Belföld
20 év után váltás Ferencvárosban
Gegesy Ferenc húsz éves regnálását szakította meg Bácskai János Ferencvárosban. Erről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Gegesy Ferenc húsz évig volt Ferencváros polgármestere. Hogyan sikerült őt ennyi év után leváltania?
Ferencváros közéletébe 1998-ban kapcsolódtam be a Fidesz önkormányzati képviselőjeként. 2002-től a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szerint környezetvédelmi tanácsnokként tehetek élhető, biztonságos lakókörnyezetünkért, az épített és természeti környezet megóvásáért.
2006-ban Középső-Ferencváros szívében fekvő 5. számú választókerület polgárinak ügyeit képviselem egyéni képviselőként. Hét évig vezettem a Ferencvárosi Polgári Frakciót, 2006 óta a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség választókerületi elnöke vagyok Budapest 12. Választókerületében.
Hiszem, hogy a példamutató módon átalakuló, ezerarcú Ferencváros megérdemli, hogy körültekintő, a környezetet és az emberi értékeket védő munkával építsük tovább. Hiszem, hogy az a hitelesség, amit a polgári oldal jelent, bizalmat adhat arra, hogy összefoghassunk egy fejlődő, barátságos, sokszínű városrészért.
Ferencvárosért, természetesen.
Bármilyen sikeres egy vezető, illetve bármennyire jó egy városvezetési stratégia, egy idő után ez frissítésre szorul. Ferencváros egyébként is egy sokszínű városrész Budapesten, hiszen három jól elkülöníthető része van.
A belvárosias rész a Kálvin tértől a körútig húzódik és kifejezetten más jellegű problémákkal küzd, mint középső – Ferencváros. Ott történt a méltán világhíres város rehabilitáció Egyébként az ellenfelem itt volt a legsikeresebb.
A József Attila úti lakótelep, a MÁV aszódi úti lakótelepével egy teljesen különálló egység Ferencvároshoz képest. Két teljesen különböző lakótelep és a belső- illetve középső – ferencvárosi létformától különböző környezettel rendelkezik. Talán ott van a legtöbb olyan probléma, ami kívül esett az eddigi fejlesztéseken.
Elődeim a fő hangsúlyt a rehabilitációra helyezték, ezért a közbiztonság, a köztisztaság tehát az élhetőbb környezet és a szociális ágazat talán nagyobb értékben szorult háttérbe, mint kellene. Amikor találkoztam az emberekkel, ezeket a problémákat említették elsősorban.
Milyen örökséget hagytak az elődök?
Nálunk tegnap volt a hivatalos átadás-átvétel, hivatalosan és problémák nélkül zajlott. Ma alakul meg a testület, én is esküt teszek és holnaptól indul a tényleges munka. Akkor tudjuk átnézni, hogy mi a tényleges örökség. Egyelőre nem tudok konkrétumot mondani.
Mit terveznek a ciklusban?
Folytatjuk a kerület rehabilitációját és erősítjük a IX. kerület kulturális jellegét. Ferencvárosnak vannak olyan adottságai melyek mellet nem mehetünk el szó nélkül. Egyetemek vannak a kerületben, nálunk van a Nemzeti Színház és a MÜPA is. A CET-et pedig hamarosan átadják. Ezeknek az intézményvezetőit megkeresem majd, hogy megbeszéljük a közös jövőt.
Rendőrkapitány váltás is történt: az első nem hivatalos találkozó az ma reggel volt az új rendőrkapitánnyal. Kijelöltük az új irányokat, melyekben együttműködünk majd. Persze mindehhez kell majd a testületi felhatalmazás, de a fő irányvonalak megvannak. Ilyen a nagyobb rendőri jelenlét az utcákon és a kamerarendszer olyan típusú fejlesztése, ami reagáló egységgel jár együtt és a rendőrség munkáját fogja segíteni.
Az ország legnépszerűbb klubja a kerületben található. Eddig meglehetősen hűvös volt a viszony az FTC és a ferencvárosi önkormányzat között, számíthatunk valamilyen változásra ezen a téren?
Az elődöm valóban nem fektetett nagy hangsúlyt a sportra, de ez részben már múlt idő. Az FTC labdarúgócsapatát és a többi szakosztályt is az utánpótlás szintjén kell támogatni. 2008 szeptemberében a polgári frakció javaslatára a sport is hozzám került. Akkor alpolgármesterként olyan sportkoncepcióval álltam elő, amit a testület is elfogadott. Ez kiemelten kezel ferencvárosi szakosztályokat. Négy szakosztályról van szó, ebből három a Fradinak a szakosztálya. Egyébiránt ugyanaz a cél, mint kormányzati szinten: a sportra a büdzsé 1 százalékát megközelítő összeget kell fordítani.
Melyek ezek a szakosztályok?
Van egy szabadidő sportegyesület, ami nem Fradi szakosztály. Az FTC esetében a női kosárlabda, a női kézilabda és a kajak-kenu szakosztályról beszélhetünk. Egyébként az utóbbi egy 15 éves szünet után alakult újjá, az önkormányzat támogatásának jóvoltából. Ehhez kellet az ELTE segítsége is, akik a csónakházat biztosítják.
Az utánpótlás fejlesztése milyen konkrét lépésekben nyilvánul meg?
Azt várjuk, hogy az összes ferencvárosi és a környező kerületi iskolában tanuló gyerekek jelentkezzenek ezekbe a szakosztályokba. Persze nem csak ezekbe, de a fenti hármat kiemelten kezeljük.
A labdarúgás esetében lesznek konkrét lépések?
Meg kell várni, hogy a labdarúgó szakosztály körül tisztázódjanak a viszonyok, és akkor természetesen a futballszakosztály utánpótlásának támogatására is gondot fordítunk majd. Talán a focinak kell a legkisebb reklám, hiszen a legsikeresebb és legnépszerűbb szakosztályról van szó.
A Fradi mindig az utánpótlásáról, a saját nevelésű játékosairól volt híres. Azt gondolom, hogy nem kellene ezt a hagyományt megszakítani.
Pedig megszakadni látszik.
A mostani időszakban valóban így tűnik. Viszont szeretnénk arra megoldást találni, hogy megerősítsük a focicsapat utánpótlását. Hiszen nincs annál nagyobb öröm, ha az ember kimegy egy Fradi meccsre, találkozik barátokkal, rokonokkal és láthatja, hogy ismerősök játszanak a focicsapatban.
Mit ért a viszonyok rendeződése alatt?
A belügyekbe nem látok bele közvetlenül, de például a stadionépítésnek el kell kezdődnie, és az is jó lenne, ha stabilizálódna a focicsapat játékosállománya. Bár a mostani eredményekből úgy tűnik – leszámítva az Újpest elleni meccset, amit nem is kéne említeni – egy jó sorozatban van most a Fradi és talán a fluktuáció is megállt.
Apropó stadionépítés, hogyan áll a dolog?
Nálunk van az építési terv, rajtunk nem fog múlni.