Magyarország előre viheti a nyugat-balkáni országok integrációját

A Balkán-szakértő nem tartja valószínűnek, hogy a horvát csatlakozási szerződést – Budapest eredeti elképzelésének megfelelően – valóban a magyar elnökség idején írhatnák alá. Arra azonban még van remény – mondta -, hogy a tárgyalásokat sikerül lezárni 2011 első felében, bár néhány fontosabb fejezet, például a korrupcióról, az igazságszolgáltatásról szóló még hátravan.

Juhász József kiemelte ugyanakkor, hogy a tagjelölt államok és az erre a státusra várakozók abban reménykednek, kedvezőbben alakulhat az ügyük, ha olyan tagállam tölti be az EU soros elnöki tisztét, amelynek fontos érdekei fűződnek a térséghez. Magyarországban tehát bízhatnak – mondta.

Emlékeztetett, hogy Horvátországon kívül egy másik nyugat-balkáni állam is az unió tagjelöltje: Macedónia, már 2005 óta, de csatlakozási tárgyalásainak megkezdését akadályozza a Görögországgal fennálló névvita. (Görögország nem fogadja el, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság egy északgörög tartomány nevét vette fel, ez Athén szerint területi követelést sugall.) Juhász József hozzátette: jelenleg is folynak a macedón-görög egyeztetések az ügyben; fontos eredmény lenne, ha Magyarország elnöksége alatt ezek lezárulnának, és megkezdődhetnének a belépési tárgyalások.

A tagjelöltségre várakozó országok – Albánia, Szerbia és Montenegró – már társulási egyezményeket kötöttek az unióval, bár még nem mindegyik lépett teljes egészében életbe – idézte fel a szakértő. Véleménye szerint talán Montenegrónak a legjobbak az esélyei a jelöltségre. Szerbia kedvező megítéléséhez viszont hozzájárulhat, hogy nyitottnak mutatkozott arra, tárgyalásos úton rendezze a Koszovóval fennálló ellentéteit; kompromisszumkészségét az EU "megjutalmazhatja" az integrációs folyamat felgyorsításával.

Így ezek az országok akár már az idén vagy a magyar elnökség idején elnyerhetik a tagjelölti státust, bár az kérdéses, hogy ezt követően a csatlakozási tárgyalások mikor kezdődhetnek meg – hangsúlyozta a történész. A tárgyalások és a csatlakozási szerződés ratifikációs eljárása pedig – fűzte hozzá – a legjobb esetben is további négy-öt évig tartanak.

Bosznia-Hercegovinában olyan nagy a belső megosztottság, hogy valószínűleg csak később kaphatja meg az ország az uniós tagjelölti státusát, Koszovóval pedig még társulási egyezménye sincs az uniónak. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó volt szerb tartományban inkább az államépítést felügyeli az EU – jegyezte meg. Ez utóbbi két országot feltehetően nem, de a többi nyugat-balkáni államot közelebb juttathatja az unióhoz a magyar diplomácia az elnökségi fél évben.

A térség minden országa egységesen az uniós integrációt tartja az egyik legfontosabb céljának, azonban az EU "bővítési fáradtságát" a gazdasági válság tovább erősíti, így a horvát csatlakozás után Brüsszel nem sietteti majd az újabb tagok felvételét – mondta Juhász József. Szem előtt kell tartani a szakértő szerint azt is, hogy a 20 milliós régió rendkívül összetett, eltérő az országok felkészültsége. Befolyásolhatja a térség integrációját továbbá, hogyan alakul az EU viszonya Törökországgal és a keleti partnerség államaival, hiszen az unió elkötelezettsége több irányú, és nem biztos, hogy mindig a nyugat-balkáni térség lesz az EU számára a legfontosabb.

A történész megjegyezte: bár az esetleges török uniós tagsággal összefüggésben több tagállam a keresztény értékeket félti az iszlám térhódításától, Albánia és Bosznia-Hercegovina esetében nincs ilyen kifogás, mivel kisebb, nem kizárólag muszlim vallású államokról van szó, amelyekben határozott az igény, hogy az unióhoz tartozhassanak.

Jelenleg Horvátország, Törökország, Macedónia és Izland a hivatalos tagjelölt, Albánia, Montenegró és Szerbia pedig beadta csatlakozási kérelmüket Brüsszelnek. Bosznia-Hercegovina és Koszovó ugyancsak céljának tekinti az uniós tagságot. Törökország már 1987-ben benyújtotta tagfelvételi kérelmét, míg Izland a gazdasági válság következményeinek hatására döntött így 2009-ben.

A magyar kormány reméli, ha lezárulnak a tárgyalások Horvátországgal, a csatlakozási szerződés aláírására a magyar elnökség idején, vagyis 2011 első félévében kerülhet sor – hangsúlyozta júniusban Schmitt Pál akkori házelnök az EU-tagországok parlamenti elnökeinek találkozóján. Ugyanezt mondta Martonyi János külügyminiszter is a júniusi szarajevói EU-Nyugat-Balkán külügyminiszteri konferenciáról az MTI-nek nyilatkozva.

Németh Zsolt külügyi államtitkár ugyanakkor e héten, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén úgy fogalmazott: Budapest kezd lemondani arról, hogy a soros elnökség alatt írhatják alá a horvát csatlakozási szerződést, a tárgyalások lezárása 2011 első felében talán még reális. Az államtitkár mindenesetre az ülésen hangsúlyozta: a magyar elnökségi programban kiemelkedően fontos szerepet szánnak a nyugat-balkáni térségnek.
Az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások lényeges része ugyancsak a magyar elnökség idejére jut majd.