Orbán: a MAL Zrt-t állami irányítás alá kell vonni

Bakondi György lett a katasztrófavédelmi biztos

Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgatót nevezték ki katasztrófavédelmi biztosnak.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ezt azután jelentette be hétfő este, hogy a parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint rendeletben az állam felügyelete alá vonható a jövőben gazdálkodó szervezetek működése; az állam nevében pedig az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el.

A szóvivő kiemelte, a törvénymódosítással "a közérdek érvényesítése céljából" lehetőség nyílik arra, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t állami felügyelet alá vonják.

Bakondi György katasztrófavédelmi biztosként irányítja majd a négy legfontosabb feladat végrehajtását a Mal Zrt.-vel kapcsolatban. Így az ajkai üzem termelésének megindítására vonatkozó előkészületeket a munkahelyek megőrzése érdekében, a kártalanítás megkezdését, a további károk megelőzését és a felelősség tisztázását – fejtette ki.

Szijjártó Péter elmondta, a parlament arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől, így ha Schmitt Pál még hétfőn alá tudja írni a törvényt, akkor kedd reggel ki lehet hirdetni a Magyar Közlönyben. A törvény hatályba lépése után hatályos Bakondi György kinevezése.

A Parlamentben tartott sajtótájékoztatón Bakondi György azt mondta, azok a feladatok, amelyeket az elfogadott jogszabály tartalmaz, széles jogosultságokat adnak a kormánybiztosnak. Hozzátette, megfelelő apparátus támogatásával kezdi meg munkáját.

Sürgős döntéseket kell hozni az üzem újraindításáról – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy tartanak ennek intenzív előkészületei.

Szólt arról is, hogy kedd délre elkészül a Kolontár területén épített gát, ezért kedden "visszatérünk a lakosság lehetőség szerinti visszatelepítésére".

Bakondi György közölte, át kívánják tekinteni a Mal Zrt. vagyoni helyzetét. A kormánybiztos – mint ismertette – jóváhagyási és ellenjegyzési jogot gyakorol a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásai felett.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalásában jelentette be az Országgyűlésben, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot, a Mal Zrt.-t állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni.

A kormányfő emellett kezdeményezte, hogy az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.

A miniszterelnök szavai szerint a katasztrófa ügyének megnyugtató lezárásáig a biztos hatáskörébe rendelik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését. Mint mondta, ezt annak érdekében teszik, hogy az üzemben minél hamarabb újrainduljon a biztonságos termelés, megkezdődhessen a kárvallottak kártalanítása, elhárítsák a további környezeti veszélyeket, és minél előbb megállapítsák a felelősséget.

A biztos feladata lesz az is – folytatta -, hogy javaslatot készítsen a vállalat jövőbeni helyzetéről, annak figyelembevételével, hogy a kártalanításnak a károkozó pénzéből kell történnie, és nem az adófizetők pénzéből.

Rábólintott a parlament a "lex Malra"

Rendeletben az állam felügyelete alá vonható a jövőben a gazdálkodó szervezetek működése; az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el.

A parlament egy nap alatt, nagy többséggel – 336 igen szavazattal, egy nem ellenében és 13 tartózkodás mellett – fogadta el a honvédelemről szóló törvény módosítását. Nemmel egyedüliként a kereszténydemokrata Rubovszky György szavazott; az LMP képviselői tartózkodtak, míg az MSZP és a Jobbik támogatta a kormány javaslatát.

Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvényjavaslat sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

A javaslat a Magyar Honvédségről szóló törvényt módosítja, az rendelkezik ugyanis a többi között a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokról.

Az elfogadott indítvány szerint az illetékes tárcavezető, illetve a kormánybiztos feladatai közé tartozna a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének áttekintése, vagyoni jellegű kötelezettségvállalásainak jóváhagyása, ellenjegyzése. (Azt az LMP által kezdeményezett módosító javaslatot, amely a jóváhagyás szót törölte volna a törvény szövegéből, a kormánypárti többség a honvédelmi és rendészeti bizottságban még támogatta, végül azonban – a kormány javaslatára – elutasította.)

Ezen túlmenően a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben döntene a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének hatáskörébe tartozó ügyekben. E döntésekről az állam köteles lenne írásban tájékoztatni a szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait.

A törvény a kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A kormány által a parlamentnek benyújtott előterjesztés indoklása szerint a módosítás célja az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenységével összefüggésben felmerült katasztrófák elleni hatékony fellépéshez, illetve azok káros következményeinek enyhítéséhez szükséges, az eddigieknél hatékonyabb kormányzati beavatkozás lehetőségének megteremtése.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni.

A kormányfő emellett kezdeményezte, hogy az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.

Panasszal él a MAL vezérigazgatója

Vallomást tett, de panasszal élt meggyanúsítása és őrizetbe vétele miatt is a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója hétfői gyanúsítotti kihallgatásán – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az MTI-vel.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az összebeszélés veszélye miatt kezdeményezte a vezérigazgató előzetes letartóztatását – mondta Bényi Mónika. A bíróság döntéséig Bakonyi Zoltán őrizetben marad.

Bakonyi Zoltánt az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás bűncselekmény miatt hallgatta ki gyanúsítottként a rendőrség.

Az ORFK szóvivője azt is elmondta: "a nyomozás eddigi adatai maximálisan megalapozzák a nyomozó hatóság döntését és a gyanúsítás tényét is."

A Tények hétfő esti adásában arról számolt be, hogy a cégvezető meggyanúsításának alapja az hogy: "egy 2009-ben Bakonyi Zoltán által is aláírt katasztrófa tervben nincs benne, hogy mit kell csinálni ilyen esetben, vagyis ha átszakadna gát". A cégvezető ez ellen viszont panasszal élt és azzal érvelt, hogy soha nem kérte tőle egyik cégvezető vagy hatóság sem, hogy ilyen vészforgatókönyvet dolgozzon ki – hangzott el a TV2 hírműsorában.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a rendőrség őrizetbe vette a Mal Zrt. vezérigazgatóját és kezdeményezte az előzetes letartóztatását. Kijelentette: a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni. A kormányfő kezdeményezte azt is, az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.

A tulajdonos Mal Zrt. felelősségét az iszapömlés kapcsán már a katasztrófa napján, múlt hétfőn elkezdték vizsgálni. A rendőrség helyszíni szemlét tartott a cégnél – közölte akkor Pintér Sándor belügyminiszter.

Másnap Orbán Viktor kormányfő felszólította a belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az iszapömlés ügyében.

Múlt kedden Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően újságíróknak azt mondta: minden szabályt betartva működnek, ezért nem értik, miért függesztette fel tevékenységüket Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Közölték, hogy nem tarják magukat hibásnak a kialakult helyzetért.    

A Mal igazgatósága és vezetősége vasárnap közleményben kért bocsánatot azért, mert a katasztrófa utáni első napokban nem tudta megfelelő módon kifejezni együttérzését, egyben kifejtették: teljes mértékben egyetértenek a miniszterelnökkel abban, hogy a tényleges felelősöket meg kell találni, és azzal is, hogy a Mal Zrt. a felelőssége arányában térítse meg a károkat.

Készül a földtani minták elemzése

Az ajkai vörösiszapömlés területén még pénteken vett minták analízise hétfő délutánra fejeződik be, ezt követően készíti el a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tudományos tanácsa az elemzés összegzését – mondta Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a KKB elnöke hétfőn Budapesten.

Németh Tamás – aki maga is agrármérnök – a KKB tudományos tanácsának ülését követő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a tanács elnökeként és az MTA főtitkáraként arra törekszik: a katasztrófa területén dolgozó főiskolai, egyetemi, akadémiai szakemberek összehangoltan vegyenek mintákat, hogy a későbbiekben ezeket össze lehessen hasonlítani.
Közölte: a tanács hétfői ülésén áttekintették az eddig összegyűjtött adatokat és késő délután – a pénteki mérések eredményének ismeretében – fogalmazzák meg azt az anyagot, amelyet át tudnak adni a katasztrófavédelemnek.

Hangsúlyozta: pénteken nagy területen, a szántóföldeken is mintákat vehettek, egy-egy minta 20 részmintából állt, és több mint egyméteres talajréteget fogott át. Ezeknek az analízise azonban hosszabb időt vesz igénye, így csak délutánra készül el. Ám ha elkészül, akkor a vízre, talajra, ökológiai vizsgálatra vonatkozóan segíti a külföldi szakértők és a döntést hozó kormányzati szervek munkáját.

A KKB elnöke jelezte: minden esetben fontos, hogy csak olyan adatokat, információkat közöljenek, amelyek segítséget adnak a helyszínen dolgozóknak, kárelhárítóknak és a döntéshozóknak abban, hogy milyen lépéseket kell megtenniük. Ehhez azonban arra van szükség, hogy egymással összehasonlítható adatokat gyűjtsenek össze – mondta.
Hozzátette: az ajkai vörösiszap-katasztrófa helyszínén a gyöngyösi főiskola légi méréseket végzett, amelyek a szennyeződés kiterjedésére, mélységére vonatkoznak, ugyanezzel a technikával dolgozott a főiskola az idén májusban a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa kárfelmérésénél.

A Pannon Egyetem (a korábbi Veszprémi Vegyipari Egyetem) kutatói a vízzel kapcsolatos méréseket végezték el, több megbízható, azonosítható és újra felkereshető ponton vettek mintákat. A vegyészek a különböző anyagok – a lúg, a zagy és a vörösiszap – elemzését végezték el.

Közölte: a légszennyezettségre külön figyelmet fordítanak és vizsgálják, milyen a szálló por összetétele.

A levegőszennyezettség mértéke jelenleg nem éri el az egészségügyi határértéket, kivéve Kolontár egy részét, de ott magánszemélyek már nem tartózkodhatnak, csak a véderők dolgoznak ott, megfelelő védőeszközökkel.

Az MTA főtitkára a sajtótájékoztató után újságíróknak arról beszélt, hogy körülbelül 1000 hektár mezőgazdasági területet öntött el az iszap, de ennek csak a töredéke lesz amelyet esetleg cserélni kell.

Mint mondta, a földdel, amelyet nem szállítanak el, három dolog történhet: a határértékek miatt vagy csak olyan növényt termeszthetnek rajta, amelyből nem állítanak elő élelmiszert: például nádat, amelyet azonban tüzelésre lehet használni. Ennél alacsonyabb szennyezettségű földön szabadabban lehet majd gazdálkodni, de még mindig csak olyan növényeket lehet termeszteni, amelyeket ugyan feldolgoznak, de nem fogyasztanak el, mint az olajlent vagy más ipari növényt.

Olyan földterület is lesz, ahol a határértékek azt mutatják, lehet termeszteni búzát vagy kukoricát – mutatott rá, hozzátéve, abban azért majdnem biztos, hogy a talaj kertészkedésre nem lesz alkalmas. Erre a kutatók javaslatot tehetnek majd, de "valakinek el kell döntenie, hogy ezek a határok hol legyenek" – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy visszaköltözhet-e az élet valamikor az elöntött területre, úgy válaszolt: "meg fognak lepődni, hogy milyen gyorsan". Mint mondta, a talaj élő rendszer, 1,3 kilogramm talajban több százezer, millió élőlény van, és ha ki is pusztultak, vissza tudnak települni.

Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese, a KKB tudományos tanácsának elnökhelyettese, pszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a katasztrófa pszichés hatásai elhúzódóak, ehhez hosszú távú, összehangolt munkatervet kell készíteni.

Az Európai Zöld Párt csatlakozott

Az Európai Zöld Párt (EGP) rendkívüli határozatában sürgeti a magyar kormányt, hogy az iszapömlés helyszínén minél hamarabb tisztítsa meg a vörösiszappal borított terület felszíni rétegét, megakadályozva, hogy a nehézfémeket és más veszélyes anyagokat tartalmazó por szétterjedjen a környéken – írja az LMP az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

A Szabó Tímea, Jávor Benedek képviselők, valamint Pinczés Bálint, a párt országos választmányának tagja által jegyzett közlemény szerint az EGP hétvégi, tallinni kongresszusa ezen kívül, csatlakozva az LMP-hez, követelte a hasonló vörösiszap-tárolók állapotának felmérését, illetve szakszerű katasztrófa-elhárítási tervek elkészítését, melynek költségét a tulajdonosokkal fizettetnének meg. Az Európai Parlament negyedik legnagyobb frakcióját képviselő zöldek végül arra kérték a magyar kormányt, hogy tegyen eleget a magyar ökopárt felszólításának, és hozza nyilvánosságra a Mal Rt. privatizációs szerződését.
Az írás szerint az EGP az esetet az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb ökológiai katasztrófájának nevezte.

Az EGP az Uniótól egyúttal azt kéri, hogy azonnal küldjenek egy nemzetközi szakértői csapatot, amely segíti a magyar hatóságokat a környezeti károk felmérésében, a baleset okainak feltárásában, és a jövőbeli megelőzési módszerek kialakításában. Emlékeztetnek arra, hogy hasonló csapat már segédkezett a 2000-ben bekövetkezett nagybányai aranybánya katasztrófáját követően is, ám annak ajánlásait a mai napig nem hajtották végre.

Az Európai Zöld Párt emellett kezdeményezi, hogy a vörösiszapot vegyék fel az Európai Unió veszélyes anyagokat tartalmazó listájára, annak kiemelkedően magas lúgtartalma miatt. Emellett szorgalmazzák, hogy az esetleges jövőbeni hasonló katasztrófákat követő elhárítási munkák támogatására az unió hozzon létre egy biztonsági alapot, amelyet a veszélyes anyagokat gyártó üzemek befizetéseiből tartanának fenn. A megelőzés érdekében végül kezdeményezik a veszélyes anyagokat gyártó üzemek felelősségbiztosítási rendszerére vonatkozó uniós irányelv elfogadását.

Környezetkárosítással és közveszélyokozással gyanúsítják a MAL Zrt-t

Az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsítja a rendőrség Bakonyi Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatóját.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel azt közölte: a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)munkatársai hétfő reggel előállították B. Zoltánt, a Mal Zrt. cégvezetőjét. A férfit őrizetbe vették, a rendőrség előterjesztést tesz a gyanúsított előzetes letartóztatásba helyezésére.
"A férfi gyanúsítotti kihallgatása folyamatban van az iszapkatasztrófával összefüggésben több ember halálát okozó közveszélyokozás és környezetkárosítás bűncselekmények miatt" – tette hozzá az ORFK.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a rendőrség őrizetbe vette a Mal Zrt. vezérigazgatóját és kezdeményezte az előzetes letartóztatását. Kijelentette: a vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni. A kormányfő kezdeményezte azt is, az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.

A tulajdonos Mal Zrt. felelősségét az iszapömlés kapcsán már a katasztrófa napján, múlt hétfőn elkezdték vizsgálni. A rendőrség helyszíni szemlét tartott a cégnél – közölte akkor Pintér Sándor belügyminiszter.

Másnap Orbán Viktor kormányfő felszólította a belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében.

Múlt kedden Bakonyi Zoltán cégvezető és Tolnay Lajos cégelnök Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően újságíróknak azt mondta: minden szabályt betartva működnek, ezért nem értik, miért függesztette fel tevékenységüket Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Közölték, hogy nem tarják magukat hibásnak a kialakult helyzetért.

A Mal igazgatósága és vezetősége vasárnap közleményben kért bocsánatot azért, mert a katasztrófa utáni első napokban nem tudta megfelelő módon kifejezni együttérzését, egyben kifejtették: teljes mértékben egyetértenek a miniszterelnökkel abban, hogy a tényleges felelősöket meg kell találni, és azzal is, hogy a Mal Zrt. a felelőssége arányában térítse meg a károkat. @@

Nyolcra emelkedett a halálos áldozatok száma

Újabb holttestet találtak a vörösiszappal elöntött Devecser határában, ezzel nyolcra emelkedett a halálos áldozatok száma – közölte Dobson Tibor kármentesítési szóvivő hétfőn az MTI-vel.

A pártok együttérzésüket fejezték ki

Valamennyi parlamenti párt képviselője együttérzését fejezte ki hétfőn a parlamentben az iszapkatasztrófa áldozatai miatt az érintett családoknak és kárvallottaknak. A frakciók képviselői alapvetően pozitívan nyilatkoztak azokról a tervezett intézkedésekről, amelyeket a miniszterelnök vázolt fel a katasztrófa kezelése kapcsán napirend előtt, de az MSZP fenntartásainak adott hangot a kormány vonatkozó törvényjavaslata kapcsán.

Az LMP részéről Jávor Benedek a kormányfő szavaira reagálva azt mondta, az első szó a részvété, a második a kármentesítésben résztvevőknek a köszöneté. Rámutatott: a környezetvédelem alapelve, hogy a szennyező fizet. Kár, hogy egy ilyen katasztrófának kell bekövetkeznie, hogy ez középpontba kerüljön – mondta. Szerinte a Mal Zrt. tevékenységének folytatása nem közérdek, közérdek az, hogy az itt dolgozóknak munkája legyen. Az ő érdekük is az, hogy fenntartható szolidáris gazdaságban találhassanak munkát – mondta.

A szennyező fizet elve mellett felhívta a figyelmet az elővigyázatosság elvére. Szigorúbb környezetvédelmi szabályozást és azt szorgalmazta, haladéktalanul kezdődjön meg a vörösiszap begyűjtése.

A KDNP frakcióvezetője úgy értékelte, hogy a kormány felelősen és szakszerűen kezelte a problémát, gyors, szervezett, szakszerű és empatikus intézkedéseket hozott. A kormány vállalta a felelősséget, rendet teremt, meghatározza a közérdek és magánérdek közötti különbséget – mondta Harrach Péter, hozzátéve: a kormányfő által benyújtott négy pont erről szól.

Harrach Péter arról is beszélt, hogy a katasztrófa kapcsán felvetődik a felelőtlen privatizáció kérdése, és mindenekelőtt az üzemeltetők felelőssége. Az igazságosság követelménye a teljes körű felelősség, és az arányos felelősségrevonás – állapította meg.

Felidézve a korábbi árvizeket is kiemelte: a magyar emberek minden csapás idején kitűnőre vizsgáztak együttérzésből és összefogásból A kormánypárti politikus azt kezdeményezte, hogy a napirend előtti felszólalások végén egyperces néma felállással adózzanak az áldozatok emlékének.

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője az együttérzés és a köszönet szavai mellett azt hangsúlyozta, hogy magyar társadalom igenis képes az összefogásra. El kell kerülni mindenfajta pártpolitikai csatározást a katasztrófa kapcsán – tette hozzá.

A Jobbik minden felelős lépésében támogatja a kormányt – folytatta, – ugyanakkor eltelt annyi idő, hogy konzekvenciákat vonjanak le. Mint mondta, felmerült a kérdés, hogy a katasztrófavédelemnek nem kellett volna-e vizsgálnia a zagytárolót. Ki döntött, hogy nem minősül veszélyes üzemnek? – kérdezte. Az eset kapcsán a jelenlegi szabályozást újra kell gondolni – mondta, kiemelve: az állami felügyeletet és katasztrófa biztos létrehozását támogatni fogják.

Hozzátette: magánvagyoni felelősség kérdése is felmerül, ezért érdemes volna átgondolni annak lehetőségét, hogy ilyen esetekben a magánvagyoni felelősséget is meg lehessen állapítani.

Mesterházy Attila szintén a részvétét és együttérzését fejezte ki. A szocialisták frakcióvezetője egyetértett azzal, hogy az emberek életlehetőségeit vissza kell adni a térségben, hogy a munkahelyeket meg kell óvni. A környezeti károkat enyhíteni kell, meg kell szigorúan büntetni azokat, akik felelősek a katasztrófáért – mondta, hozzátéve: felháborítóak voltak a cég vezetőinek nyilatkozatai. Egyetértenek azzal is, hogy az újjáépítésben is részt kell vennie a kárt okozó cégnek.

Az MSZP frakció egymillió forintos támogatásról döntött a károsultak javára, s így határozott az európai parlamenti frakció is. Segítségnyújtásra kérték a párt összes tagját és szervezetét.

Ugyanakkor azt is mondta, hogy a jelenlegi törvények is adnak mozgásteret, hogy a kormány eljárjon veszélyhelyzetben. A benyújtott tervezet eléggé pontatlan és félreérthető, s óhatatlanul felmerül, hogy milyen helyzetre állapítja meg a kormány saját jogosítványait – vetette fel. Kezdeményezte, hogy a jogszabályok felülvizsgálatát az illetékes bizottságok kezdjék meg. A fenntartásaik mellett segítik a kormányt, hogy a károkat minél gyorsabban el tudják hárítani – jelezte.

Lázár János azt szorgalmazta, hogy induljon külön vizsgálat arról, hogy a privatizáció óta eltelt időszakban a privatizációs szerződésekből mit tartottak be, milyen környezetvédelmi szempontokat érvényesítettek. A Fidesz frakcióvezetője kiemelte: külön szeretné, ha a kormány Mosonmagyaróvár és Almásfüzitő vonatkozásában is vizsgálatot rendelne el. Fontos, hogy olyan jogszabályok szülessenek, amivel a tulajdonosok hatalmas, privatizációban szerzett magánvagyonát is bevonják a felelősség viselésébe – mondta a frakcióvezető, akinek szavait taps fogadta.

Akik ennek a privatizációnak 16 évig a nyertesei voltak, azoknak fizetniük kell azokért a károkért, amit az embereknek okoztak – mondta, megjegyezve: az ország leggazdagabb embereiről van szó, magánvagyonukkal is viselniük kell a felelősséget és a terheket.

Ezért a katasztrófáért sem morális, sem jogi értelemben nincs kegyelem – fogalmazott Lázár János az ajkai iszapömlésre utalva. Ugyanakkor a hatóságok, közalkalmazottak felelősségét is meg kell vizsgálni, hogyan játszottak össze az engedélyezés során – emelte ki.

Közölte: a frakció osztozik az áldozatok és kárvallottak sorsában, minden lépésében támogatja a kormányt a kártalanításban, a közösség újjáépítésében.

Ez egy emberi tragédia alapvetően, ezért emberi hozzáállásra van szükség – fogalmazott. Az emberi hozzáállás azt indokolja, hogy a kormány minél előbb új lépéseket tegyen. Meggyőződésük, akik a gyárban dolgoztak ártatlan emberek, munkahelyük megmentése közérdek – fordult Jávor Benedekhez.

Szükséges olyan törvény meghozatala, ami a kormány kezébe azonnali, gyors intézkedések lehetőségét biztosítja – szögezte le. @@

Gyurcsány: most támogatni kell a kormányt

Gyurcsány Ferenc szerint támogatni kell a kormányt abban a törekvésében, hogy tisztességes elveken nyugvó, határozott választ akar adni a kialakult válsághelyzetre az ajkai tározó okozta katasztrófa kapcsán.

A volt kormányfő erről friss blogbejegyzésében ír.

Van okunk a megrendülésre, az együttérzésre, a segítségre. Magam is ezt teszem – írja Gyurcsány Ferenc, aki szerint Orbán Viktor miniszterelnök "tisztességes, jó beszédet mondott" hétfőn a parlamentben.

"Egyet lehet és egyet kell vele érteni. Nincs okom most azon merengeni, hogy az imént bejelentett katasztrófavédelmi biztos intézménye minden tekintetben jól ki van-e találva, ez a kormány felelőssége. Az viszont világos, hogy tisztességes elveken nyugvó, határozott választ akar adni a kormány a kialakult válsághelyzetre. Ez rendben van. Támogatni kell ebben a kormányt" – fogalmaz Gyurcsány Ferenc.

Három unisó szakértő már megérkezett

Az Európai Unió három szakértője már megérkezett Magyarországra, a következő három napban terepmunkát végeznek az ajkai térségben; megállapításaikról és javaslataikról pénteken számolnak be – mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója hétfőn Budapesten.

Az OKF közleménye, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez, emlékeztetett: a kormány csütörtökön az Európai Bizottság szakosított katasztrófavédelmi gyorsriasztó rendszeréhez, a Monitoring és Információs Központhoz fordulva (MIC) olyan kisebb szakértői csoportot kért, amelynek tagjai releváns nemzetközi tapasztalattal és terepgyakorlattal rendelkeznek, hogy segíthessenek a vörösiszap környezeti hatásainak felmérésében és a károk csökkentésében. Magyarország kérésére tíz tagállamból közel ötven szakértői felajánlás érkezett, közülük öt szakértőt választottak ki – olvasható a közleményben.

Bakondi György, az OKF főigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az öt szakértő közül három – a belga Johan Gemoets, a svéd Pia Lindström és az osztrák Riss Alarich már megérkezett Magyarországra.

Az OKF tájékoztatása szerint Johan Gemoets agrármérnök, ökotoxikológus egy a vegyi anyagok semlegesítésének technológiai megoldásait kutató tudományos központban dolgozik, és tizennégy éves szakmai tapasztalata van a szennyezett területek megtisztításában, a talaj szennyező anyagoktól való mentesítésében.

Pia Lindstörm Kanadában és Svédországban tanult, a Bloiden Mineral AB bányászati-kohászati társaság belső környezeti és gátbiztonsági témavezetője, 1998-ban projektvezetőként részt vett az Apirsa ipari baleset következményeinek kezelésében. 1998. áprilisban a spanyol Apirsa (amelyet a Boliden korábban felvásárolt) gátja Aznalcollarnál összeomlott, és 4,5 millió köbméter salak ömlött a közeli Rio Agrio folyóba.

Riss Alarich a szövetségi környezetvédelmi hivatal munkatársa, akinek szakterülete egyebek mellett a talaj- és környezetvédelem.

A másik két szakértő az OKF közleménye szerint a német Reinhard Röder, a Bajor Környezeti Ügynökség vezetője, akinek szakterülete a felszín alatti vizek és a szennyezett területek megtisztítása; valamint a francia Jacques Bureau, aki az INERIS környezetkutató szervezet veszélyértékelésért és fenntartható technológiáért felelős részlegvezetője, munkája során az ipari szennyezett területek megtisztításával, hulladékkezeléssel is foglalkozik.

A csoport összekötő tisztje a francia Laurent de Pierrefeu, aki a francia Polgári Védelmi Főigazgatóságon a főügyelet vezetője, a Monitoring és Információs Központ nemzetközi szakértője.

Folyamatban a MAL Zrt. zár alá vétele

A kormány megtette a Mal Zrt. zár alá vételéhez szükséges lépéseket – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben, a frakciók képviselőinek napirend előtti felszólalására adott válaszaira reagálva.

Leszögezte: nincs esély arra, hogy akár a cégvagyont, akár a magánvagyont kivonhassák a kártérítési felelősség alól, nincs olyan "pontja a világnak, ahol biztonságban lehetne a jogellenesen kivont bármilyen vagyontárgy, ebben önök biztosak lehetnek".

Őrizetben a MAL vezére

Orbán Viktor bejelentette, a rendőrség őrizetbe vette és kezdeményezte az előzetes letartóztatását a Mal Zrt. vezérigazgatójának. Szavait nagy taps fogadta.

Kezdeményezte azt is, az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét. A kormány azt javasolja a Háznak, hogy még hétfőn hajtsák végre az ehhez szükséges törvénymódosítást.

A miniszterelnök szavai szerint a katasztrófa ügyének megnyugtató lezárásáig a biztos hatáskörébe rendelik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését. Mint mondta, ezt annak érdekében teszik, hogy az üzemben minél hamarabb újrainduljon a biztonságos termelés, megkezdődhessen a kárvallottak kártalanítása, elhárítsák a további környezeti veszélyeket, és minél előbb megállapítsák a felelősséget.

A biztos feladata lesz az is – folytatta -, hogy javaslatot készítsen a vállalat jövőbeni helyzetéről, annak figyelembe vételével, hogy a kártalanításnak a károkozó pénzéből kell történnie, és nem az adófizetők pénzéből. @@

Négy pillér

Közölte: a feladatok meghatározásánál az a kiindulópontjuk, hogy nem természeti csapásról van szó, "emberek által épített és működtetett üzemben, emberek által létrehozott veszélyes anyag gondatlanság miatti elszabadulása okozta Magyarország legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját".
A kormány előtt álló négy feladat között szólt Orbán Viktor arról, hogy mielőbb kártalanítani kell a károsultakat, és mivel nem természeti csapásról van szó, hanem emberek által előidézett károkozásról, nem az adófizetőknek, hanem azoknak kell fizetni, akik a károkat okozták. A károkozók magánérdeke ezzel szemben nyilvánvalóan az, hogy minél nagyobb részben az államra hárítsák át a kártalanítást – jegyezte meg.

Biztosítani kell az emberek munkáját az üzemben, "közérdek a termelés biztonságos újraindítása a timföldgyárban"; valamint meg kell gátolni, hogy további károk keletkezzenek a környezetben, tisztában kell lenni az üzem és a tározók állapotával, a bennük tárolt anyagok tulajdonságaival – sorolta, hozzátéve, hogy a történtek ismeretében alapos okuk van azt feltételezni, hogy voltak, akik tudtak a tározó falának veszélyes meggyengüléséről, de magánérdekeik miatt úgy gondolták, nem éri meg azt kijavítani. Továbbá mielőbb ki kell vizsgálni a felelősség kérdését, meg kell nevezni a felelősöket – mondta.

Mint fogalmazott, korábban a milliárdosok, vállalattulajdonosok mindig megúszták, legfeljebb "egy-egy meteorológus, portás vagy egyéb szegénylegény" ütötte meg a bokáját. "Nekünk itt és most azt kell megmutatnunk, hogy ma már más világ van Magyarországon, és a magyar állam ma már képes arra, hogy betöltse hivatását, és teljes körűen érvényt szerezzen a közérdeknek" – emelte ki.

A miniszterelnök felszólalásában hosszan szólt arról, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében nem jöhet vissza az a világ, amikor "nem tudjuk a közérdeket érvényesíteni a magánérdekkel szemben". Mint mondta, a civilizált világ számára a katasztrófák és válságok legfőbb tanulsága az lehet, hogy le kell számolni egy illúzióval, ugyanis a magánérdeket semmilyen önműködő mechanizmus nem fogja arra kényszeríti, hogy önként korlátozza magát, és alárendelje saját céljait a közérdeknek.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy katasztrófa idején, illetve minden olyan területen, ahol az ember által előidézhető katasztrófa veszélye fennáll, az államnak a közérdeket a magánérdekkel szemben érvényesíteni elsődleges kötelessége.

A miniszterelnök beszédében a kormánya és a maga nevében is részvétét fejezte ki a katasztrófában elhunytak hozzátartozóinak, és együttérzéséről biztosította a sérülteket, a kitelepítetteket, valamint mindenkit, akit súlyos anyagi veszteségek értek. Megerősítette, nem hagyják őket magukra, segítenek újrakezdeni az életüket.

Lázár vizsgáltatná a privatizációs szerződéseket

Külön kormányzati vizsgálat tárgya kell, hogy legyen, hogy a privatizáció óta eltelt időszakban a privatizációs szerződésekből mit tartottak be, milyen környezetvédelmi szempontokat érvényesítettek – mondta Lázár János napirend előtt hétfőn a parlamentben.

A Fidesz frakcióvezetője kiemelte: külön szeretné, ha a kormány Mosonmagyaróvár és Almásfüzitő vonatkozásában is vizsgálatot rendelne el.

Fontos, hogy olyan jogszabályok szülessenek, amivel a tulajdonosok hatalmas, privatizációban szerzett magánvagyonát is bevonják a felelősség viselésébe – mondta a frakcióvezető, akinek szavait taps fogadta.

Ezért a katasztrófáért sem morális, sem jogi értelemben nincs kegyelem – fogalmazott Lázár János az ajkai iszapömlésre utalva. @@

Lesz katasztrófavédelmi biztos?

Az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét – kezdeményezte hétfői, napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök.

Orbán Viktor közölte, a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy még hétfőn hajtsák végre az ehhez szükséges törvénymódosítást.

A kormányfő szavai szerint a katasztrófa ügyének megnyugtató lezárásáig a biztos hatáskörébe rendeleik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését. Mint mondta, ezt annak érdekében teszik, hogy az üzemben minél hamarabb újrainduljon a biztonságos termelés, megkezdődhessen a kárvallottak kártalanítása, elhárítsák a további környezeti veszélyeket és minél előbb megállapítsák a felelősséget.

Egyre több a felajánlás

További vállalatok, szervezetek, társaságok sietnek a vörösiszap károsultjainak megsegítésére: a többi között pénzadománnyal, vagy a gyerekek vendéglátásával támogatják a rászorultakat.

A San Marino elleni pénteki Európa-bajnoki selejtező jegybevételét ajánlotta fel a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére a Magyar Labdarúgó Szövetség. A mérkőzés után elkészített gyorsmérleg alapján a jegyeladásokból mintegy 8 millió forint gyűlt össze, ezt az összeget teljes egészében a kolontári és devecseri rászorulók kapják meg, csakúgy, mint a Puskás Ferenc Stadionban kihelyezett pénzgyűjtő urnák tartalmát, a szurkolók adományaiból összegyűlt 242 210 forintot és 11 eurót.

A férfi Bajnokok Ligája névadó szponzora, a Velux képviselője szombaton bejelentette, hogy a cég 10 ezer eurót ajánl fel a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.

A CBA Igazgatóságának- és Felügyelő Bizottságának tagjai úgy határoztak, hogy öt millió forintot utalnak a kormány által létrehozott Magyar Kármentő Alap számára – közölte Fodor Attila kommunikációs vezető.

Az Egis Nyrt. felajánlotta Devecser város iskolájának és polgármesterének, hogy teljes körű ellátással vendégül lát 100 gyermeket az őket kísérő pedagógusokkal együtt a vállalat Zamárdi üdülőjében – közölte Menthy Mariann főosztályvezető.

A Porr Építési Kft. a romok eltakarításához egy kotrógépet és három teherautót ad Somlóvásárhelyen – közölte a felajánlást kommunikáló cég az MTI-vel.

Stratégiai gipsztartalékát bocsátotta térítésmentesen rendelkezésre a Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. – RIGIPS divízió az Országos Műszaki Irányító Törzs számára. A gipszet a folyókba került vörösiszap semlegesítére használják a károsító hatás csökkentésére, illetve a szennyeződés terjedésének megakadályozására. A felajánlott mennyiség mintegy 25 ezer tonna, értéke 15 millió forint – közölte Piros Attila ügyvezető igazgató.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara tagjai között pénzadományokat gyűjt, amelyet – az érintett települések önkormányzatainak bevonásával – a gyógyszerellátás helyreállítására és az emberek megsegítésére fordítanak. A Győr megyei patikusok gyógyszerészi hálózatot alakítottak ki, amely a kitelepített lakosok tájékoztatását szolgálja, a gyógyszerészek pedig minden nap egyórás tanácsadást is vállaltak.

Elsősorban tartós élelmiszert, tisztítószert, ecetet, ivóvizet, gyerekjátékot gyűjtenek a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Szervezete szegedi központjában. A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata szintén jótékonysági akciót indított, az adományokat a Tanulmányi és Információk Központban várják hétfőtől péntekig, az intézmény nyitvatartási ideje alatt.
Egymillió forintos támogatást szavazott meg alakuló közgyűlésén a soproni önkormányzat.

Kuslics Balázs szóvivő hétfőn, az előző napi döntésről szólva elmondta: a városi költségvetés pályázati önrészre elkülönített keretéből utalják át a pénzt a kormányzati kármentesítési alapba.
Jótékonysági bélyegek megvásárlására kéri ügyfeleit országszerte a Magyar Posta: az „Egymásért!" és „Segítsünk!" feláras bélyegek forgalmazásából származó felárbevételt a kormány által létrehozott Magyar Kármentő Alap számlájára utalják át – közölte Hüse Marianna szóvivő.

A Veszprém Megyei Vadászkamara már napokkal ezelőtt felhívással fordult valamennyi vadásztársaságához, hogy legalább egy szarvastehén árát, azaz 50-60 ezer forintot adományozzanak az iszapkatasztrófa károsultjai javára – tájékoztatta Bacskai János, a kamara titkára hétfőn az MTI-t, hozzátéve: a megadott számlára már jelentős összegek érkeztek. Véleménye szerint több millió forint gyűlhet össze a devecseri, kolontári és somlóvásárhelyi károsultak megsegítésére. A vadászkamara titkára kitért arra is, hogy a katasztrófa sújtotta térségből vadpusztulásról nem érkeztek jelentések, de szerinte lehetnek a területen sérült vadak, s azokat inkább ki kellene lőni.

A vasárnap zárult Budavári Pálinka – és Kolbászfesztivál kiállítói egymillió forintot ajánlottak föl a vörösiszap károsultjainak – közölte az eseményt kommunikáló cég az MTI-vel.

A Pécsi Ifjúsági Házban rendezett keddi nyitókoncert bevételének felével segíti a károsultakat a Kaleidoszkóp VersFesztivál és a Magyar Versmondók Egyesülete. A fesztivál kapuit a Firkin zenekar ír világzenei koncertje nyitja meg.

Robert De Niro magyarországi látogatása alatt a TV2 Frizbi című műsorában frizbit dedikált, amelyet árverésre bocsátanak a műsor hivatalos oldalán, a licit 250 ezer forintról indul.