A tokaji borok szerepeltetése a korábbi borbemutatókon sokat segített abban, hogy tavasszal sikeresen léphessünk fel a Tokaji bor eredetvédelmének megsértésével szemben.