Belföld

Iszapömlés: katasztrófahelyzet-folyamatosan frissítve

Három megyében veszélyhelyzet van a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadása miatt. Egymillió köbméternyi szennyezőanyag öntött el három települést. Négy halott, száznál több sérült, négy eltűnt, kaotikus állapotok.

A ciánkatasztrófához hasonló környezeti kárododástól tartanak

A tíz évvel ezelőtti nagybányai ciánkatasztrófához hasonló környezeti károsodástól lehet tartani, ha az Ajkához közeli tárolóból kiömlött vörösiszap eléri a Dunát – vélekedett a Természetvédelmi Világalap (WWF) kedden egy Bécsben kiadott közleményében. A WWF ezért azt követeli az APA osztrák hírügynökség útján kiadott közleményében, hogy a természetbe került, mérgező anyagokat tartalmazó vörösiszapot maradéktalanul gyűjtsék össze, még mielőtt a szennyezés elérné a Dunát. Ez mintegy öt napon belül következhet be a nemzetközi környezetvédő szervezet szerint. Továbbra is sok olyan tároló található a Duna térségében, amely mérgező és részben radioaktív anyagokkal veszélyezteti Kelet-Európa folyóit – írta a WWF.

2000-ben több ezer hal és vadon élő állat pusztult el, miután nehézfémek és cianid került a Tiszába Romániában egy nagybányai aranybányából. A szennyeződés Romániában, Szerbiában és Bulgáriában is megmérgezett folyókat – emlékeztetett a WWF. "Csak remélni lehet, hogy mostani katasztrófának kevésbé borzalmas hatása lesz a természetre" – idézte a közlemény Andreas Beckmannt, a WWF Duna-Kárpátok Programjának igazgatóját. Különösen a vörösiszapban található nehézfémek halmozódnak fel, ha a természetbe kerülnek.

A WWF a természeti környezet hosszú távú, pusztító károsodásától tart az iszapömlés következtében. A Magyarország történetében példa nélküli környezeti katasztrófa az ökoszisztémát, a folyóvizeket, a talajt és az ivóvízkészleteket is súlyosan veszélyezteti – vélekedett Figeczky Gábor, a szervezet magyarországi igazgatója. Az elpusztult háziállatok számából arra lehet következtetni, hogy a vadvilágban is súlyos kárt okoz az iszap.

Továbbra is sok olyan tároló található a Duna térségében, amely mérgező és részben radioaktív anyagokkal veszélyezteti Kelet-Európa folyóit – írta a WWF. Néhány ilyen lerakóhely elhanyagolt és nem biztonságos. Magyarországon több másik zagytároló is van, amelyekben az Ajka mellett kiömlötthöz hasonló mérgező anyagok találhatók, ezek összes térfogata ötven millió köbméter. Az egyik ilyen tározó Almásfüzitőnél, közvetlenül a Duna partján van – állt a közleményben.

A helyiek nem látják a kiutat a katasztrófából

Halott falunak nevezték a Veszprém megyei Kolontár lakosai saját településüket kedd este a védelmi bizottság elnöke által szervezett lakossági fórumon; a településen négy ember, köztük két kisgyermek vesztette életét, sokan égési sérülést szenvedtek a 28 órával korábban két méter magasságban hömpölygő, 40 házat elárasztó vörösiszap lavina miatt.

Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság elnöke a település lakosainak a művelődési házban tartott lakossági fórumon elmondta, hogy a kormány három megyére is veszélyhelyzetet hirdetett ki, ami azt jelenti, a felmerülő károkat a kormány fizeti. Kijelentette: céljuk, hogy december elejére mindenki visszatérhessen otthonába, vagy fedél legyen a feje fölött, és a kármentesítést megkezdték.

A település lakosai viszont azt mondták: „Kolontár egy halott falu”. A vörösiszap lavina miatt a házak egy része megsemmisült, többségüket elárasztotta a sárfolyam, félnek, hogy egészségkárosodás szenvednének, ha abba visszatérnének. Halottnak nevezték amiatt is, mert a megsérült, szennyezett épületek értéktelenné váltak, senki nem akar a faluba költözni, s ha teheti, inkább elmenekül.

Úgy vélték, ha a több méteres magasságban is feltorlódott iszap eltakarítása után méteres mélységben nem cserélik ki a talajt, 30-40 évig holt terület veszi körbe őket, a kiskertekben, a szántókban kipusztult élővilág egy emberöltő múlva sem nyerheti vissza az élet csíráját.
„Nem a nulláról, a mínusz egyről kell indulnunk” – mondták a megyei közgyűlés elnökének, megemlítve, hogy a jelzáloghitellel terhelt ingatlanjaikat akkor is fizetniük kell, ha az épületük lakhatatlan, ugyanis ipari katasztrófa esetén a biztosító sem fizet.

Felháborítónak tartották Lasztovicza Jenő védelmi bizottsági elnök kijelentését, miszerint a vörösiszap nem tartalmaz radioaktív anyagot és nem ártalmas az egészségre, így a védőmaszk használat sem indokolt. Szerintük sokan emiatt szereztek égési sérüléseket.
A falubeliek azt mondták a megyegyűlés első emberének, hogy költözzön ő vagy az anyag ártalmatlanságát megállapító szakemberek, politikusok családjukkal a vöröslő házakba, akár most vagy ha majd újjáépítik, kármentesítik azokat.

A település egy részét teljesen körbezárta az iszap, az itt lakókat kimenekítették. Ők kedden kora este két órát kaptak, hogy rendőri felügyelet mellett összeszedjék a hátrahagyott, legszükségesebb dolgaikat. Az alig pár száz fős település teljesen elnéptelenedett kedd éjszaka, csak a rendőrök, tűzoltók és katasztrófavédők láthatósági mellényei világítottak az utcákon, és katonai, rendvédelmi járművek cirkáltak a Veszprém megyei kis faluban.

A vörösiszap még mindig szivárog az Ajka térségében megsérült zagytározóból, az utakon lévő lúgos sarat lassan oldja a szakadó eső.

Nem használják ki az átmeneti szálláshelyeket az emberek

Az átmeneti szálláshelyek többsége kihasználatlanul maradt kedden Devecserben, mintegy 50 fő éjszakázik az egykori bíróság épületében és a plébánián, az előző napihoz képest kevesebben vették igénybe a kínált lehetőséget.

Az MTI tudósítója végigjárta a Devecserben kialakított szálláshelyeket. A három lehetséges helyszínből egyet zárva talált; az általános iskolában senki nem kért elhelyezést. Az igazgatóhelyettes szerint az emberek még mindig félnek egy újabb áradástól, ezért nem akartak a település alacsonyabban fekvő részén lévő iskolában éjszakázni.

Az egykori járási bíróság épületébe 25 ágyat vitettek, itt két család kért elhelyezést.
A plébánián valamivel többen éjszakáznak, itt a családok házában 8 szobában kerültek elhelyezésre a rászorultak; a szobákban emeletes ágyak és fürdőszoba található. A férfiak-nők külön kerültek elhelyezésre, mindenkinek lepedőt, párnát és ágyneműt osztottak. Vacsorára gulyáslevest és kenyeret kaptak, májkrémmel. A plébániára folyamatosan érkeznek a ruhacsomagok hatalmas nejlonzsákokban, a Máltai Szeretetszolgálattal állandó kapcsolatot tartanak.

A plébános szerint az emberek nagyon keveset tudnak az eseményekről. Rémhírek terjednek a lakosság körében az ivóvízről, és nem tudják, hogyan kell az iszappal szennyezett bőrt megtisztítani. A gyerekek nehezen bírják a kialakult helyzetet, fáradtak és nyűgösek.
A katasztrófavédelem szakemberei szerint 400 embert kellett kitelepíteni Devecserben, az emberek nagy része a rokonoknál és ismerősöknél talált szállást.
Az esős, hideg éjszakán a mentők a kastélyban tartanak állandó ügyeletet.

Vizsgálják a kutakat

A meglévő talajvízfigyelő kutak és a települések ásott kútjai vízminőségének azonnali felmérését és folyamatos ellenőrzését, valamint a szennyezés vertikális és horizontális terjedésének nyomon követését jelölte meg legfontosabb feladatként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői csoportja az ajkai térségben bekövetkezett iszapömlés után; ezt Pintér Sándor belügyminiszter azonnal el is rendelte – tájékoztatta az MTA kedd este az MTI-t.

A szakértők javaslatokat tettek a szennyezés lokalizálásának mikéntjére, az iszap továbbterjedésének megakadályozására a talajvíz folyamatos tisztítása és visszaforgatása mellett – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben, amely szerint Az MTA által kiküldött szakértői csoport a helyszíni bejárást követően eljuttatta gyors helyzetelemzését és javaslatait a Kormányzati Koordinációs Bizottsághoz.

Mint írták, az érintett mezőgazdasági területek védelmében további sürgető feladat az iszap helyben történő semlegesítése. Javaslatokat adtak annak mikéntjére. Felhívták a figyelmet a közegészségügyi felmérés szükségességére az egészségmegóvás érdekében.

Az ökológiai hatásokat illetően az élővilágot ért károsodások mértékének megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a területen átfolyó Torna-patak halfaunáját és fontosabb vízkémiai jellemzőit 2009 júliusában és 2010 augusztusában felmérte, ami jó alapot ad majd az összehasonlításra – olvasható a közleményben.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője kedden reggel az MTA elnökétől kért segítséget a hétfői Devecser-környéki gátszakadás nyomán kialakult katasztrófahelyzet következményeinek felméréséhez.

A rendkívüli helyzetben Bakondi György főigazgató kérése nyomán Pálinkás József másfél órán belül vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoportot szervezett.

Kilencfős akadémiai bizottság volt a helyszínen

Vegyészekből, ökológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló kilencfős akadémiai bizottság végzett a nap folyamán helyszíni bejárást a Devecser-környéki gátszakadás következményeit vizsgálva – tájékoztatta az MTI-t kedden este Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

"Már eddig is nagyon sok vizsgálat történt, ezeket a katasztrófavédelem, a honvédség folyamatosan végezte és végzi" – közölte.

Ismertetése szerint az MTA által delegált szakértői csoport a helyszíni bejárás alapján megfogalmazta az elsődleges feladatokat.

"Mindenekelőtt az érintett lakosságról kell gondoskodni" – emelte ki Németh Tamás, hozzátéve, hogy elsőrendű feladata a kormányzatnak, a tudománynak, hogy csak megbízható, ellenőrzött élelmiszer és víz kerüljön fogyasztásra.

"Ezeknek a feltételeknek eleget is tesznek" – fogalmazott.

A rövid távú feladatok között prioritásként szerepel a szennyeződés lokalizációja, másrészt a térség természeti erőforrásainak megóvása.

"Minél kisebb területre kell szűkíteni a szennyeződést, figyelemmel kell kísérni a vizek, a talaj állapotát, figyelemmel kell lenni az emberi környezetre" – mondta.

Az MTA főtitkára prioritásként emelte ki a folyamatos monitorozást a környéken, megakadályozandó a felszíni vizek, illetve a talajvizek szennyeződését.

"Ezt nyomon lehet követni és rendelkezésre állnak a technikák ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni a szennyeződés terjedését" – sorolta a feladatokat Németh Tamás.
A rövid távú feladatok mellett a szakemberek egy hosszabb időszakra szóló akciótervet is megfogalmaznak.

"Amikor már a rendelkezésre állnak a vizsgálati eredmények, a különböző elemzések, szcenáriók, el kell dönteni, hogy mit lehet tenni az adott területtel" – mondta az MTA főtitkára.

@@

Minden tönkrement Kolontár lezárt részében

Semmi nem maradt épen az iszapömlésben érintett egyik falu, Kolontár még mindig lezárt részében; a személyes holmik az utcán hevernek, a házak megrongálódtak – tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen kedden, amikor két órára megnyitották a lezárt falurészt.

A lezárt részt egy patak választja el a falutól; a hidat elmosta az ár, a házak szemmel láthatóan életveszélyesek. Ezért a rendőrség senkit sem enged be a területre.

A zárást két órára oldották fel, hogy az emberek elvihessék értékeiket otthonukból. Több, a neve elhallgatását kérő helyi lakos azt mondta az MTI tudósítójának, hogy nem maradt semmilyen személyes holmija, ami ne tett volna tönkre a vörösiszap.

Az iszapáradat két méter magasan is vörösre színezte a házak falát; a kerteket néhol másfél méternyi iszap fedi, a kerítéseket kidöntötte az ár, a személyes holmik az utcán hevernek.
Az MTI tudósítója azt látta, hogy az ár ereje a legtöbb fát kitépte a helyéről, több háznak kidőlt a fala, de olyan is van, ahol a lakók bontották meg a cserepeket, hogy a padlásról kijussanak a tetőre.

Egy helyi lakos azt mondta, hogy egymás mellett lakott az az idős nő és az a két kisgyermek, akik meghaltak a gátszakadásban. A két ház szemmel láthatóan nagyon megrongálódott a katasztrófában.

Az MTI tudósítója találkozott a falurészben egy fiatal párral, akik egy ékszerteknőst vittek magukkal. Mint elmondták, most sikerült csak kimenteni az állatot az emeletről.
A tudósító egyébként azt tapasztalta, hogy a honvédség már dolgozik az összeomlott híd pótlásán. Arra a kérdésre viszont, hogy mikor nyithatják meg a falurészt, egyelőre senki sem tudott válaszolni. Egy rendőr megjegyezte, egyelőre még eltűnt embereket is keresnek a környéken.

Szakértők szerint először a sérült gátat kell rendbehozni

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója szerint első lépésként a vörösiszap-tározónál megsérült gátat kell helyreállítani. Farkas Béla azt valószínűsítette, hogy ideiglenes megoldásként először a korábbi gáttestet állítják helyre, amíg mögötte megépül egy kellően erős gát.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt.-t igazgatója az MTI-nek kedden elmondta, a katasztrófavédelem és más hatóságok is megkeresték már cégüket, hogy nyújtsanak szakmai segítséget a kármentesítési munkálatokhoz. Műszaki szakembereik jelenleg is a helyszínen tartózkodnak.

Farkas Béla elmondta: cégük kezelésében vannak biztonságos vörösiszap-tározók, ez a fő tevékenységük, de kimondottan a toxikus nehézfémek kármentesítésében, illetve ilyen nagy mennyiségű veszélyes anyag kezelésében is sok tapasztalatuk van.

Emellett a cég rendelkezésére állnak speciális földmunkálatokhoz szükséges munkagépek, illetve olyan műszerek, amelyekkel a helyszínen mérhetik az anyag koncentrációját – tette hozzá.
Az igazgató tudomása szerint a megsérült tározókazettán az iszapkifolyás már nem jelentős.

Az eddig kiáramlott vörösiszappal kapcsolatban azt mondta, hogy valójában jelentősebb mennyiségben "technológia víz" folyt ki, amely magával vitte az iszapot. A technológia vízzel szállítják az iszapot a tározó kazettákba. Ez a víz rendkívül lúgos hatású, valószínűleg ez marhatta ki a gáttestet. A katasztrófa okairól nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.

El kell végezni a szükséges vizsgálatokat – mondta Farkas Béla, hozzátéve, hogy véleménye szerint a közelmúlt szeles, csapadékos időjárása is közrejátszhatott a gátszakadásban.
A vörösiszap lúgos, maró hatása mellett a másik kockázati tényező, annak toxikus nehézfém tartalma, a nikkel és az ólom – mondta. Ezek talajba szivárgását kell minél előbb megakadályozni – hívta fel a figyelmet.

A kárenyhítés jelenlegi szakaszában a szakemberek a lakóterületektől és a megművelt földektől próbálják távol tartani az iszapot, illetve igyekeznek kiküszöbölni az élővizek károsodását. A hosszú távú feladatok között említette az iszaphulladék összegyűjtését. Mint kifejtette: a vörösiszapot csak a speciálisan erre a célra kialakított tározókban lehet elhelyezni, de a szükséges kazetták, ahol azt el lehet helyezni, rendelkezésre állnak.

Farkas Béla biztos abban, hogy mindenütt ki kell cserélni a talajt a lúg beszivárgása miatt. A lakóházak között, a mezőgazdasági és erdőségi területeken az iszapot össze kell szedni a földekről, "egy gramm sem maradhat a talajban" – hangsúlyozta, hozzátéve, előfordulhat, hogy akár 10-15 centiméter mélyen is fel kell szedni a talajt. Ez rendkívül nagy mennyiséget, több száz hektár földet jelent, de pontos számokat csak a kárfelmérés után lehet majd mondani.
Az eljárás menetéről elmondta, hogy a környezetvédelmi hatóság tényfeltárást végez, majd egy ahhoz kapcsolódó műszaki beavatkozási tervet készítenek. Az illetékes hatóság feladata lesz megadni a "kármentesítési célállapoti határértéket", amelyben meghatározza, hogy pontosan mennyit kell felszedniük a talajból.

A lakóházaknál portáról portára kell járni, az iszapot össze kell szedni, s a talajt ki kell cserélni. Hasonló módon kell eljárni a mezőgazdasági területeken is. Ott is össze kell gyűjteni a hulladékot, valamint a földet. Ezt követően – az illetékes szakhatóságok által előírt módon – visszaforgatják, vagy más agrotechnikai eljárással kezelik a földet.

Farkas Béla arról is beszélt, hogy az érintett területeken napokon belül ki fog pusztulni a teljes növényzet, majd egy-két hét alatt a fák is. A lúgosság öli meg a növényeket, de ez kisebb kockázatot jelent, mint a toxikus fémek. A szabad levegő és az esőzések hatására a lúg ugyan kioldódik, de toxikus fémek tovább szennyezik a talajt, ezért kell az iszapot minél előbb összegyűjteni – hangsúlyozta.

A környezetvédelmi szakember a lakóknak azt javasolta: házukat, használati tárgyaikat minél előbb bő vízzel, valamint a háztartásban található gyenge savakkal mossák le, mivel ha a vörösiszap megszárad és porlani kezd, az belélegezve mérgező. Javasolta, hogy a takarításhoz vegyenek fel teljes védőruhát, kesztyűt, maszkot, gumicsizmát.

Ezenkívül ne egyenek, és ne igyanak olyan dologból, amely érintkezett a vörösiszappal, valamint a dohányosokat is figyelmeztette, hogy mielőtt rágyújtanának, mindig mossanak kezet.

Önkéntesek mentik a jószágokat

Helyi önkéntesekből alakult ötfős csoport menti az állatokat az iszappal elöntött területekről Devecserben.

Szilágyi Marianna devecseri önkéntes szervezte meg az állatok mentését, kedden húsz kutyát és fél tucat macskát mentettek ki. Az állatokat a budapesti Noé Állatmenhely Alapítványnál és a veszprémi állatmenhelyen helyezik el, és ott várják az örökbefogadást.
Az eső eleredt, és ez megnehezíti a mentést, de folytatják a sérült állatok felkutatását – mondta Szilágyi Marianna. Hozzátette: németországi állatmenhelyre is szállítottak már kutyákat. Az állatok többsége az elöntött kertekben rekedt.

A jobbik jogszabály-módosításokat kezdeményez

Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő jogszabály-módosításokat kezdeményez, hogy ne fordulhasson elő a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadásához hasonló katasztrófa. Már Illés Zoltán államtitkárral is egyeztetett, aki szóban támogatta elképzeléseit.

A politikus az MTI-vel kedden közölte, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának benyújtott javaslatai elsősorban két dologra térnek ki. Az egyik javaslatuk, hogy a jelenleginél szigorúbb kárelhárítási tervek készítését írják elő, annak gyakorlati megvalósíthatóságát pedig szakemberek ellenőrzésére bízzák.

 "Megengedhetetlen, hogy valaki több millió tonna veszélyes anyagot tárol és nincs felkészülve egy katasztrófahelyzetre. Ha pedig volt a jogszabálynak megfelelő kárelhárítási tervük, akkor viszont a jogszabály rossz, mert semmire nem mentek vele" – hangsúlyozta Kepli Lajos.

A másik kezdeményezésük arról szól, hogy kötelező legyen biztosítást kötnie annak, aki ilyen mennyiségű veszélyes anyagot kezel. Ez az összeg alapot jelentene a kártalanításhoz is – ismertette.

Kepli Lajos  beszámolt arról, hogy egyrészt mint veszprémi országgyűlési képviselő, másrészt mint a jobbik környezetvédelmi kabinetjének elnöke kedd este óta a helyszínen van, hogy tájékozódjon a kármentesítésről.

A jobbikos képviselő szerint a helyiek évtizedek óta mondták, hogy a tározó egy időzített bomba.
Hangsúlyozta: "az, hogy a fal ilyen állapotban volt, egészen biztosan emberi mulasztás következménye".

Elfogadhatatlannak tartja, hogy a Mal Zrt.-nél nem volt megfelelő cselekvési terv egy ilyen katasztrófa esetére. Szerinte: "közel egy napig csak tanakodtak a professzorok, hogy mit kellene csinálni".     

Kepli Lajos részvétét fejezte ki az elhunytak hozzátartozóinak, a katasztrófában megsérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kívánt. Közölte: "nem nyugszanak addig, amíg meg nem találják és büntetőjogilag felelősségre nem vonják a felelőst".

A jobbikos képviselő kiemelte továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom ismét felajánlotta segítségét. Több tucat emberük a segélycsomagok osztásában, később pedig a romok eltakarításában is segít majd.

Még mindig folyik a sárlavina?

Iszaptenger fogja körbe a Veszprém megyei Kolontár település egy részét; a Molnár utcában hétfőn az ablakokon át ömlött be a több kilométer távolságban megsérült zagytározóból a vörösiszap; a áradat maga előtt sodort épületeket, autókat.

Az MTI tudósítója a megsérült zagytározó közelében, Kolontár településnél kedden azt látta, hogy a kör alakú gátszakasz sérült részén még mindig folyik kifelé a vörös színű sárlavina. A töltéstől mintegy másfél-két kilométernyire eltolta a támfalként szolgált, több tíz tonnányi, megkötött kohósalakot, amelynek keménysége a betonhoz hasonlatos. Most, mint szétszórt kavicsok terülnek el a szántóföld és a nádas közelében, míg a 8-10 méter magas fűzfák alsó harmadát megfestette az iszap, csak a tetejük zöldellik.

A lezárt településrészre, a Molnár utcába Devecseren át sok kilométeres kerülővel lehet eljutni. Az útszakaszon tűzoltók próbálják szivattyúzni a vörösiszapot a házakból és az udvarokból. A falu szélén lévő tojásdobozoló üzem konténereit egymásra tolta az iszapfolyam.

Egy fiatal pár, akiknek a szülei a Molnár utcában laktak, az MTI tudósítójának azt mondták: hétfő délután a ház előtt parkoló autójukat két kilométerrel távolabb, a mezőn találták meg, s az áradásban a nagymama életét vesztette. A lány apja a katasztrófa bekövetkeztekor a mezőn dolgozott, s egyik pillanatról a másikra arra lett figyelmes, hogy mintegy két méter magasságban rohan feléje a vörös ár, amely pillanatok alatt elöntötte a területet.

Az elzárt utcákban este sötétség honol, mert áramtalanították a környéket. Az elzárt falurészt kedden délután két óra időtartamra megnyitották, az ott lakók rendőri felügyelettel mehettek be otthonaikba, hogy a legszükségesebb dolgaikat és értékeiket kimenekíthessék.

A megsérült zagytározó tövében munkagépek dolgoznak, a több tíz méter magasságú és szélességű vágaton szemmel láthatóan még mindig folyik az iszap.

A Molnár utca házai "új színezést" kaptak: az épületek alsó fele egyforma vörös színű, csak a tetőszerkezet és a tűzfal színe változó.

A katasztrófavédelmi szakemberek munkáját nehezíti, hogy ismét eleredt az eső és feltámadt a csípős, hideg szél. Kolontáron negyven, Devecseren több mint kétszáz embert kellett kilakoltatni, de kérdéses, hogy valaha még visszatérhetnek-e otthonaikba.

Hívja a 1749-es segélyvonalat!

A Magyar Vöröskereszt a 1749-es segélyvonalon és számlaszámán várja az adományokat a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.

A Telenor, a T-Mobile, a T-Home, a Vodafone, az Invitel és a UPC kedd délután kettő órától ismét elindította a 1749-es segélyvonalat a Veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére. Az adományokból befolyt összeget a Magyar Vöröskereszt juttatja el a rászorulóknak – közölte a segélyszervezet sajtóirodája kedden az MTI-vel.

Az 1749-es számot hívó vagy az erre a számra az "ISZAP" szót szöveges üzenetben küldő ügyfelek 200 forintot adományoznak a rászorultaknak. A segélyszervezet a beérkező adományok teljes összegét megkapja, a távközlési cégek semmilyen külön díjat nem számolnak fel az sms-ek, illetve hívások után, illetve lemondanak felmerülő költségeik érvényesítéséről.
A Magyar Vöröskereszt a K&H Bank 10405004-00026547-00000000 számlaszámára is várja az adományokat, a közlemény rovatban kérik feltüntetni: "ISZAP".

A szervezet hétfőn 150 tábori ágyat, ugyanennyi takarót, 300 fő számára elegendő konzervet és két raklapnyi ásványvizet szállított Kolontárra, jelenleg 20 munkatársuk tartózkodik a helyszínen.

Greenpeace: a cég vezetőit a legszigorúbb eszközökkel felelősségre kell vonni

A Greenpeace őszinte együttérzését fejezi ki a katasztrófa sújtotta
emberek, mindenek előtt az áldozatok hozzátartozói felé.

És mélységes felháborodását a katasztrófáért felelős MAL Zrt. vezetőinek
cinizmusa, félretájékoztatása miatt. Már a katasztrófa utáni első napon is
világosan látszik, hogy felelősségük teljesen egyértelmű, hogy a túl sok
tárolt vörösiszap lehetett a katasztrófa elsődleges oka. A katasztrófa
előtti napon készült műholdfelvételeken már látszik a gát repedése.

http://www.napiaszonline.hu/aktualis/a_muholdfelveteleken_mar_a_katasztrofa_elott_latsz_23876

„A következő katasztrófák megelőzése miatt a cég vezetőit a bünetőjog
eszközeivel is a legszigorúbban felelősségre kell vonni” – mondta
Szegfalvi Zsolt a Greenpeace igazgatója a helyszínen tájékozódva.

A Greenpeace fontosnak tartja a katasztrófa tanulságaival való foglalkozást
már most, amikor még a következő katasztrófák megakadályozásához szükséges
tenni akarás erős az országban.

Ahhoz, hogy több hasonló tragédia ne történjék, sürgősen meg kell erősíteni
a környezetvédelmi hatóságokat, mind jogkörüket, mind kapacitásaikat, mind
függetlenségüket tekintve. Számtalan hasonló veszélyforrás van még az
ország területén, melyek meg tudták szerezni a működésükhöz szükséges
engedélyeket.

A magyar állampolgárok létbiztonsága megköveteli – mondta Szegfalvi Zsolt-,
hogy minden veszélyes ipari tevékenység a lehető legszigorúbb ellenőrzés
alatt legyen, és semmiféle üzleti érdek vagy a munkahelyteremtés érve ne
adjon veszélyes könnyítéseket a számukra.

A Greenpeace ezért a különösen veszélyes ipari termelési módokkal
kapcsolatos teljes paradigmaváltást követel, melynek alapja az állam
részéről teljes bizalmatlanság és azt elővigyázatosság elvének maximális
érvényesítése kell legyen. Nem folytathat ipari tevékenységet többé olyan
üzem, amelyik az általa okozható maximális kárért nem tud teljes anyagi
felelősséget vállalni.

@@

Orbán: részletesen ki kell vizsgálni az ügyet

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte fel Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében.

"A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (…), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának" – mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság budapesti ülése után, kedden, hozzátéve, hogy ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. "Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó" – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az erre irányuló vizsgálatok a kárelhárítással párhuzamosan zajlanak.

A sajtótájékoztatón Orbán Viktor kormánya és a saját nevében őszinte részvétét fejezte ki a halálos áldozatok hozzátartozóinak, továbbá a kabinet együttérzését fejezte ki a sérülteknek is és mindazoknak, akik elvesztették otthonukat, vagy bármilyen más módon bajba kerültek.
Kifejtette: a kormány a katasztrófa nyomán a szükséges döntéseket kellő időben meghozta, azokat azonnal foganatosította, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a honvédség, a mentők és a tűzoltók pedig haladéktalanul megkezdték a mentést, a veszélyek elhárítását. "A munkájukat a mai értékelésen odaadónak találtuk" – tette hozzá.

Az elkeseredés és a bizonytalanság érthető, minden ilyen helyzettel együtt jár a pánikveszély – emelte ki Orbán Viktor arra kérve az állami vezetőket: nyomatékosítsák a szolgálatot teljesítő, állami alkalmazásban állók felé, hogy az állam embereinek higgadtaknak kell maradniuk.

A koordinációs bizottság ülésén meghallgatták a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek delegáltjaiból létrejött ad hoc bizottság jelentését is – tájékoztatott Orbán Viktor.
Közölte, a rendőrség a katasztrófa bekövetkezésétől mostanáig mintegy 340 embert mozgósított és vezényelt a helyszínre. Eddig 123 sérültet láttak el.

A miniszterelnök megerősítette, semmilyen sugárzásveszély nincs a környéken.
Pintér Sándor belügyminiszter a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) felelősségbiztosítása nem terjed ki a károsultakra, azaz "a biztosító senkinek nem fog fizetni a vállalat által kötött biztosítás alapján". Kiemelte ugyanakkor, hogy a cég százezer forintos gyorssegélyt ad a károsultaknak, és kijelentette, hogy a kormány senkit sem fog magára hagyni.

Télre mindenkinek fedél lesz a feje fölött, mindenki megfelelő ellátást kap, és mindenki bízhat benne, hogy a kára meg lesz térítve – összegzett, hozzátéve, hogy a kártérítés részleteit az alapos kárfelmérés után tudják ismertetni.

Az üzem esetleges zár alá vételére vonatkozó kérdésre Orbán Viktor úgy felelt: termelő üzemről van szó, ha nem termel, képtelen előállítani azt az értéket, amiből kártérítést tud fizetni.
Hozzátette, hogy a termelést átmenetileg felfüggesztették, a hétvégén dől el, hogy újraindítható-e. Fontosnak nevezte, hogy a baleset nem a termelési folyamatból, hanem a melléktermék tárolási körülményeiből fakadt.

A vörösiszap egészségügyi kockázatairól szólva Pintér Sándor azt mondta: veszélyes anyagról van szó, amely égési sérülést, szembe kerülve akár vakságot okozhat. "Fürödjön meg benne, és akkor megtudja, hogy veszélyes-e" – reagált a belügyminiszter arra, hogy a MAL Zrt. vezetőjének közlése szerinte a vörösiszap nem veszélyes az emberekre.

Pintér Sándor arról is beszámolt, hogy a többi tározót környezetvédelmi szakemberek vizsgálják, ugyanakkor kiemelte, hogy a most átszakadt tározót is rendszeresen ellenőrizték. Hogy megfelelően-e, a rendőrség dolga kideríteni – fogalmazott.

A belügyminiszter arra is kitért, hogy a felszín alatti vízkészlet nem szennyeződött, a felszíni vizeket pedig folyamatosan vizsgálják. Mint mondta, minden erővel azért dolgoznak, hogy a Dunába ne jusson szennyeződés, és ennek elkerülésére jó esély van.

A kormányzati intézkedésekről szólva közölte, hogy a vidékfejlesztési miniszternek utasítási jogot adtak a termelőket ért károk felmérésével és az ott keletkezett veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatban.

Orbán Viktor végezetül nyomatékosan kérte a helybelieket, hogy ne fogyasszanak helyben termelt élelmiszereket, akkor sem, ha azok teljesen egészségesnek látszanak, mert olyan szennyeződés lehet rajtuk, amelyek "borzalmas betegségeket okozhatnak".

A MAL Zrt. Ajka melletti egyik tározójának a gátja hétfőn szakadt át, eddig egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. A térségben katasztrófahelyzet alakult ki. Az áradás három települést – Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely – öntött el. Hivatalosan megerősített információk szerint négyen haltak meg az iszapömlés következtében.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár ökológiai katasztrófának minősítette a helyzetet, a vörösiszap-áradás a Marcal folyó mellett már a Rábát és a Dunát is veszélyezteti.

Tilos a legeltetés

A vörösiszappal elöntött területekre legeltetési, a már betakarított takarmányokra feletetési, a szennyezett területen termesztett növényekre pedig fogyasztási tilalmat rendelt el a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága kedden.

A hivatal Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Apácatorna, Tüskevár és Kisberzseny területére rendelte el a tilalmat. A szennyezés mintegy 800 hektár termőföldet érint – olvasható a közleményben.

Az érintett szennyezett termőföldről származó zöldségek és gyümölcsök betakarítása és fogyasztása tilos.

A hivatal a "kiömlő anyag tulajdonságainak pontos ismerete hiányával" indokolta határozatát, a rendelkezést azok tisztázásáig fenntartja.

Elég volt a riogatásból?

Elég volt a riogatásból és a vegyipari ágazat elleni hergelésből az ajkai iszapömlés ügyében Székely Tamás, a vegyipari szakszervezet (VDSZ) elnöke szerint.

"A dilettáns vélemények és elhamarkodott intézkedések felbecsülhetetlen kárt okoznak a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL)-nek, de elsősorban a dolgozóknak" – áll az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

A közleményben a szakszervezeti vezető a politikusoknak és a „kívülről” beavatkozó dilettánsoknak címezte a felszólítást.

A vegyipari szakszervezet (VDSZ) elnöke szerint meggondolatlan sajtónyilatkozatok miatt veszélybe kerülhet a termelés, s ezzel tízezer ember megélhetése is.

Székely szerint is egyértelmű, hogy katasztrófa történt, de ha "a politikusok és újsütetű szakértők túlbuzgósága" miatt esetleg felfüggesztik a MAL Zrt. működését, akkor az alumínium-, a timföldgyártásban és a bauxitbányászatban is felbecsülhetetlen kárt tesznek.

A helyzeten semmit nem változtat a termelés esetleges leállítása, nem kell újabb katasztrófától tartani, hanem bízni kell az ágazat szakembereiben – állítja Székely.

Tájékoztatása szerint sok panasz érkezett hozzá, az emberek féltik a munkahelyüket, s nem értik a sajtóban folyó hadjáratot a vegyipar ellen. Székely szerint most elsősorban összefogásra és nem sajtóhadjáratra van szükség.

Schmitt Pál részvétét fejezte ki

Schmitt Pál köztársasági elnök kedden a Honvédkórházban újságírók előtt részvétét fejezte ki azok hozzátartozóinak, akik az Ajka közelében történt hétfői iszapömlés következtében életüket vesztették.

Az államfő miután meglátogatta a kórházban azokat a betegeket, akik az iszapömlés következtében sérültek meg, az újságírók előtt pedig megköszönte a munkáját a mentési munkálatokban részt vett rendőröknek, katonáknak, tűzoltóknak, orvosoknak, katasztrófavédelmi dolgozóknak.

Kiemelte: reméli, hogy megtalálják a felelősöket. Az államfő először az intenzív osztályon látogatta meg a két súlyos sérültet, majd az égési osztályon kereste fel a könnyebb sérülteket. Az MTI úgy tudja, a Honvédkórházban összesen tíz sérültet ápolnak.

Szegrédnél felkészültek

Felkészültek a védekezésre Szergény határában: a Marcal folyó hídjánál több tonna gipszet halmoztak fel, vízszállító tartálykocsik sorakoztak fel, hogy megkezdjék a vörösiszap semlegesítését, tovahaladásának lassítását – tapasztalta az MTI tudósítója kedden délután a helyszínen.

A gipszet markológéppel szórják a folyóba a híd egyik oldaláról, a másik oldalán pedig a tűzoltók fecskendőikkel megpróbálják a meder teljes szélességében elteríteni az anyagot, hogy minél jobban érintkezzen a szennyeződéssel – kommentálta az éppen zajló próbán látottakat Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság vezetője.

A szennyeződés délután négy órakor még nem érte el a Marcalnak a szergényi hídnál lévő szakaszát, valahol Mersevát környékén tartott, Bobánál már vörösre festette a vizet, már erőteljes halpusztulás nyomait is látni lehetett.

Nádor István elmondta: eredetileg egy alsóbb szakaszon, Marcaltőnél tervezték a védekezést, de a szennyezés lassan haladt, így elég idő maradt arra, hogy áttelepüljenek Szergény határába. Szavai szerint így egy hosszabb szakaszt tudnak mentesíteni.

A szakember szerint az igazán jó megoldás az lenne, ha sikerülne egy alkalmas mezőgazdasági területen átvezetni és "kiülepíteni" a szennyezett vizet, ahonnan aztán talajcserével el lehetne szállítani a káros anyagokat, köztük nehéz fémeket, ólmot is tartalmazó iszapot. A vízügyi szakemberek most ezt a területet keresik.

Az igazgató megerősítette: a lakott terület a vasi szakaszon nincs veszélyben, a szennyeződést a mederben tudják tartani és az a térség felszín alatti vizeit sem érinti.

Nádor István hozzáfűzte: a Rábába Győrnél folyik be a Marcal, tehát a vasi szakaszt szintén nem érinti majd a szennyezés.

MTA: jelentés a kormánynak

Még a keddi nap folyamán el kell juttatnia az ajkai térségben bekövetkezett iszapömlés következményeiről szóló jelentését a kormánynak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakembereiből álló csoportjának – tájékoztatta az MTA az MTI-t.

A csoport vizsgálja a baleset következményeit az iszaptól elárasztott Devecser-környéki gátszakadás területén. A kormány számára készített elemzésüket a tudósoknak még a keddi nap folyamán el kell juttatniuk a döntéshozókhoz – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Mint írták, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője kedden reggel az MTA elnökétől kért segítséget a hétfői Devecser-környéki gátszakadás nyomán kialakult katasztrófahelyzet következményeinek felméréséhez.

A rendkívüli helyzetben Bakondi György főigazgató kérése nyomán Pálinkás József másfél órán belül vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoportot szervezett.

A katasztrófavédelem szakembereinek kíséretében a helyszínre érkező tudósokból és kutatókból álló szakértői csapat feladata, hogy vizsgálja a baleset hatását az élővilágra, a talajra, valamint felmérje, hogy a rendkívüli helyzet milyen azonnali intézkedéseket követel – olvasható a közleményben.

A csoport kedd reggel indult az iszapömlés helyszínére.

OKF: tilos a szennyezett élelmiszerek fogyasztása

A szennyeződött élelmiszerek és takarmányok fogyasztásának megtiltásáról, az előzetes kárfelmérés megkezdésének elrendeléséről, valamint a településeken a szennyező iszap összegyűjtéséhez közhasznú munkások és települési erők igénybevételének szorgalmazásáról döntött a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság a kolontári vörösiszap-tároló gátszakadása miatt – tájékoztatta a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) kedd délután az MTI-t.

Jelenleg a töltésszakadás lokalizálása, a szennyezett felületek semlegesítése, valamint az élővízszennyezések csökkentése a legfontosabb feladat – olvasható a közleményben.
Mint írták, a töltésszakadás megszüntetése során egy három lépcsős gyűrűt építenek ki az üzemeltető kivitelezésében, ez várhatóan szerda reggelre elkészül. Ezzel gyakorlatilag kizárható hasonló kritikus helyzet bekövetkezése.

Kedden további személyi sérülés nem következett be, viszont Kolontáron újabb holttestet találtak, így az elhunytak száma négyre emelkedett. A röviddel dél után felfedezett halott egy nő.
Még öt eltűnt embert keresnek, de nem biztos, hogy valamennyien a térségben tartózkodtak a gátszakadáskor.

Mint írták, szórólapon tájékoztatják az embereket arról, hogy ha netán egy újabb káresemény következne be, akkor a környéken lévő valamennyi rendvédelmi gépjármű kék lámpával és szirénával egyszerre jelzést adna.

A hétfőn a közműszolgáltatásból kizárt területeket szakaszosan kapcsolják vissza az ellátásba. A folyamatos mintavétel és analízis egyértelműen bizonyítja, hogy az ivóvízhálózat nem szennyeződött, és a szennyezőanyag sugárzása nem nagyobb az átlagos mértéknél – közölték.
Az összegyűjtött szennyező anyag visszaszállítása megkezdődött a káreseményt okozó gazdálkodó szerv telephelyére egy sértetlen kazettába.

Az OKF tájékoztatása szerint a Kolontáron és Devecserben kitelepített emberek többsége ideiglenesen rokonoknál van, 31-en pedig a kialakított közösségi szálláshelyen.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közreműködésével összegyűjtik és megsemmisítik az elhullott állatokat.

A katasztrófavédelem és a tűzoltóság állományából továbbra is a helyszínen tartózkodik 55 ember és 11 tűzoltójármű, valamint 5 veszélyhelyzeti felderítő csoport. A rendőrségtől jelenleg 100-an vesz részt a helyszíni munkálatokban, további 33 rendőr tart a helyszínre, és készenlétben vannak 96-an.

Mint olvasható, a Marcal folyó vízminősége védelmének érdekében a vízügyi szakemberek irányításával a tűzoltó és honvédségi erők kalcium-nitrátot és magnézium-nitrátot juttatnak a folyóba a Duna szennyeződésének megakadályozása érdekében. A munkálatok kora hajnaltól zajlanak a mórichidai közúti hídnál, a rábaszentmiklósi hídnál és a Marcal-duzzasztónál. Reggel nyolc órakor megérkezett Kolontárra a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt.-től öt locsoló gépjármű, amelyek bekapcsolódtak a mentesítésbe.

@@

A helyszínen tartózkodik a Magyar Tudományos Akadémia 9 tagú szakértői csoportja, amely tudományos álláspontot dolgoz ki a talaj és az ivóvíz védelme, valamint a mentesítés érdekében.
Az Országos Mentőszolgálat két mentőhelikopterrel és négy gépjárművel 18 sérültet szállított kórházba. A 123 sérült közül 12-nek súlyos az állapota – zárul az OKF közleménye.

Több hét a helyreállítás

A Hirextra kérdésére Töttős Györgyi az OKF szóvivője elmondta, hogy jelenleg még megbecsülni sem tudják a károkat.

A helyreállítási munkák már megkezdődtek, a jelenlegi becsélések szerint több hét kell a szennyeződés eltakarításához.

Tízmilló a MAL felelősségbiztosítása?

A hétfői vörösiszap elöntést okozó tározó tulajdonosa, a MAL 10 millió forintra biztosította magát, vagyis a tározóra kötött felelősségbiztosítás értéke, akárcsak az üzemeltető cég alaptőkéje eltörpül az okozott károk mellett – áll a piacvezető lakásbiztosító, az AEGON Magyarország közleményében, amelyben arról adnak tájékoztatást, hogy "szolidaritásból" nyújtanak segítséget a náluk lakásbiztosítással rendelkező károsultaknak. Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója a biztosítási titokra hivatkozva utasította el a választ az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy az Allianz-e a MAL felelősségbiztosítója, illetve, hogy igaz-e az AEGON állítása a biztosítási összegre vonatkozóan.

Ugyanakkor kijelentette: a gyakorlatban minden cég minimális összegre köt felelősségbiztosítást, így bármilyen nagyobb kár gyakorlatilag biztosítási fedezet nélkül marad.

Az elnök-vezérigazgató, aki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke is, ezért javasolja, hogy addig ne kaphasson tevékenységi engedélyt egy cég sem, amíg a számára, a tevékenysége kockázatához igazodó, és jogszabályban előírt összegre szóló felelősségbiztosítást nem köt. Jelenleg ugyanis csak a felelősségbiztosítás létét kell igazolni, és hogy egy kár esetén az mire elég, azt nem vizsgálja senki.

A lakásbiztosítások – az "all risk", azaz minden kockázatot lefedő lakásbiztosítási termékeket leszámítva – nem nyújtanak fedezetet az iszapömlés következményeire, miután az anyagi felelősség ez esetben a tározó üzemeltetőjét, illetve az általa kötött felelősségbiztosítást nyújtó biztosítótársaságot terheli. Ezért a MABISZ elnöke arra kérte a biztosítókat, hogy a mostani lakáskárokra – a lehetőségeikhez mérten – akkor is fizessenek, ha az ipari katasztrófára nem terjed ki a kockázatvállalásuk.

Az AEGON Magyarország segítsége a közleményük szerint azt jelenti, hogy ingyenes kárszemlét és gyorssegélyt nyújtanak érintett ügyfeleiknek. A kárszakértők felmérik az ingatlanokban keletkezett károkat és dokumentálják azt, így azonnal megkezdhető a helyreállítás, a dokumentáció pedig később felhasználható a kártérítési eljárás során.

A Biztosítás.hu szerint elképzelhető, hogy a vörösiszap által most okozott károk esetében a biztosítótársaságok a lakossági károk egy részét méltányosságból is megtérítik, de a környezetben bekövetkezett – a lakossági károknál vélhetően nagyságrendekkel nagyobb – károk részleges helyreállításához is a költségvetés amúgy szűkös forrásait kell majd átcsoportosítani.

Devecseren nem tudnak eltűntekről

Negyven ember töltötte az éjszakát a devecseri helyi iskolában kialakított átmeneti szálláshelyen – mondta Toldi Tamás, a település polgármestere kedden az MTI-nek. Devecserben előző nap 270-280 házat öntött el a vörösiszap.

A polgármester elmondta, hogy a kármentesítés jelenleg is tart, egyelőre az utcákat takarítják, eltűnt lakosról nincs tudomásuk. Devecserből hetvenöt sérültet szállítottak kórházba a mentők, ötvenen már hazatérhettek – mondta Toldi Tamás.

Közlése szerint van olyan ház, amelyet jobban, van amelyiket kevésbé öntötte el a vörösiszap. Devecserben három átmeneti szálláshelyet alakítottak ki, de elégnek bizonyult az általános iskola, ahol a rászorultak étkeztetését is megoldották – tette hozzá.

Toldi Tamás elmondta, hogy sok felajánlás érkezik, a polgármesteri hivatalban 24 órás szolgálatot tartanak és fogadják a hívásokat. Most a koordináció jelenti a legnagyobb gondot – fűzte hozzá a polgármester, megjegyezve, hogy véleménye szerint Kolontár nagyobb figyelmet kapott, pedig a károk Devecserben nagyobbak.

Az iszapömlés következtében megsérült állatokat a hivatal belső udvarában helyezték el.

Mórichidáig még nem ért el a szennyezés

Mórichidán, a Marcal hídján ugyan kifüggesztette a körjegyző a figyelmeztetést, hogy senki ne érintkezzen közvetlenül a vízzel, de egyelőre még a vörösiszap-szennyezés előszele sem ért a Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye határánál fekvő faluba – tapasztalta a helyszínen kedd délután az MTI tudósítója.

A híd mellett a katasztrófavédelem fél tucat munkatársa várakozik, rendszeresen mérik a víz pH-értékét, de az még mindig semleges. A polgármester által az MTI-nek korábban említett kétszáz tonnányi gipsz ötöde érkezett meg e helyszínre. Már lapátolják a porló, a szél által fel-felkapott anyagot a híd lábához, hogy onnan majd tűzoltófecskendővel juttassák a vízbe.
Azért választották ezt a megoldást, mert – mint Janák Emil, a regionális környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság vezetője korábban az MTI-nek elmondta – így kívánják csökkenteni a szennyezett víz lúgosságát a mostani, a felső szakaszon 13 körüli erősségről legalább 10-esre. (a semleges érték 7)

A katasztrófavédelem embereivel beszélgetve az MTI munkatársa megtudta: még csak becsülni tudják, pontosan mikor ér ide a szennyező áradat. Most arra számítanak, hogy szerda reggelre éri el Mórichidát a szennyezés, de ez változhat annak függvényében, hogy honnan mekkora víz-utánpótlást kap az áradat.

Azt sem látták egyértelműnek, mennyi ideig lesz a folyóban az egy napja kiszabadult vörösiszap, hiszen lejjebb vannak olyan szakaszok, ahol alig mozog a víz. A csapat már találkozott a szennyezéssel: a hajnali órákban mentek Kolontárra segíteni. Többük cipőjén, bakancsán is látszik a rászáradt vöröiszap nyoma.

Papcsák: felgyorsul a vizsgálat

Felgyorsítja a timföldgyárat is birtokló Magyar Alumínium Zrt-vel (MAL) kapcsolatos vizsgálatot a hétfői kolontári katasztrófa – mondta kedden az MTI érdeklődésére Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos.

Még nincs a kezében egyetlen olyan dokumentum sem, amely az alumíniumipari cégcsoportot, illetve a hozzá köthető további cégeket érinti. Egyelőre a minisztériumok tájékozódnak arról, hogy milyen szerződések születtek a cégcsoport és az állam között az elmúlt időszakban – mondta a kormánybiztos.

Az Index hírportál információi szerint az ajkai timföldgyárat is birtokló MAL Magyar Alumínium Zrt. a leggazdagabb magyarok toplistáján is szereplő magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozik. Bakonyi Árpád és Petrusz Béla 30, Tolnay Lajos 40 százalékos tulajdonosai a MAL Zrt.-nek.

A Papcsák Ferenc által indított vizsgálat oka a portál szerint az lehet, hogy Tolnay Lajosnak és a MAL-nak korábban több olyan alumíniumipari cégben volt tulajdonrésze, amelyben érdekeltsége volt Gyurcsány Ferencnek, illetve a későbbi kormányfő cégeinek, például a mosonmagyaróvári Motimnak. Ilyen vállalat még a timföldgyárhoz hasonlóan Ajkához kötődő Bakonyi Bauxitbánya Kft., a Bauxit Bányavagyonkezelő Kft. és az Első Magyar Timföldipari Kft., vagyis a dunántúli alumíniumipar több vállalkozása

Megkezdődött a helyreállítás

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint deélután megkezdték az összegyűjtött iszap visszaszállítását a szolgálató cég egyik sértetlen tárolójába.

Kolontáron és Devecserben az éjszaka során kitelepített lakosok továbbra is ideiglenes elhelyezésben vannak, nagyobb részük rokonoknál, illetve 31 fő a kialakított közösségi szálláshelyen. Szakaszosan visszakapcsolják a közműszolgálatatókat a településekre.

A Marcal folyó vízminősége védelmének érdekében a leszállított kalcium-nitrátot és a magnézium-nitrátot a vízügyi szakemberek irányításával a tűzoltó és honvédségi erők juttatják a folyóba a Duna folyó szennyeződésének megakadályozása érdekében. A munkálatok kora hajnaltól zajlanak a mórichidai közúti hídnál, a rábaszentmiklósi hídnál és a Marcal-duzzasztónál.

Eső az iszapra

A HírExtra kérdésére az Országos Meteorológiai Szolgálat azt a tájékoztatást adta, hogy az iszapömlés régiójában, a Közép-Dunántúlon csak holnap estig várható számottevő csapadék. Utána csendes idő várható, nem lesz több eső.

Világszerte vezető hír

A kolontári katasztrófa szinte mindenhool a vezető hírek között jelent meg az elmúlt órákban. Leghamarabb a moszkvai Times jelentette meg a oldalán.

Azóta a BBC oldalán a hírek között az első helyen számol be az esetről. A CNBC és a CNN is beszámolt az itthoni eseményekről.Az iszapkatasztrófa Izraeltől Kanadáig mindenhol hírértékű.

Pintér: a közvetlen veszély elmúlt

Elmúlt a vörösiszap-áradás miatti közvetlen veszély az ajkai térségben, a munka a kárfelszámolásra és a helyreállításra összpontosul – közölte Pintér Sándor belügyminiszter újságírókkal kedd délután Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően.

A vörösiszap veszélyei
A zagytározókra vonatkozó előírások eltérőek lehetnek, befolyásolhatják ezeket a létesítmény méretei és tulajdonságai, a benne található hulladék mennyisége és minősége – fizikai és kémiai tulajdonságaival együtt -, a terület topográfiája, a tárolt zagy árhullámának csillapítására alkalmas tulajdonságai – hívták fel a figyelmet vízügyi szakemberek.
Befolyásoló az az időtartam is, amely alatt egy lehetséges árhullám olyan területet ér el, ahol emberek tartózkodnak, az árhullám várható terjedési sebessége, várható szintje, e szint emelkedési sebessége, a tározó termőföldektől való távolsága, s bármely fontos, a területre jellemző körülmény, amely befolyásolhatja az emberi életet vagy egészséget fenyegető veszély mértékét.
A zagytározó gátak szerkezeti sérülése esetén az emberi életet fenyegető veszély akkor áll fenn, ha a víz vagy a zagy szintje a tározó területén kívül legalább 0,7 méter a talajszint fölött, a víz vagy a zagy sebessége meghaladja a 0,5 méter/sec-ot.
Magyarországon a még működő ajkai timföldüzem mellett, továbbá a már bezárt almásfüzítői és mosonmagyaróvári timföldüzemek közelében vannak olyan zagytározók, amelyekben vörösiszap is található – mondta Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület projektvezetője. Becslése szerint az Európai Unióban veszélyes anyagnak nem számító vörösiszapból körülbelül 35 millió tonnát tárolhatnak az országban.
A lúgos kémhatású vörösiszap a bőrt és a szemet marja, akár tárgyakat is szétmarhat. A vizekbe, folyókba kerülve halpusztulást okozhat, bár nem akkorát, mint a ciánmérgezés. Az emberekre nézve az is veszélyes, ha ily módon mérgezett állatot fogyasztanak – derül ki a Levegő Munkacsoport elemzéséből.
Az értékelés szerint a vörösiszapnak a kiszáradt talajból felszálló pora is mérgező az emberek és állatok szervezetére. A vörösiszap olyan, súlyosan egészségkárosító nehézfémeket tartalmazhat, mint az idegméreg ólom, a rákkeltő kadmium, arzén vagy króm. Megvan az esélye, hogy radioaktív anyagok is feldúsulnak a vörösiszapban.
További súlyos veszélyt jelenthet, ha az iszap bejut a talajvízbe. Utóbbi szétterítheti a szennyeződést, ami bekerülhet az ivóvízbázisba, a termőföldekbe. Márpedig a nehézfémekkel szennyezett ivóvíz erősen mérgező. Egyes nehézfémek felszívódnak a növényekbe, ezért semmilyen terményt nem szabad fogyasztani, amely a szennyezett területen található.

A belügyminiszter azt mondta: a lakosságot kétóránként tájékoztatják a kárfelszámolás helyzetéről, kedd délután Budapesten ülésezik a Kormányzati Koordinációs Bizottság, este pedig Devecseren tartanak védelmi bizottsági ülést.

Pintér Sándor kiemelte: a rendőrség és a katasztrófavédelem a rend és a biztonság helyreállításán dolgozik.

Lasztovicza Jenő, a védelmi bizottság elnöke az MTI kérdésére megerősítette: négy halálos áldozata van a hétfőn bekövetkezett katasztrófának, hat embert pedig még keresnek. Arról, hogy kik az áldozatok, illetve kiket keresnek, nem kívánt nyilatkozni. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár az MTI-nek korábban már megerősítette: egy egyéves és egy hároméves gyermek, valamint egy 35 éves férfi és egy idősebb nő vesztette életét.

Lasztovicza Jenő, aki egyben a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, fideszes országgyűlési képviselő, azt mondta: a megsérült zagytározó melletti cellákból 100 ezer köbméter vizes iszapot szivattyúznak ki a megfelelő kémiai eljárás után, hogy enyhítsék a nyomást és megelőzzék az újabb kazettaszakadást.

Mint hozzátette, arra kérik a lakosságot, hogy a kiskertek veteményeit ne fogyasszák, a szennyezett takarmányt ne adják oda az állatoknak, de közlése szerint védőmaszkra nincs szükség, ugyanis a levegőben nincs szennyezőanyag.

Tájékoztatása szerint a szennyezőanyag ugyan bejutott a Marcal folyóba, de az Marcaltőig nem jutott el, így jó esély van arra, hogy még időben megakadályozzák a szennyeződés továbbterjedését.

A vörös színű sárlavinát összegyűjtik és a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. által felajánlott területre szállítják. Arra a kérdésre, hogy mi okozhatta a katasztrófát, Lasztovicza Jenő nem tudott egyértelmű választ adni, mondván, az érintett cég és a katasztrófavédelem, illetve a rendőrség is vizsgálatot folytat.

A biztosítókkal a belügyminiszter már felvette a kapcsolatot, a MAL Zrt. pedig gyorssegélyként 30 millió forint értékben 100-100 ezer forintot juttat az önkormányzatokon keresztül az érintett családoknak.

Lasztovicza Jenő a legfontosabb feladatnak a lakások lakhatóvá tételét, az élővizek megmentését nevezte. Hozzáfűzte, hogy a teljes kárfelszámolós hónapokig is eltarthat és ennek során talajvizsgálatokat is végeztetnek.
Navracsics Tibor közigazgatási miniszter a kormány nevében részvétét fejezte ki az elhunytak családtagjainak. Közölte: a térségben a stabil, biztonságos helyzet megteremtése a legfontosabb feladat.

Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ha kiderül, ki a felelős a katasztrófáért, az "nem úszhatja meg".

Öt halott?

Meg nem erősített hírek szerint már öt halottja van a katasztrófának. A Hirextra kérdésére Tili Károly, Kolontár polgármestere elmondta: csak négy halottról tudnak eddig biztosan, de a felröppenő pletykáról már ők is értesültek.

Illés felfüggesztette a MAL Zrt. tevékenységét

Azonnali hatállyal felfüggesztette a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. termelői tevékenységét a környezetvédelmi államtitkár; Illés Zoltán egyúttal utasította a céget a megsérült tározó helyreállításra.

Az államtitkár kedd délután Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően az MTI tudósítójának azt mondta: a hétfő délutáni baleset óta a cég továbbra is folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű.

Illés Zoltán szerint az is elképzelhető, hogy a túlterheltség miatt talajtörés következett be, és emiatt mozdultak el a sarokillesztékek. Az államtitkár utasította a céget, hogy "állítsa meg" a még mindig szivárgó vörösiszap további ömlését a tározóból.

A környezetvédelmi államtitkár azt is elmondta: elrendelte, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek vizsgálják felül az úgynevezett zagytározók engedélyét.

Orbán tájékozódik

Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután részt vesz a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülésén, Budapesten – közölte a miniszterelnök sajtóstábja az MTI-vel.

Ezt követően a kormányfő Pintér Sándor belügyminiszterrel közösen sajtótájékoztatót tart.

Vöröskereszt: azonnali segítségnyújtás

Azonnali segítségnyújtást ígért az ajkai térségben vörösiszappal elárasztott településeknek kedden a Magyar Vöröskereszt elnöke a kolontári védelmi bizottsági ülésen; Habsburg György tartós élelmiszert, takarót, ásványvizet és ruhákat ígért.

A vöröskereszt elnökének tájékoztatása szerint már hétfő este ötven tábori ágyat, ugyanennyi takarót, több száz konzervet, egy mikrobusznyi ásványvizet és ötven tagú csapatot küldött a településekre.

Habsburg György az MTI tudósítójának azt mondta: már több száz tartós élelmiszercsomagot állítottak össze, s az újabb ásványvízszállítmánnyal és ruhacsomagokkal 12 órán belül a helyszínre tudnak érni.

A katasztrófa sújtotta térségében jelen van a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is.@@

Budapesten a könnyebb sérülteket ápolják

Veszélyhelyzet
Ennek elrendelését a mindenkori kormány teheti meg, amit aznap, vagy legkésőbb másnap köteles közzé tenni.
A veszélyhelyzetet elrendelni a szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset esetén lehet. Országosan vagy helyi szinten lehet elrendelni.
Megyei veszélyhelyzet elrendelése esetén a védelmi bizottság koordinálja a védelmi munkálatokat. Ennek elnöke a megyei közgyűlés elnöke.
A védelmi bizottság elnöke a belügyminiszter rendelkezése alapján elrendeli a polgári védelmi szervezetek alkalmazását. A védelmi bizottság vezetője összehangolja a mentési munkálatokat a mentési szervekkel és a helyi polgármesterekkel.
Vészhelyzet esetén az állam állja a mentési és helyreállítási költségeket.

Budapesten két kórházban ápolnak olyan betegeket, akik a hétfői gátszakadás miatt bekövetkezett iszapömlés miatt szenvedtek vegyi égési sérüléseket az ajkai térségben.

A Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ főigazgatója, Budaházy Emil keddi tájékoztatása szerint az intézménybe nyolc sérült érkezett, közülük egyet járóbetegként már elláttak, ő el is hagyta a kórházat. További hét embert tartanak bent könnyebb sérülésekkel.
Az MTI úgy tudja, hogy a Honvédkórházban tíz sérültet ápolnak, közülük háromnak súlyos az állapota.

Zagytározók: felülvizsgálják az engedélyeket

Felülvizsgálják az úgynevezett zagytározók engedélyét a környezetvédelmi felügyelőségek – mondta Csepregi István, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója kedden az MTI-nek.

Csepregi István kifejtette: a vörösiszap-katasztrófa miatt elrendelte a zagytározók engedélyének felülvizsgálatát, az intézkedést egyeztette Illés Zoltánnal, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkárával.

A felülvizsgálatot a környezetvédelmi felügyelőségek, azaz a zöldhatóságok végzik – tette hozzá.
A zagytározókban nem csak a mostani katasztrófát okozó vörösiszap, hanem annál kevésbé veszélyes szerek is lehetnek, ezért engedélyezésük, kezelésük sem egységes. Utóbbi függ az üzemmérettől, a lerakó kapacitásától, elhelyezkedésétől is.

Szegrénynél avatkozik be a katasztrófavédelem

A Vas megyei Szergény határában próbálnak beavatkozni a katasztrófavédelem egységei, hogy megállítsák, lelassítsák a Marcal vizébe került vörösiszap továbbterjedését, egyelőre a védekezést készítik elő és nagy mennyiségű gipszet szállítanak a folyó partjára – mondta el az MTI érdeklődésére kedden Kovács Ferenc, a megyei védelmi bizottság elnöke.

Eddig két tűzoltóegységet irányítottak a helyszínre, de a védekezést még nem kezdték el. A helyszínre tart a megyei védelmi bizottság elnöke és a megyei katasztrófavédelmi igazgató is – fűzte hozzá Kovács Ferenc, aki egyben a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Kovács Ferenc elmondta: felháborítja, hogy egyesek máris rémhíreket terjesztenek. Jelenleg egyetlen Vas megyei község sincs közvetlenül veszélyben, a lakosság kitelepítésére nincs szükség. A Marcal és az abban haladó szennyezés is a töltések között van, a szennyezőanyag semlegesítésén dolgoznak a szakemberek – fűzte hozzá.

Elhanyagolták a gátat?

A kolontári gát rendkívül rossz műszaki állapotban volt a katasztrófa előtt – legalábbis egy a YouTube-ra feltöltött amatőr videó tanulsága szerint.


Schmitt Pál, Navracsics és Pintér a helyszínre tart

Az ajkai térségben bekövetkezett katasztrófa helyszínére tart a kormány több tagja – tájékoztatta a maga is úton lévő Nagy Anna kormányszóvivő kedden késő délelőtt az MTI-t.

Az iszapömlés helyszínére tart Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője – közölte Nagy Anna.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti egyik tározójának a gátja szakadt át hétfőn, amelynek következtében eddig mintegy egym

Forrás: MTI/HirExtra

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.