Füstbe ment tíz millió forint az aluljárókban

Hol a füstmetesség határa?

Augusztus ötödikén vezették be azt a rendeletmódosítást, ami megtiltja a dohányzást Budapest aluljáróiban. Egy hónapos türelmi időszak után szeptember ötödikétől véget ért a szórólapos figyelmeztetés és a közteresek kedves figyelmeztetése. Harminc ezer forintig büntethetik azt, akit rajtakapnak, hogy aluljáróban szívja halálpálcáját, nyomja el csikkét, vagy gyújt rá egy a nikotinrúdra kutyafuttában a metró és a villamos között.

A bevezetés óta eltelt közel három hét tapasztalatai ellentmondásosak. A közteresek szerint a dohányosok pozitívan és megértően fogadják a rendeletet. Kevesen sétálnak le az aluljárókba égő cigarettával, akik mégis, azok a figyelmeztetés hatására sűrű bocsánat vagy elnézéskérések közepette elnyomják cigarettájukat.

Van azonban „egy kis bibi” az aluljárókban. A dohánytilalomra figyelmeztető táblákat és a cigaretták kulturált eloltását segítő csikktartós kukákat a lépcsők aljában helyezték el – ami már az aluljáró területe. Ennek értelmében aki eddig nem hallott a hetekkel ezelőtt életbe lépett tilalomról – vidéki lakos, turista, hírutáló vagy feledékeny – az már az aluljáró területén szembesül azzal a ténnyel, hogy bizony szabálysértést követ el.

Két megoldás közül választhat a jóhiszemű dohányos:

1. Tisztában van azzal, hogy Budapesten az aluljárók a lépcső tetejétől kezdődnek, ezért visszasunnyog óvatosan a lépcső tetejére és vagy eloltja egy kukán a cigijét, vagy eltapossa a földön.

2. Fogalma sincs az auljárók pontos határáról, mert nem nézte meg az erre vonatkozó szabályozást, ezért nyugodtan eloltja a cigarettáját a tábla közvetlen közelében elhelyezett kukán, vagy nyugodtan végigszívja a lépcső aljában. Mindezt abban a tudatban, hogy szabályosan cselekszik.

A tapasztalatok alapján sokan választják az utóbbi megoldást, így viszont szabálysértően dohányoznak, tehát büntethetőek akár harminc ezer forintos összegig.

„A budapesti aluljárók a lépcső tetejétől kezdődnek”.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az FKF Zrt. miért nem az aluljárók határánál helyezte ki a tiltásra figyelmeztető táblákat és a kukákat. Így még kevesebb füst szabadulna be az aluljárókba, nem annak területén nyomnák el a dohányosok a cigarettát, egyszóval rend lenne.

Direkt meg akarják büntetni a dohányosokat? Az aluljárók határáól mit sem sejtő turistákat szívatnák? Nem akarja száműzni a füstöt az FKF Zrt. az aluljárókból?
Egyik sem! Az ellentmondásos helyzet okozói a döntéshozók, azaz a rendeletmódosítást beterjesztő fővárosi önkormányzati képviselő és a fővárosi önkormányzat, amely megszavazta a kicsit sem előkészített szabályozást.

Mindenek előtt ismerjük meg a Fővárosi Önkormányzat hivatalos álláspontját: „A budapesti aluljárók a lépcső tetejétől kezdődnek”.

De mindent csak szép sorjában, mert felgöngyölítettük az ügyet.

Tíz millióból ennyire sikerült megoldani

„Nem indulhatunk ki abból, hogy mindenki tudja, hogy a budapesti aluljárókban tilos a dohányzás. Ezek az emberek lent szembesülnek ezzel a ténnyel, mert ott helyeztük el a tiltó feliratokat. Logikai szempontból az a célszerű, ha a csikktartó edények közvetlenül a tiltó feliratok mellett vannak. Az ellenőrzést a közterület felügyelet munkatársai végzik és biztosak vagyunk benne, hogy senkit sem büntetnek meg ha a lépcső aljában nyomja el cigarettáját a járókelő.” – mondja az FKF Zrt. sajtóosztálya.

„A Fővárosi Közgyűlés biztosított vállalatunk számára egy bizonyos összeget arra, hogy az összes aluljáróban elhelyezzünk több száz figyelmeztető feliratot és csikktartóval felszerelt kukákat. A lehető legköltséghatékonyabban kellett megoldanunk, ezért a lépcsők aljában kerültek elhelyezésre az előbb említett eszközök.”

A kérdéses összeg tíz millió forint volt, ennyiből csak olyan matricákra futotta, amik nem vízállóak, ezért kerültek a lépcsők aljában kihelyezésre. Az FKF Zrt. hangsúlyozza, hogy mindössze egy hónap idejük volt kitalálni és megalkotni a dohánytilalom betartását segítő rendszert, ezért mindenképpen ideiglenesnek tekintik.

Nagyságrendekkel nagyobb összeget emésztett volna fel az, ha a lépcső tetejénél alakítják ki a rendszert. Rögzített kukákat és vízálló táblákat kellett volna kihelyezni, erre édeskevés volt az egy hónap és a tíz millió forint.

Hol a határ?

A rendelet betartatásában és a szankcionálásban a Közterület Felügyelet az illetékes szerv. „ Az aluljáró a lépcső tetejétől kezdődik”, tudtuk meg a sajtóosztálytól, akik arról tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy az ő tudomásuk szerint is ideiglenes a rendszer. Praktikus okokból és egyben kényszerből szerelték az aluljáró területére a kukákat, ezért a felügyelő csak figyelmezteti a lépcső aljában dohányzókat, nem büntetnek. Ez egészen addig fennmarad, amíg egyértelműen kiépítik a rendszert.

Így kissé értelmetlennek tűnik a szabályozás: tilos lent dohányozni, de mégsem büntetnek, ha valaki a lépcső aljában cigarettázik. Felfüggesztik a rendeletet vagy megváltoztatják az aluljárók határait?

„A vonatkozó rendeletet a Fővárosi Közgyűlés fogadta el, vagyis az esetleges felfüggesztésére is csak ez a testület jogosult. Az aluljárók fogalmi meghatározása, és a rendeletnek az esetleges ilyen jellegű módosítása szintén Fővárosi Közgyűlés kompetenciájába tartozik.” – tájékoztatta szerkesztőségünket a Közterület Felügyelet.

Mindennek van határa

Tehát az FKF Zrt. a kivitelezésért felelős és a biztosított anyagi források ilyen ellentmondásos rendszer kialakítását tették lehetővé. A Közterület Felügyelet hatásköre pedig a rendelet betartatása.

„Amíg az FKF Zrt. nem tudja megoldani a táblák és csikkgyűjtő edényeknek a lépcsők tetejére történő elhelyezését, addig a felügyelőink a rendelet minél szélesebb körű megismertetését és az önkéntes jogkövetést elősegítve csak nyomon kísérik, hogy eloltja-e cigarettáját a csikktartónál a dohányos,amikor éppen lefelé halad a lépcsőn. Amennyiben viszont a csikktartó edényeken túljutva történik meg a számonkérés, akkor már konkrét szankciót alkalmaznak (helyszíni bírság, feljelentés)."

Kit is keressünk a Fővárosi önkormányzatnál? A fővárosi köztisztaságról szóló 48/1994. (VIII.1.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 34/2010. (VI.21.) Főv. Kgy. rendelet beterjesztőjét, aki valószínűsíthetően komoly háttérmunkával, az érintett FKF Zrt., a Közterület Felügyelet és érdekvédelmi szervezetek véleményének figyelembe vételével alkotta meg a dohánytilalomról szóló rendelkezést. Ő Kolozs András MSZP-s fővárosi képviselő.
@@
Nem a döntéshozók felelőssége!

A képviselő úr szerint „jól hangzik” az az ellentmondás, mely szerint a dohánytilalom ellenére az aluljáró területén biztosítanak lehetőséget a dohányosoknak cigarettájuk kulturált elnyomására, ezzel szabálysértésre „kényszerítik” őket. „ Volt abban vita a közgyűlésben, hogy a lépcső tetejétől, vagy aljától nézzük az aluljárót. Én azt képviseltem, hogy a lépcső tetejétől számítsuk az aluljárót, de senki nem tudott erre egyértelmű választ mondani. Ezek után a Közterület Felügyeletre bíztuk, hogy ezt a kérdést oldják meg. Ehhez képest számomra furcsa, hogy miután kirakták az összes tiltótáblát és a csikktartókat, azzal jönnek elő, hogy az aluljáró a lépcső tetejétől kezdődik.

Az FKF Zrt. feladata a rendszer kiépítése, a Közterület Felügyelet feladata a rendelet betartatása…

Akkor azt tartom furcsának, hogy a főváros két cége nem kommunikál egymással.

Ön terjesztette a közgyűlés elé ezt a rendeletet. Hogyan dolgozta ki?

Ki lett dolgozva, megtárgyalták a főváros szakbizottságai és elfogadta a közgyűlés.

Értem. A különböző érdekvédő szervezetekkel (például a vakok és gyengén látók képviselői ) egyeztetett?

Nem volt egyeztetés.

Készítettek hatástanulmányt arra vonatkozóan, hogy a megszavazott tíz millió forint elég egy jól működő rendszer kiépítésére?

Az előzetes kalkulációk során úgy látszott, hogy tíz millió forintból megoldható. Az aluljárók számát beszoroztuk a tiltótáblák számával, a csikktárolók számával és ezek fajlagos árával. Sokszoros szorzás eredménye tehát, amibe belekalkuláltuk a munkadíjat. Kijött így egy körülbelül nyolc milliós összeg, erre ráraktunk két millió forint tartalékot.

A sokszoros szorzás elvégzése közben a lépcső alját vagy a lépcső tetejét vették alapul?

Senki nem tudott egyértelműen állást foglalni az aluljáró határának kérdésében. A főváros valamennyi ügyosztálya megkapta véleményezésre a rendelet tervezetét, a véleményeket figyelembe vettük, javaslataikat beépítettük. Az aluljárók határáról szóló észrevétel egyik javaslatban sem szerepelt. A fővárosnak 1500 fős apparátus áll a rendelkezésére, hogy ezeket a kérdéseket megvizsgálja.

Nagyvonalakban miről szólt az ön által beterjesztett módosítás?

A köztisztasági rendelet megfelelő paragrafusába beemeltük azt, hogy aluljáróban dohányozni tilos, kiegészítettük egy melléklettel, ami az aluljárókat felsorolja és azzal, hogy aki ezt megszegi, az harminc ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

Úgy tűnik a rendeletmódosítást nem körültekintően dolgozták ki. Erre utal a határvita, az, hogy nem egyeztettek az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel és egy hónap időt hagytak az FKF Zrt.-nek a rendelethez kapcsolódó rendszer kiépítésére. Így ez csak egy ideiglenes megoldás, az FKF Zrt. is elismerte, hogy a rendszer átgondolt felépítéséhez további források szükségesek, a jelenlegi működése koránt sem tökéletes. Átgondoltabb munkával nem lehetett volna megelőzni ezt ?

Az intézkedés bevezetése azt bizonyítja, hogy működik, a lakosság támogatja és hasznosnak tartják. A felmerült anomáliákat a következő közgyűlés nyílván meg fogja oldani és amennyiben tagja leszek, magaménak fogom érezni a problémát.

Az eddigi tapasztalatok alapján a lépcsők tetején célszerű megoldani az aluljárók füstmentesítését. Célszerű lett volna előzetesen átfogóan tanulmányozni az ötletet, így nem költene a főváros költségvetése tíz millió forintot egy rossz rendszer felállítására. Nyilvánvalóan nem a döntéshozók felelőssége, hogy átgondolatlanul költöttek tíz millió forintot és biztosítottak kevés időt az FKF Zrt.-nek…

Így van, nem a döntéshozók felelőssége. Kiegészíteném azzal, hogy olyan nincs, hogy azonnal megtaláljuk a tökéletes megoldást mindenben. Októberben terjesztettük be a rendeletet, majd április-május környékén mégegyszer. Viszonylag sok idő állt rendelkezésre, hogy az esetleges problémákkal megkeressenek. A javaslatokat figyelembe vettem volna, mint ahogy ezt meg is tettem.

Nem egyszerűsítette volna meg az egészet, ha megnézik, hogy hol kezdődnek az aluljárók?

Leegyszerűsítette volna, de a végrehajtás az FKF Zrt. feladata volt.

Értjük, de ők azt mondják, hogy tíz milliót kaptak, ebből így tudták megoldani. Több pénzből jobban és időállóan megoldották volna.

Ha ez a probléma olyan szintet ér el, hogy több forrást kell biztosítani, akkor ezt a főváros közgyűlése biztosítani fogja.

Pont ezért gondoljuk, hogy a fent említett 1500 fős apparátus munkaidejébe talán belefért volna, hogy valamelyik aktában megnézzék, hogy vajon hol kezdődnek a fővárosi aluljárók. Ez létező szabályozás, nem vita kérdése. Így még vitára bocsájtás előtt egyértelműen tudta volna az összes városatya, hogy az aluljáró a lépcső tetejétől kezdődik. Ennek értelmében viszont rögzített kukákban, vízálló táblákban gondolkodtak volna, ami egyértelművé tette volna azt, hogy tíz millió forint kevés erre.

Azok a javaslatok, amelyek nem kellően kidolgozottak, nem is kapnak többséget egy szavazáson. Ezt a javaslatot több bizottság is megtárgyalta a főváros közgyűlése elfogadta. A következő közgyűlésnek figyelembe kell vennie ezeket a problémákat, én egyelőre ezeket nem érzem olyan súlyú problémának, hogy foglalkozni kéne vele.

Világváros

A politika tehát nem felelős, az FKF Zrt. kevés időt és pénzt kapott, a Közterület Felügyelet pedig megértően lép fel a tiltott területen cigicsikket elnyomó járókelőkkel.
Mi itta meg a levét eddig? Tíz millió forint az adófizetők zsebéből.

Mi van most? Ronda, sárga matricák a falakon, cigarettafüsttől bűzölgő kukák az aluljárókban, vajszívű közteresek. Minden ez, de nem illik egy világvároshoz. A matricák hónapok múlva leáznak, a zöld műanyagkukák meg elolvadnak. A tíz millió forint így megy füstbe.
Drágább lenne időjárás álló figyelmeztető táblákkal, rögzített kukákkal és felszíni térfigyelőkkel megoldani a rendszert a szabályokhoz alkalmazkodva a lépcsők tetején. De világvároshoz méltó lenne, nem veszne kárba tíz misi és előbb-utóbb meg kell csinálni.